COVID-19

NEJM: COVID-19 – ismeretlen vizeken hajózva

2020. ÁPRILIS 01.

Szöveg nagyítása:

-
+

Jelenleg a globális egészségi állapotra nézve a legnagyobb fenyegetés a legújabb, koronavírus-betegségnek (COVID-19) nevezett légúti fertőzés. Rövid idő alatt bizonyossá vált, hogy a SARS vírusához hasonló mikroorganizmus okozza, amely betegség 2002-2003-ban és 2012 óta is komoly kivívást jelentett a közegészségügy, a kutatás és az egészségügyi szolgáltatók számára. Kínai kutatók részletes klinikai és epideimiológiai leírásokat közöltek az első 425 esetről a fertőzés epicentrumából, Kína Huwei tartományának Wuhan városából. A szerzők maguk ismerték be, hogy egy új kórokozó megjelenésével és a járvány terjedésével szinte egyidejű közlés bizonyos korlátokat jelentett a szokásos tudományos menetrend szempontjából. Ettől függetlenül a közleményük meglehetősen világosan fogalmaz: az érintettek medián életkora 59 év volt, az idősebbek között az influenzához hasonlóan magasabb volt a morbiditási és mortalitási arányszám, és a betegek 56%-ban férfiak voltak. Megjegyzendő, hogy 15 évesnél fiatalabb beteget nem észleltek. A betegség manifesztációjának a pneumoniát tekintve, a letalitás 2%-os volt. Más szerzők azonban egy nagyobb mintán (N=1099) és bizonyított COVID-19 fertőzés mellett 1,4%-os halálozásról számoltak be. Amennyiben feltételezzük, hogy a tünetmentes vagy csak enyhe tüneteket mutató esetek száma többszöröse a fenti esetszámnak, akkor a letalitás lényegesen 1% alá fog esni. Ez viszont arra utal, hogy klinikailag közelebb állhat a súlyos szezonális influenzához (az esetek 0,1% -a letális) és nem olyan súlyos, mint a SARS vagy MERS járvány 9-10%-os, illetve 36%-os letalitása volt. Az átvitel természete alapvető jelentőségű a légúti fertőzést okozó vírusok elleni küzdelemben. A jelen tanulmány 2,2 reprodukciós arányt jelez előre, és arra utal, hogy amíg ez a szám nem esik 1,0 alá, a járvány változatlan sebességgel terjedhet tovább. Ráadásul olyan, a fertőzőképesség tekintetében aggodalomra okot adó tanulmányok is megjelentek, amelyek a száj-garat régióban jelentős kolonizációt mutattak gyakorlatilag tünetmentes állapotban. Kína és az USA, valamint számos további ország is átmeneti utazási korlátozásokat vezetett be a járvány terjedésének megfékezésére. Radikálisan csökkent az USA-ba Kínából beutazók száma. A jelenlegi adatok alapján valamivel csökkent a terjedés sebessége. Mindennek ellenére a számok arra utalnak, hogy a COVID-19 világszerte tovább fog terjedni. Az USA-ban a személyek egymás közötti távolságtartásának szabályozására is sor fog kerülni, továbbá karanténra, az otthoni önkéntes karantént is ideértve, iskolák fognak bezárni és ahol lehetséges, átállás lesz a távoli munkavégzésre. Megfeszített erővel folyik a kutatás a COVID-19 elleni védőoltás kifejlesztésére. Arra számíthatunk, hogy a kipróbálás első fázisára még a korai tavaszi időszakban sor kerülhet. Jelenleg sajnos csak tüneti kezelés alkalmazható, azonban több irányban is zajlanak kutatások: felmerül a lopinavir–ritonavir, az interferon-1β, az RNS-polymeráz gátló remdesivir és a chloroquine alkalmazása, de számos hagyományos kínai szer is előfordul az ajánlásokban. Ha rövidesen elérhető lesz, akkor a gyógyult betegek intravénás hyperimmun-globulinja és monoclonalis antitestek is bekerülhetnek az eszköztárba. Azt azonban semmilyen sietség nem indokolja, hogy bárki is megsértse a kutatásra vonatkozó vonatkozó tudományos és etikai normákat. Minden újabb járvány tovább gazdagítja az ismereteinket, így az optimális idő-ablakok szempontjából is. Jelen tanulmány szerzői szerint átlagosan 9,1-12,5 nap telik el a tünetek jelentkezésétől a kórházi beutalásig. Ez is fontos információ az új vírus természetéről és egyedülálló lehetőséget nyújt a beavatkozásra. A betegség kialakulásának pontosabb nyomon követése növelni fogja a tudásunkat, a genom-kutatás pedig a gazdaszervezeteket és a vírushordozás olyan jellemzőit tárja fel, amelyek világossá tehetik a fertőződés útját és a járvány terjedését. A COVID-19 is arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen nagy szükség van az egyre újabb, vagy visszatérő kórokozók állandó megfigyelésére, erőteljes kutatására, természetük tisztázására, és a gyors diagnózisra a hatékony ellenintézkedések kifejlesztése érdekében. Eredeti közlemény: Anthony S. Fauci, M.D., H. Clifford Lane, M.D., and Robert R. Redfield, M.D. Covid-19 — Navigating the Uncharted N Engl J Med 2020; 382:1268-1269 DOI: 10.1056/NEJMe2002387 (A szerkesztőségi közlemény a következő cikkhez kapcsolódik: Li Q, Guan X, Wu P, et al. Early transmission dynamics in Wuhan, China, of novel coronavirus–infected pneumonia. N Engl J Med 2020;382:1199-1207.) Szemlézte: Balázs Péter dr. eLitMed.hu 2020.04.01

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral