Mindeddig kevés ismeret állt rendelkezésre az Egyesült Államokban COVID-19 miatt kórházban kezelt betegek klinikai kórlefolyásáról és kezelésük eredményességéről. Jelen tanulmányukban a szerzők a Northwell Health oktatókorházi szövetség 12 kórházában New York City, Long Island, és Westchester County 11 milliós népességből COVID-19 miatt felvett betegek kórlefolyását vizsgálták. A SARS-CoV-2 fertőzöttséget nazofaringeális mintából végzett PCR-teszttel igazolták. Az első igazolt COVID-19 esetet az USA-ban Washington államból jelentették 2020. január 31-én. Ezt követően rohamosan terjedt a fertőzés, és április közepén már meghaladta Kína és Olaszország összesített esetszámát. A tanulmány a 2020. március 1 és április 4 közötti kórházi felvételeket (n=5700) elemzi, az elektronikus betegregisztrációs adatbázis alapján. A betegek átlag életkora 63 év volt, 39,7%-uk volt nő. A leggyakoribb kísérő betegség a magas vérnyomás (56,6 %), az elhízás (41,7%) és a cukorbetegség (33,8%) volt. A felvételi osztályozásnál 30,7%-ban lázas állapotot, 17,3%-ban 24/min. légzésszám feletti értéket észleltek, és a betegek 27,8%-ban szorultak oxigén-kezelésre. Az első COVID-19 teszt 96,8%-ban bizonyult pozitívnak, míg a maradék 3,2%-ban ehhez ismételt vizsgálatra volt szükség. Vírusos társ-fertőzést 2,1%-ban igazoltak. A kórházi kezelés során 2634 beteg kórlefolyását elemezték, akik közül 14,2% szorult intenzív osztályos ellátásra, 12,2% kapott tartós gépi lélegeztetést, 3,2% vese dialízist, és 21% (n=553) volt a halálozás aránya. A gépi lélegeztetett betegek között 18-65 év között 76,45%, a 65 évnél idősebbek között 97,2% volt a mortalitás. A dializált betegek 21%-a halt meg. Az elhalálozott betegek közül a gépi lélegeztetést igénylők közt több volt a diabeteszes, mint a nem-diabeteszes. Ugyanígy az elhalálozott, gépi lélegeztetést igénylő betegek közül a magas vérnyomásban szenvedők többen voltak, mint a normotenziósok. Az ápolási napok száma átlagban 4,1 volt, és a kibocsátott betegek közül a vizsgálat időtartama alatt 2,2 %-ot kellett újra felvenni, leginkább a harmadik napon. A 20 év alatti betegek közül senki nem halt meg. A 20 év felettieknél a 10 éves osztályközökkel végzett elemzésben a férfiak mortalitása minden korcsoportban magasabb volt. Egy kínai retrospektív kohorsz-vizsgálat szerint ott leginkább férfiak (medián életkor 56 év) kerültek kórházi felvételre, 26%-ban szorultak intenzív ellátásra, 28%-os halálozási aránnyal. Megjegyzendő azonban, hogy a különbségek szignifikánsak az USA és Kína népességének demográfiája, dohányzási szokásai és komorbiditási arányai közt. A gyógyszerszedést - mint esetleges rizikófaktort - ACE inhibitorokra és angiotenzin II receptor blokkolókra vonatkoztatva elemezték. A felvett betegek 92%-ánál volt erre megbízható anamnesztikus információ. Otthonában 7,8% szedett ACE inhibitort és 11,1% angiotenzin II receptor blokkolót. Az ACE inhibitort szedők 48,1%-a a gyógyszerelést folytatta a kórházban is, míg a többiek abbahagyták. Az angiotenzin II receptor blokkoló kezelést a betegek 50,1%-a folytatta. Ez a kétféle gyógyszer fokozhatja a szívben levő 2. típusú angitenzin konvertáló enzim mRNS expresszióját, így feltehetően befolyásolhatja a betegség kimenetelét. Fontos kérdés ez, mivel ezt a két gyógyszert írják fel leggyakrabban a magas vérnyomás kezelésére. A vizsgált mintában nem lehet következtetést levonni az említett gyógyszerek protektív vagy ártalmas, esetleg bifázisos hatása tekintetében, mivel számos zavaró tényezőt, mint az életkor, a nem, az etnicitás és szocio-ökonomiai státusz-indikátorok nem lehetett kiszűrni, továbbá olyan társbetegségeket sem, mint a diabetesz, krónikus vese- vagy szívelégtelenség. Szemlézte: dr. Gyovai Gabriella Eredeti közlemény Richardson S; Hirsch JS és mtsai:; Hospitalized With COVID-19 in the New York City Area , JAMA. Published online April 22, 2020 eLitMed.hu 2020 április 29.