A 2020. április 1-i jelentések alapján Olaszországot a járvány különösen súlyosan érintette, 110 574 igazolt fertőzéssel és 13 155 halálesettel. Kínán kívül kétségtelenül ebben az országban okozott legsúlyosabb csapást a koronavírus betegség (COVID-19), így ezért kell külön magyarázatot keresni arra, hogy miért volt magas a halálozás aránya, és ezt a jövőben hogyan lehet elkerülni. Egyes tényezők nem változtathatók (pl. a népesség életkor szerinti megoszlása), más tényezőkre viszont a védekezés érdekében erőteljes hatást lehet gyakorolni. Olaszország Európa leginkább elöregedett országa, és az egész világon a második helyen áll Japán mögött. A fertőzésben meghaltak medián életkora 80 év volt, és 67 év volt azok esetében, akik életmentő intenzív kezelésre szorultak. Mivel a krónikus betegségek jelentősen hatnak a kórfolyamatra, figyelembe kell venni, hogy Olaszországban magas a dohányzók aránya, következésképpen sokan szenvednek COPD-ben és ischemiás szívbetegségben. Ebből következik, hogy az intenzív ágyak számának tervezésénél minden országnak számolnia kell a népesség korösszetételével és a krónikus betegségek prevalenciájával. Ilyen módon esetleg az USA-ban is elérhető a betegségteher csökkentése, gondolva a kórházak felvételi körzetének demográfiai sajátosságaira. Alaszkában pl. a lakosság 9,5%-a idősebb 65 évesnél, Floridában viszont 19,1%, amely még így is alacsonyabb Olaszország 23,1%-os átlagértékénél. A második tényező Olaszországban a betegségteher fokozódása, mivel egyes területek különösen fertőzöttnek bizonyultak. Egy kisvárosban az első eset igazolásánál (február 3. hete) teljes lakosságot (n=3300) leszűrték és 3%-os fertőzöttséget állapítottak meg, majd eredményes felszámolták a COVID-19-et. Bergamo-ban viszont a masszív fertőzöttség kialakulásának egyik fő oka a február 19-én lejátszott Atalanta – Valencia Bajnokok Ligája labdarúgó mérkőzés lehetett, amelyen a város lakosságának 1/3-a vett részt, majd a következő napokban sem vezettek be járványellenes intézkedéseket. Harmadik tényezőként a kórházi kapacitásokat kell figyelembe venni, és a kórházi menedzsmentek reagálását. Az olasz állami egészségügyi rendszer 5090 általános intenzív ággyal rendelkezik (8,4 ágy/100.000 fő) és külön 2601 kardiológiai intenzív ággyal (4,3 ágy/100.000 fő). Az USA-ban az összes intenzív ágyak aránya 36/100.000 fő. Miután az új vírus-betegséggel senkinek nem volt tapasztalata, egyes betegek kórházi beutalása is zavart kelthetett. Influenza szezonban az olasz kórházak közel teljes ágykihasználtsággal (87%) üzemelnek. Az első COVID-19 eseteket viszonylag enyhe tünetekkel kórházba utalták, majd amikor a súlyosabbak is megjelentek, már foglaltak voltak a kórházi ágyak, tartalékok pedig nem álltak rendelkezésre. Zsúfoltság lépett fel, és a kórházi személyzet is megfertőződött. Egy március 30.-i jelentés szerint 8920 volt az érintett dolgozók száma, ami humán erőforrás oldalról tovább szűkítette a kapacitásokat. Lombardiában így szükségszerűen nozokomiális fertőzéssé alakult a járvány, amely az egészségügyi személyzet 9%-át érintette. Miután az olasz közigazgatás decentralizált elven működik, az első eset észlelése (február 21.) után 3 nap telt el az érintett települések központi kormányzati lezárásáig. A fentiekből az a tanulság, hogy 1) a COVID-19 fertőzésre gyanús eseteket csak indokolt esetben kell kórházba utalni, 2) a kórházakban szigorú higiénés szabályokat kell bevezetni, és 3) a leggyorsabban kell cselekedni, ha maga az egészségügyi személyzet kerülne veszélybe. További tényezőket is figyelembe kell venni, mivel Olaszországban három régió, Lombardia, Emilia-Romagna és Veneto viselte a legnagyobb terhet, sorban az esetek 46, 13, és 9%-ával. A régiókon belül Bergamo, Brescia, Milánó és Cremona városok vonzáskörzetei tették ki az ország teljes esetszámának 33%-át. A halálozásokban világszerte jellemző a szezonalitás, télen 25%-kal magasabb, mint nyáron, különösen az elöregedett és erősen dohányzó országokban. A többlet halálozás oka jellemzően a légúti fertőzés, és a SARS-CoV-2 vírus is ezt okozza. Ugyanakkor a jelenlegi COVID-19 járvány előtti 3 hónapban a szokásosnál kevesebb haláleset történt, tehát mintegy feltorlódott a potenciális időskorú áldozatok száma. Miután azt is nehéz megjósolni, hogy célzottan melyik kórházat éri nagyobb terhelés, úgy tűnik, hogy gép-műszer tartalékból (elsősorban respirátorból) célszerű egy akár regionálisan központosított készenléti raktár fenntartása. Minden járvány esetében nehézséget jelent, ha nincsenek megbízható adatok az incidencia és a prevalencia alakulásáról. Így a karantén intézkedések ütemezése esetlegessé válhat, sőt a szigorítás és enyhítés sem szabályozható. Egyes országok (pl. Tajvan és Dél-Korea) a kontaktok korai felderítésével és széles körű teszteléssel sikereket értek el. Olaszország egyik eljárást sem alkalmazta. Teljesen ismeretlen az is, hogy a korlátozások milyen társadalomlélektani hatást gyakorolhatnak. Végezetül, azt a kérdést sem lehet megkerülni, hogy milyen mértékben felelős a SARS-CoV-2 vírus a bekövetkezett halálesetekért. A járvány áldozatai jellemzően súlyos krónikus betegségekben szenvedtek. Ez viszont előtérbe helyezi a túlélők esetében a várható életévek számának és minőségének mérlegelését is. Ilyen számításokkal közelebb lehet kerülni a relatív betegség-teher értelmezéséhez, ami azt is lehetővé teszi, hogy a túlterhelt egészségügyi ellátó rendszerben kedvezőbb legyen az erőforrások allokációja. Szemlézte: Balázs Péter dr. Eredeti közlemény: Boccia S., Ricciardi W., Ioannidis J. P. A.: What Other Countries Can Learn From Italy. During the COVID-19 Pandemic. JAMA online, 2020. ápr. 7.