COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

2020. ÁPRILIS 28.

Szöveg nagyítása:

-
+

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról. A koronavírus korábbi törzseinek fertőzési útvonalát feltáró vizsgálatok kimutatták, hogy a vírus a szaglóhámon keresztül hatol be a központi idegrendszerbe. Ez azért lehetséges, mert a légutak különböző részei közül az orrhámsejtek termelik a legnagyobb mennyiségben a SARS-CoV-2 kötődéséért felelős angiotenzin konvertáló enzimreceptort. Jelen tanulmányukban a megváltozott szag- vagy ízérzet gyakorisága mellett a szerzők azt vizsgálták, hogy a tünetek milyen intenzitással és időbeli sorrendben jelentkeznek enyhe SARS-CoV-2 fertőzésben. A vizsgálatot Olaszországban végezték Treviso és Belluno kistérség etikai bizottságának engedélyével, 2020. március 19-22. között. Előzetes beleegyezéssel telefonos interjúkat készítettek olyan felnőtt (≥18 év) betegekkel, akik orr-garat- és torokmintáinak RNS PCR-vizsgálati eredménye SARS-CoV-2 pozitivitást mutatott és enyhe tüneteik miatt otthon kezelték őket. A mintavételt követő 5-6. napon a betegek demográfiai adatait és az akut légzőrendszeri fertőzés kérdőív (ARTIQ) tüneti kérdéseire adott válaszaikat rögzítették (pontszámok: 0=nincs tünet, 1=enyhe, 2=jelentős tünetek). Továbbá megkérdezték őket, hogy tapasztaltak-e hirtelen változást a szaglás- vagy ízérzékelésben a mintavétel előtti 2 hétben. Ehhez az orr-melléküreg kérdőív (SNOT 22) pontszámait használták (0=nincs tünet, 1=nagyon enyhe, 2=enyhe vagy kismértékű, 3=mérsékelt, 4=súlyos, 5=olyan rossz, amennyire csak lehet). A tünetek prevalenciáját az összes beteg százalékában fejezték ki, és a 95% -os konfidencia-intervallumot Clopper Pearson módszerrel számították. Prevalencia összehasonlításhoz a Fischer-exact tesztet használták (p<0,05). Összesen 374 regisztrált beteg közül 283 volt elérhető, és a válaszadási arány 71,4% volt (n=202). Életkoruk 20-89 év között változott (medián: 56 év), és a válaszadók 52,0 %-a volt nő. Megváltozott szaglás- vagy ízérzékelést 130 betegnél (64,4%, 95% CI; 57,3-71,0) találtak, 4-es SNOT-22 teszt pontértékkel (interkvartilis tartomány, 3-5), és 23,8 %-ban a pontérték 5-ös volt. A megváltozott szag- vagy ízérzetet jelentő 130 beteg közül 34,6%-ban (n=45) orrdugulás is jelentkezett. További gyakori tünet volt a fáradtság (68,3%), száraz vagy produktív köhögés (60,4%), és a láz (55,5%). A megváltozott szaglás vagy ízérzékelés jelentkezése 24 esetben (11,9%) az összes más tünetet megelőzte, egyidejű volt 46 esetben (22,8%), és az egyéb tünetek után jelentkezett 54 esetben (26,7%). A megváltozott szaglás- vagy ízérzet 6 betegnél (3,0%) egyetlen tünetként jelentkezett. Kissé gyakrabban fordult elő nőknél (n=105; 72,4%, 95% CI: 62,8-80,7), mint a férfiaknál (n=97; 55,7%, 95% CI: 45,2-65,8; p=0,02). A szerzők kellő óvatossággal kezelik az eredményeiket a vizsgálat korlátai miatt. Az adatok egyrészt a betegek saját bevallásán alapultak, a mintaelemszám viszonylag kicsi volt és földrajzilag kis területet fedett le, a súlyosabb betegek adatait nem számították bele, és a betegség lefolyására vonatkozó későbbi adatok sem álltak rendelkezésre. Jóllehet, a kitöltött SNOT-22 kérdőív pontszámai jó összhangban vannak a szaglószervi működés objektív vizsgálati eredményeivel, a betegeknek problémát okozhatott a szaglási funkció önértékelése a megadott skála alapján. Ezért a további vizsgálatokat objektív tesztekkel is ki kell egészíteni. Az eredmények ilyen bizonyítása után azoknál a betegeknél, akik a Covid-19 további szakaszában megváltozott íz- vagy szagérzékeléssel jelentkeznek, mérlegelni kell az önként vállalt karantént, majd a virológiai teszt elvégzését. Szemlézte: dr. Hollósy Ferenc Eredeti közlemény Spinato, Giacomo, et al. "Alterations in Smell or Taste in Mildly Symptomatic Outpatients With SARS-CoV-2 Infection." JAMA (2020). eLitMed.hu 2020. április 28.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Klinikum

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral