COVID-19

Dementia-ellátás a COVID-19 járvány idején

2020. ÁPRILIS 06.

Szöveg nagyítása:

-
+

Az idősek sokkal sebezhetőbbek a krízisek és katasztrófák idején, és ez különösen igaz a jelenleg zajló COVID-19 járványra. A SARS-CoV-2 vírus agresszív terjedésével a halálos áldozatok száma világszerte növekszik. Nemzetközi adatok alapján a legtöbb halálos fertőzés az idősebb korosztályban történik, akiknél gyakran valamilyen más egészségügyi probléma is fennáll. Ilyen állapot például a demencia, amely az öregedő társadalmak népbetegsége, világszerte több, mint 50 millió embert érint, és globálisan minden 3. másodpercben új betegség fejlődik ki valakinél. A demens betegek jellemzően kevesebb eséllyel jutnak hiteles információkhoz a Covid-19 fertőzéssel kapcsolatban. Nehezükre eshet emlékezni és betartani a biztonsági és higiéniai előírásokat, például a maszkviselést, valamint problémájuk lehet az idősekre vonatkozó népegészségügyi ajánlások, így pl. az önkéntes karantén fogalmának értelmezésében. Mindezek figyelmen kívül hagyása kiemelt veszélynek teszi ki őket. Miközben az egész világ lassan átáll az otthoni munkára és bezárnak az üzletek, a szociális élet pedig a telekommunikációra szűkül, az idős, demens betegek, akik kevés technikai ismerettel rendelkeznek és elsősorban a személyes kapcsolataikra támaszkodnak, most magányosan és elhagyatottan érezhetik magukat. A világ számos országában az idős emberek jellemzően egyedül, vagy házastársukkal élnek, de sokan laknak közülük szociális otthonokban. Az idősek megfertőződésének csökkentése érdekében számos helyi hatóság betiltotta a szociális otthonok látogatását, így a betegek nem találkoznak családtagjaikkal, hozzátartozóikkal. A járványra való tekintettel a szociális intézmények csoportfoglalkozásait sem tartják meg, így ezek a betegek még egymás között is egyre inkább izolálódnak. A vírussal fertőzött idős, demens betegek egy része intenzív osztályos terápiát igényel, amely több szempontól is szenvedést okoz számukra. Az új, idegen környezet nagy stresszhatással jár, emellett a súlyos Covid-19 fertőzöttekben gyakran kialakul a hypoxia-okozta deliríum, amely tovább bonyolítja a demencia lefolyását és klinikai megjelenését. Mindezen túl a szociális otthonokban dolgozó személyzet is kettős stressz alatt áll: nem csak a vírusfertőzés, de a bentlakók állapota miatt is aggódnak, így a több hete tartó lezárás miatt már a kimerültség és kiégés jelei mutatkoznak rajtuk. A COVID-19 kirobbanása alatt Kínában több szervezet - köztük a Kínai Geriátriai Pszichiátriai Társaság (Chinese Society of Geriatric Psychiatry) és a Kínai Alzheimer Társaság (Alzheimer's Disease Chinese) - haladéktalanul szakértői ajánlásokat fogalmazott meg és hozott nyilvánosságra a megfelelő mentálhigiénés és pszichoszociális támogatás nyújtásával kapcsolatban. Multidiszciplináris teamek kezdtek ingyenes tanácsadó szolgáltatásokat nyújtani demens betegeknek és gondozóiknak, amely intézkedések minimalizálták a demenciából és a COVID-19 fertőzés kirobbanásából adódó kedvezőtlen hatásokat. A Nemzetközi Alzheimer Társaság szerint hasonló kezdeményezésre, amely a fertőzés elleni fizikai védelmen túl a mentális és pszichoszociális segítségnyújtást is magában foglalja, világszerte szükség lenne. Ide tartozik többek között:

  • Mentálhigiénés szakemberek, szociális munkások és önkéntesek bevonása a demens betegek számára történő mentálhigiénés ellátás céljából.
  • A team vezetését demencia-szakértők végezzék, akik irányítják és támogatják a team különböző feladatot végző szakembereit.
  • Önsegítő technikák: relaxáció, meditáció valamint különböző stresszoldó technikák elsajátításának támogatása és alkalmazása a közösségi médián keresztül.
  • Telefonos viselkedéskezelési tanácsadás.
  • Pszichológiai tanácsadás online konzultációk keretében a betegek otthoni és szociális gondozóinak.
  • Emellett javasolják, hogy akinek demens szülője van, az a lehetőségekhez mérten töltsön több időt hozzátartozójával, illetve amennyiben nem ő az állandó gondozója, akkor vállaljon nagyobb részt a beteg gondozásában, ezzel biztosítva, hogy a szakdolgozók számára megfelelő pihenőidő álljon rendelkezésre. Eredeti közlemény H. Wang et al., “Dementia care during COVID-19,” www.thelancet.com, vol. 6736, no. 20, pp. 19–20, 2020. Szemlézte Szvirák Dávid dr. eLitMed.hu 2020.április 6.

    HOZZÁSZÓLÁSOK

    0 hozzászólás

    A rovat további cikkei

    COVID-19

    Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

    A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

    COVID-19

    A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

    A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

    COVID-19

    Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

    Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

    COVID-19

    COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

    A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

    COVID-19

    A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

    Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

    Kapcsolódó anyagok

    COVID-19

    Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

    A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

    COVID-19

    A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

    A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

    COVID-19

    Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

    Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

    COVID-19

    A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

    Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

    Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral