COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

2020. ÁPRILIS 01.

Szöveg nagyítása:

-
+

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni. A szemlézett kínai kutatás azt vizsgálta 173 igazoltan SARS-CoV-2-vel fertőzött beteg kapcsán, hogyan alakult az idő függvényében a SARS-CoV-2 vírus elleni antitest termelés, a tünetek megjelenésétől kezdve számított 39. napig. A tesztelésnél használt módszer (Enzyme Linked Immonusorbent Assay=ELISA) specificitása az összes antitestre (AT) 93,1%-os, az IgM-re 82,7%-os, az IgG-re 64,7%-os volt. A 12 AT-szeronegatív eredményt a túl korai fázisban történt minatvételnek tulajdonították. A szerokonverzió medián ideje AT, IgM és IgG esetében sorrendben 11, 12, 14 nap volt. Az tünetek kezdetétől számított első hét során csekély (38,3%) volt az antitestek jelenléte. Később, 15-39 nap között az AT, IgM, IgG szenzitvitás értéke 100%, 94,3%, és 79,8% volt. Ezzel szemben a vírus RNS kimutathatósága (RT-PCR) jelentősen csökkent az első héten tapasztalt 66,7%-ról 45,5%-ra a 15. és 39. nap között. Megjegyzik, hogy az alacsonyabb RNS szenzitvításban annak is szerpe lehetett, hogy a mintákat mindig a felső légutakból vették. A tünetek megjelenésétől számított első hét során a legnagyobb szenzitivítású az RNS teszt eredménye, de a 8. naptól az antitest válasz válik érzékenyebbé, és a 12. naptól 90% körüli lett az utóbbi szenzitivítása. A második héten az antitestek nagyobb szenzitivitást mutattak, mint az RNS teszt: össz-AT esetén 89,6%, IgM: 73,3%, IgG: 54,1% , míg RNS kimutatás esetén csak 54% volt. A betegség 15-39. napja közötti időszakban tovább nőtt az antitestek, és tovább csökkent az RNS kimutatás érzékenysége. Az AT és IgM értéke egy hónappal a tünetek kezdete után 100% volt. Az össz-AT érték korábban jelzett pozitivitást mint az IgM és IgG egyenként. Ezt annak tulajdonították , hogy az össz-AT kimutatásra használt double-sandwich assay érzékenysége nagyobb, és pozitív lehet az IgM, IgG és IgA antitestek hatására is. Azt is vizsgálták, hogy azon pácienseknél, akiknél nem tudták a vírus RNS-t kimutatni, az AT pozitivitást jelezhetett: 1-3. nap: 28,6%, 4-7. nap: 53,6%, 8-14. nap: 98,2% , 15-39. nap: 100%. Tehát a SARS-CoV-2 vírus RNS és a vírus ellen termelődő antitestek kimutatásának ötvözése már a betegség első hetében is szignifikánsan növeli a diagnózis pontosságát. A második héttől a magasabb össz-antitest érték összefüggött a betegség súlyosságával, így az életkor, a nem és a társbetegségek mellett a szerokonverzió mértéke is független tényező lehet a kimenetel megítélésében. A kutatás nem terjedt ki a betegség 40. napja utáni időszak antitest mintázatának vizsgálatára. Ennek további elemzését javasolják a védettség megítélése céljából. Felhívják a figyelmet a RT-PCR RNS tesztelés hátulütőire: gyakran többszöri mintavétel kell, függ a PRC próba minőségétől, a mintavétel módjától és a vételező gyakorlottságától, a pontos eredmény megállapításáig eltelt idő rontja a kezelési lehetőségeket és a megfelelő izoláció elrendelését. Továbbá az RNS kimutatás nem tesz különbséget a replikálódó aktív vírus és a már elhalt vírus RNS maradványa között. Az antitest kimutatás specifitása magas volt egészséges embereken vizsgálva (99%), de a más koronavírusokkal való keresztreakció teljes kizárására további vizsgálatok szükségesek. A tanulmány a következő tanulságokkal szolgál: 1. SARS-CoV-2 fertőzésben a szervezet antitest válasza nagyon hasonló más légúti vírusfertőzésekhez. 2. A szerológiai vizsgálat hatékony eszköz lehet az időben történő diagnosztizáláshoz. 3. A SARS-CoV-2 vírus elleni össz-antitest (AT) érték érzékenyebben jelzi a betegséget mint külön-külön az IgM és IgG. Az antitest vizsgálatnak alapvető a szerepe: 1. alapos klinikai gyanú fennállása esetén, ha az RNS teszt negatív, a gyors antitest kimutatással megerősíthető a Covid 19 diagnózisa. 2. A karanténban lévő egészséges közeli kontakt, ha antitest pozitivítást mutat, akkor lehetséges vírushordozónak számít, így gyakrabban kell nézni nála RNS tesztet, és a kontaktjait is meg kell figyelni. 3. RNS teszttel igazolt beteg szeropozitivitása azt jelzi, hogy a specifikus antitest termelés megkezdődött. Egyébként epidemiológiai vizsgálatoket immunoassay módszerrel is lehet végezni. Mivel a SARS-CoV-2 vírus csupán három hónapja fertőzi az emberiséget, a szeropozitívitás gyakorlatilg nulla a népesség körében. A jelenlegi járvány kapcsán – amely várhatóan 2020. május, júniusig fog tartani – észlelt szeropozitív egyének korábbi fertőzöttek lehetnek. Az -eltelt rövid idő alatt az össz-AT érték, az IgM-hez hasonlóan, friss infekciót jelző markernek tekinthető. Miután a össz-AT értéknek nagyobb a szenzitivitása az IgM-nél és az IgG-nél, az előbbit kell előnyben részesíteni a klinikumban és a közegészségügyben. Ha nem sikerül eradikálni a SARS-CoV-2 vírust, és gyakori humán légúti kórokozóvá válik (az influenzához hasonlóan), akkor az IgM érték fog diagnosztikai kritériumként szolgálni a járványon már átesett területeken egy újabb fellángolás során. Az IgG és az össz-AT érték a vírus járványtani megértéséhez és a betegek humoralis immunitásának meghatározásában nyújt majd segítséget. Eredeti közlemény: Zhao, J., Yuan, Q., Wang, H., Liu, W., Liao, X., Su, Y., ... & Qian, S. (2020). Antibody responses to SARS-CoV-2 in patients of novel coronavirus disease 2019. Szemlézte: Papp Szidónia dr. eLitMed.hu 2020.április 01. Eredeti:

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Klinikum

Problémák a Pfizer Covid-19 elleni vakcina vizsgálataiban

Mint az akkor a kutatásszervező Ventavia Research Group alkalmazásában álló regionális igazgató a The BMJ-nek elmondta, a Ventavia adatokat hamisított, nem maszkolt/nem vak módon kezelte a betegeket, nem megfelelően képzett vakcinátorokat alkalmazott, és a III. fázisú vizsgálatok során nem követte megfelelően a betegek által jelentett adverz eseményeket. A cég minőség-ellenőrzéssel foglalkozó munkatársai olyan sok problémát találtak, aminek megoldására képtelenek voltak. Miután a Ventavia vezetését a regionális igazgató, Brook Jackson többször is tájékoztatta a problémákról, az FDA-nak is panaszos e-mailt írt – a Ventavia még aznap kirúgta.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral