2020. MÁJUS 06.
Szöveg nagyítása:
Nem vizsgálták eddig részletesen, hogy milyen lehetséges összefüggés van az angiotenzinreceptor-blokkolók (ARB-k) és az angiotenzinkonvertáló-enzim (ACE) gátlók, illetve a coronavírus-betegség 2019 (Covid-19) között. Az olaszországi Lombardiában egy lakossági eset-kontroll tanulmányt végeztek el. Összesen 6272 páciensnél (vizsgálati alanyok) igazolódott a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttest okozó 2-es típusú koronavírus (severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 - SARS-CoV-2) kiváltotta fertőzés 2020. február 21. és március 11. között. A vizsgálati alanyokat a nem, az életkor és a lakóhely figyelembe vételével hasonlították össze 30.759, a Regionális Egészségügyi Szolgálatnál ellátott személlyel. Az ACE-gátlók és az ARB-k szedésével kapcsolatos adatokat, valamint a tanulmányban részt vett személyek klinikai jellemzőit az egészségügyi szolgáltatás igénybe vételének az adatait összesítő adatbázisból kérdezték le. A gyógyszerek és az infekció közötti kapcsolat elemzéséhez kiszámították az esélyhányadosokat, a 95%-os konfidenciaintervallumokat, figyelembe vették a befolyásoló tényezőket is, logisztikus regressziós modellt alkalmazva. Mind a vizsgálati személyek, mind a kontroll páciensek átlagos (±SD) életkora 68±13 év, a nők aránya mindkét csoportban 37% volt. Az ACE gátlók és az ARB-k szedése gyakoribb volt a Covid-19-et elszenvedett páciensek között, mint a kontroll személyek csoportjában, mint ahogy a vérnyomáscsökkentő és a nem-antihypertensiv szerek alkalmazása is, a vizsgálati alanyoknak a klinikai jellemzői kedvezőtlenebbek voltak. Semmiféle összefüggés nem volt kimutatható az ARB-k és az ACE gátlók szedése, illetve a Covid-19 között sem az infekció miatt kezelt betegekben összességében (az illesztett esélyhányados 0,95 [95% konfidenciaintervallum {CI} 0,86 – 1,05] az ARB-k esetében és 0,96 [95% CI 0,87 – 1,07] az ACE gátlók esetében), sem a súlyos lefolyású vagy a fatális kimenetelű betegségben szenvedő páciensekben (illesztett esélyhányados 0,83 [95% CI 0,63 – 1,10] az ARB-k vonatkozásában és 0,91 [95% CI 0,69 – 1,21] az ACE gátlók esetében. Ezek a változók a nemmel sem voltak összefüggésben.
A közlemény eredményei alapján, a nagyszámú vizsgálati személyt magába foglaló lakossági tanulmányban az ACE gátlók vagy az ARB-k szedése gyakoribb volt a Covid-19-ben megbetegedett személyek, mint a kontroll páciensek között, azonban ez a cardiovascularis betegségek nagyobb gyakoriságával függött össze. Nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy akár az ACE gátlók, akár az ARB-k befolyásolnák a Covid-19 kockázatát.
Eredeti közlemény:Mancia G, Rea F, Ludergnani M, et al. Renin–Angiotensin–Aldosterone System Blockers and the Risk of Covid-19. N Engl J Med. Előzetes elektronikus közlés: 2020.05.01. DOI: 10.1056/NEJMoa2006923
Szemlézte:
Vályi Péter dr.
eLitMed.hu
2020.május 6.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral
Cardiorenalis-metabolikus szemlélet az orvoslásban – gondolatok, tudnivalók az új ajánlások nyomán az SGLT-2-gátlókkal és GLP-1-receptor-agonistákkal kapcsolatban
Egészségügyi dolgozók kiégettségének összefüggése a COVID-19 pandémia alatt észlelt stresszfaktorokkal
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás