A metaanalízis célja annak megállapítása volt, hogy milyen hatással bírnak a hipertenzív, illetve bármely egyéb okból RAAS-gátlót szedő COVID-19-betegek morbiditására és mortalitására a SARS-CoV-2 vírus sejtbe lépését esetlegesen befolyásoló szerek. A SARS-CoV-2 a respiratorikus és kardiovaszkuláris rendszer sejtjein nagy számban előforduló ACE2 (angiotenzin-konvertáló enzim 2) -höz kötődve lép be a gazdasejtekbe, ezért az angiotenzinreceptor-blokkoló ARB-szerek és az angiotenzin-konvertáló enzim inhibitorai (ACEi-szerek), vagyis együttesen a RAAS-gátlók (renin–angiotenzin–aldoszteron-rendszergátlók) krónikus használata kapcsán felmerült a kérdés: negatívan hatnak-e ezek a szerek a COVID-19-betegek morbiditására és mortalitására. Ennek a kérdésnek járt utána a Kelet-Angliai Egyetem kutatóinak a Current Atherosclerosis Reports című szaklapban megjelent metaanalízise a témában eddig megjelent 19 jó minőségű tanulmány és több mint 28 ezer beteg adatainak szisztematikus áttekintésével. Bár a RAAS-gátlókat elsődlegesen hipertónia kezelésére alkalmazzák, más kardiovaszkuláris (CV) betegségekben, így miokardiális infarktusban, szívelégtelenségben, cerebrovaszkuláris betegségben, illetve krónikus vesebetegségben is használják őket. Mivel a CV-betegek körében különösen magas a SARS-CoV-2-fertőzés kockázata, fontos annak tisztázása, hogy milyen hatással vannak a RAAS-gátlók a COVID-19-betegekre. A metaanalízisben az ACEi/ARB-szereket szedő COVID-19-betegek és az ACEi/ARB-szereket nem szedő COVID-19-betegek mortalitását és a körükben előforduló súlyos, kritikus események (intenzív osztályos felvétel szükségessége, invazív és nem invazív lélegeztetés) gyakoriságát hasonlították össze. A beválasztási kritériumoknak megfelelő 19 tanulmány zöme Kínában készült, retrospektív, obszervációs, több központú, nem randomizált-kontrollált vizsgálatok alapján; a Newcastle-Ottawa skála szerint valamennyi tanulmány a közepes–kiváló minőséget jelentő sávba tartozott. Az eredmények szerint a hipertenzív COVID-betegek harmada, míg az összes COVID-beteg negyede szedett ACEi/ARB-szert. A bármilyen indikáció alapján alkalmazott RAAS-gátló-kezelés és a COVID-betegség súlyossága, valamint mortalitása között nem lehetett szignifikáns összefüggést kimutatni, azonban tendenciaszerű, nem szignifikáns (p = 0,071) eredmény utalt arra, hogy a RAAS-gátló-kezelés csökkenti a kritikus események számát és a mortalitást. A hipertenzív COVID-betegek kohorszában szignifikáns összefüggés (p = 0,01) derült ki: a RAAS-gátló-kezelésben nem részesülőkkel összehasonlítva, a RAAS-gátló-kezelésben részesülők körében 0,67-szer kisebb eséllyel következett be fatális vagy kritikus kimenetel; a RAAS-inhibitorok pozitív hatása hasonló volt az ACEi-vel, illetve az ARB-vel kezeltek alcsoportjában. Állatkísérletes adatok alapján ismert, hogy SARS-fertőzés következtében csökken az ACE2-expresszió, ami a RAAS-rendszer aktivációjához vezet, a RAAS-aktiváció pedig akut tüdőkárosodást és respiratorikus distressz szindrómát válthat ki. Ezek megelőzésében lehet hasznos a humán populációban a RAAS-gátlás, az ACEi/ARB-szerek használata. A szerzők hozzáteszik: metaanalízisük demonstrálta, hogy hipertenzív COVID-betegek körében a RAAS-gátlók csökkentik a morbiditást és a mortalitást, ezért az ACEi/ARB-szerek használóinak nem szabad abbahagyniuk e gyógyszerek szedését, míg a jövőbeli vizsgálatoknak azt kell kideríteniük, hogy érdemes-e a COVID-betegséggel kórházba kerülők esetében RAAS-gátló-kezelést indítani. Szemézte: Kovács Bence dr. Eredeti közlemény: Baral, Ranu, Madeline White, and Vassilios S. Vassiliou. "Effect of renin-angiotensin-aldosterone system inhibitors in patients with COVID-19: a systematic review and meta-analysis of 28,872 patients." Current atherosclerosis reports 22.10 (2020): 1-9.