COVID-19

A COVID-19 és a kardiovaszkuláris rendszer

2020. MÁRCIUS 27.

Szöveg nagyítása:

-
+

A SARS- CoV-2-fertőzés nemcsak pneumoniát, de akut myocardialis és krónikus kardiovaszkuláris sérülést is okozhat. A Nature Review Cardiology-ban megjelent kommentár összefoglalja a COVID-19-cel kapcsolatos kardiológiai tudást. Bár a COVID-19 klinikai képét a légúti tünetek dominálják, egyes betegeknél súlyos kardiovaszkuláris ártalom alakul ki. Ezen felül, a kardiovaszkuláris megbetegedésben (CVD) szenvedők körében magasabb lehet az elhalálozás kockázata. SARS-CoV-2 és ACE2 Az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE2) egy membránhoz kötött aminopeptidáz, ami létfontosságú szereppel bír a kardiovaszkuláris és az immunrendszerben. Az ACE2 szerepét bizonyították a szívműködésben, valamint a hipertónia és a cukorbetegség kialakulásában, továbbá kiderült, hogy a koronavírusok receptoraként is szolgál. A SARS-CoV-2 a szívben és a légutakban nagy számban expresszálódott ACE2-fehérjéhez kötődve indítja be a fertőzést. A vírus főleg az alveolusok epitheliális sejtjeit megtámadva respiratorikus tüneteket okoz, azonban a tünetek súlyosabbak a CVD-betegek körében, aminek hátterét az adhatja, hogy egészségesekkel összehasonlítva, CVD-betegek esetében megnövekedett az ACE2-szekréció. Mivel az ACE2-szintet a renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer gátlói növelik, COVID-19-betegek körében különös elővigyázatossággal kell alkalmazni az ACE-inhibitorokkal vagy angiotenzinreceptor-blokkolókkal végzett antihipertenzív terápiát. Akut kardiális sérülés A SARS- CoV-2-höz hasonló pathogenitású MERS-CoV-ról tudjuk, hogy akut myocarditist és szívelégtelenséget okozhat; a SARS- CoV-2 a Wuhanban diagnosztizált első 41 COVID-19-beteg közül 5 esetében váltott ki myocardialis sérülést (megemelkedett a nagy szenzitivitású cardialis troponin szintje: hs-cTnI > 28pg/ml). A myocardialis sérülés súlyosságát jelzi, hogy az 5 betegből 4 igényelt intenzív ellátást. Más vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a súlyos tünetektől szenvedő COVID-19-betegek esetében gyakori az akut kardiális sérülés. További fontos adat, hogy Kínában az igazolt SARS- CoV-2-fertőzöttek egy része először kardiovaszkuláris tünetek miatt keresett fel orvost, és palpitációra vagy mellkasi szorításra panaszkodott. A korábban CVD-vel nem rendelkező, COVID-19-ben meghaltak 11,8%-a esetében mutattak ki jelentős mértékű kardiális sérülést, aminek a hátterében a betegség előrehaladásával kialakuló szisztémás gyulladásos válasz és immunrendszeri zavar állhat. Az akut kardiális sérülés mechanizmusa összefügghet a vírus ACE2-kötődésével, a kialakuló citokin-viharral, valamint a respiratorikus diszfunkció és hypoxaemia eredményeképp létrejövő szívizomsejt-pusztulással. Krónikus kardiovaszkuláris sérülés, korábbi CVD, mellékhatások Egy 12 éves utánkövetéses vizsgálatban a 25 SARS-CoV-fertőzésben szenvedő beteg 68%-a esetében hiperlipidémiát, 44%-a esetében CV-rendszerbeli eltéréseket, míg 60%-uknál glükózmetabolizmus-zavart állapítottak meg. Mivel a SARS-CoV-2 a SARS-CoV-hoz hasonló struktúrájú, lehetséges, hogy szintén krónikus kardiovaszkuláris rendellenességet fog kiváltani. A magas vérnyomásban, koronáriabetegségben vagy diabéteszben szenvedő idősek hajlamosabbak a SARS- CoV-2-fertőzésre, CVD-betegeknél ráadásul súlyosabb COVID-19-tünetek alakulnak ki. A súlyos COVID-19-tüneteket mutatók 58%-a hipertóniás volt megelőzőleg, míg 25%-a szívbeteg, és 44%-a arritmiás. SARS- CoV-2-fertőzöttekben a megelőző CVD felerősítheti a pneumoniát és súlyosbíthatja a tüneteket. A COVID-19-kezelés során nagy a mellékhatások kockázata. Különösen az antivirális szerek nemkívánatos hatásait kell monitorozni, mivel számos közülük szívelégtelenséget, arritmiát és egyéb CVD-t okozhat. A COVID-19-kezelése során tehát a kardiális toxicitást szorosan monitorozni kell. Eredeti közlemény: Zheng YY, Ma YT, Zhang JY, Xie X.: COVID-19 and the cardiovascular system. Nat Rev Cardiol. 2020 Mar 5. Szemlézta: Kazai Anita dr. A fenti közlemény tájékoztató jellegű, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő hazai eljárásrend az alábbi oldalon érhető el: Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.18. Szerkesztőségi megjegyzés: Az eredeti közlemény megjelenése óta számos új eredmény került publikálásra, amelyek részben módosítják ezen kézirat megállapításait. Szerkesztőségünk néhány napon belül egy új, aktualizált összefoglaló írással fog jelentkezni.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral