COVID-19

A COVID-19 világjárvány perinatális vonatkozásai: gyakorlati ismeretek neonatológusok számára

2020. ÁPRILIS 16.

Szöveg nagyítása:

-
+

Mimouni és munkatársai, a Nature-ben megjelent közleményükben 5 fő kérdés mentén összegyűjtötték a COVID-19 járvány perinatális és neonatális vonatkozásaival kapcsolatos jelenlegi ismereteket, valamint ajánlásokat fogalmaztak meg a neonatológus szakorvosok és ellátóintézmények számára.

1. Fertőzheti-e a magzatot a SARS-CoV-2 a COVID-19 pozitív várandósok szervezetében?
A vertikális transzmisszióra irányuló kutatásokban COVID-19 fertőzött édesanyák újszülöttjeit vizsgálták vírusszerológiai és PCR módszerekkel. Mivel több közlemény alapján is aggályok merültek fel a szerológiai vizsgálatok eredményeinek megbízhatóságát illetően, a fertőzés kimutatásában döntően a vírus specifikus PCR vizsgálatok eredményeit vették alapul. Így az igazoltan fertőzött várandósok újszülöttjeinek mintáiból végzett PCR vizsgálatok a legtöbb tanulmány szerint negatívak voltak. Amennyiben a PCR vizsgálat mégis pozitív volt, a mintavétel rendszerint nem közvetlenül a szülés után történt, ezért biztonsággal nem lehetett kizárni a horizontális transzmisszió lehetőségét. Az egyik legújabb közlés szerint viszont a fertőzött anyától világra jött újszülöttet néhány perccel születése után tesztelték, és a teszt eredménye pozitív volt, ami felvetheti a vertikális transzmisszió lehetőségét. Az eddigi klinikai vizsgálatok és tanulmányok alapján tehát valószínűsíthető, hogy a harmadik trimeszterben történt anyai fertőződés miatt a betegség nem, vagy legfeljebb nagyon ritkán támadja meg a magzat szervezetét. Kellő adatok hiányában ugyanakkor nem tudható, hogy a korai várandós időszakban a fertőződés milyen hatással lehet a magzat fejlődésére, és hogy a SARS-CoV-2, más vírusokhoz hasonlóan okoz-e valamilyen fejlődési rendellenességet, vetélést vagy koraszülést.

2. Vajon súlyos kockázati tényező a várandósság a koronavírus fertőzés szempontjából? A várandósság sajátos immunszupprimált állapotnak tekintendő, ezért bármely bakteriális és vírusos pneumonia életveszélyessé válhat. Kis esetszámú kínai vizsgálatok alapján azonban a várandós nőkben kialakuló fertőzés nem járt több súlyos és halálos szövődménnyel az átlagos felnőtt populációhoz képest. Ennek alapján viszont nem állítható, hogy a várandósság egyértelmű rizikófaktora volna a SARS-CoV-2 vírus okozta pneumoniának. Az sem ismeretes, hogy a koronavírus fertőzés bizonyított kockázati tényezőivel (diabetes, hypertonia, szívelégtelenség) terhelt várandósság többlet kockázatot jelentene-e az érintettek számára.

3. Milyen veszélyekkel járhat a COVID-19 a vajúdás során? A fent említett kínai vizsgálatok nem igazolták, hogy a COVID-19 pozitív édesanyák újszülöttjeiben gyakoribb volna a magzati disstressz szindróma, a neonatalis asphyxia, meconiumos magzatvíz vagy koraszülés előfordulása, továbbá az újszülöttek normális 1 és 5 perces Apgar értékkel rendelkeztek. Végül, az eddigi eredményekből semmilyen határozott indikáció nem olvasható ki császármetszés végzésére.

4. Mennyiben veszélyes a SARS-CoV-2 fertőzés az újszülöttekre nézve? Igazoltan fertőzött édesanyák újszülöttjei közül többen szenvedtek respirációs disstressz szindrómában (RDS), vagy alakult ki náluk láz, thrombocytopenia vagy emelkedett májfunkciós értékek, azonban a specifikus PCR vizsgálataik negatívak voltak, így tüneteiket vélhetően a koraszülés vagy egyéb állapot magyarázza. Egy másik tanulmány szerint PCR vizsgálattal pozitívnak igazolt újszülöttekben pneumoniát állapítottak meg, de klasszikus légúti tünetek, és típusos mellkasröntgen elváltozások nélkül. Az egyiknél RDS és disszeminált intravaszkuláris koagulopátia (DIC) alakult ki, ugyanakkor a hemokultúra Enterobacter agglomerans-t mutatott ki, ami inkább a tünetek bakteriális mintsem virális eredetét valószínűsíti.

5. Átvihető-e a anyatejjel a vírusfertőzés? Az egyik kínai vizsgálatban 6 COVID-19 pozitív édesanyától származó anyatejminták az első laktációt követően negatívnak bizonyultak, ez azonban nagyon kis esetszám bármilyen következtetés levonásához a vírus anyatejjel való terjedésére.

Szakorvosi vélemények/ajánlások és hasznos elektronikus linkek:
• Az általános prevenció tekintetében a szerzők a CDC honlapjának felkeresését javasolják, és közleményükben az ott olvasható információkkal külön nem akarnak foglalkozni.
https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/
• Szülészeti osztályok részére az alábbi honlap tartalma javasolt: https://www.cdc.gov/coronavirus/2019-ncov/hcp/inpatient-obstetric-healthcare-guidance.html.
Amennyiben a várandósok igazoltan fertőzöttek, vagy vizsgálat alatt állnak, még érkezésük előtt értesítsék a kórházat, hogy az felkészüljön a fogadásukra. Ugyanakkor a kórház jelentse be az esetet az illetékes járványügyi hatóságnak. Az újszülöttet feltétlenül el kell különíteni, a látogatók és a személyzet is személyi védőfelszerelést (köpenyt, kesztyűt, arcmaszkot és szemvédőt) köteles viselni. Ha elkerülhetetlen az újszülött azonos szobába helyezése a fertőzött vagy fertőzésre gyanús édesanyával, az újszülöttet legalább 2 méteres távolságra kell elhelyezni. Ha az anya kifejezett kérése miatt közeli kontaktus elkerülhetetlen, az édesanyának minden alkalommal alaposan kezet kell mosnia és maszkot kell viselnie. Az elkülönítés felfüggesztése egyéni alapon mérlegelendő, figyelembe véve a betegség és a tünetek súlyosságát és a vírusfertőzéssel kapcsolatos laboratóriumi tesztek eredményeit.
• Szoptatással kapcsolatos ajánlások: Az általános irányelvek az alábbi honlapon találhatók:
https://search.cdc.gov/search/?query=breastfeeding%20guideline&dpage=1
Az újszülöttet, elkülönítésének ideje alatt az édesanya mellpumpa segítségével, megfelelő higiénés körülmények között lefejt tejjel táplálja, egy egészséges gondozó közvetítésével. Ha az édesanya kifejezett kérése, hogy az újszülöttet szoptathassa, az etetés előtt minden alkalommal alaposan kezet kell mosnia és maszkot kell viselnie.
• Újszülöttekkel kapcsolatos ajánlások: Az ellátóintézmények számára javasolt, hogy a COVID-19 fertőzött édesanyák újszülöttjeinek molekuláris diagnosztikai vizsgálatát nasopharyngealis és torokból levett mintákból a születést követő 24 órán belül végezzék el, és ismétlő vizsgálatok történjenek 48 óra után is. Ha az újszülött tünetmentes, és a tesztjei negatívak, a szokásos rend szerint otthonába bocsátható, de lehetőség szerint tünetmentes és negatív vírustesztekkel rendelkező személy gondozza addig, amíg az anya tünetmentes nem lesz, ill. vírustesztjei negatívvá válnak. Ha az újszülött tesztjei pozitívak, de tünetmentes, szintén otthonába bocsátható a szokásos rend szerint, azonban otthon elkülönítendő a nem fertőzött 60 év feletti családtagoktól, és egyéb rizikófaktorral rendelkező személyektől. Fertőzéses tünetek esetén az újszülöttet intenzív osztályon kell kezelni.

Összegzésként a szerzők hangsúlyozzák, hogy ajánlásaik csak előzetes munkaanyagnak tekinthetők, és jelentősen módosulhatnak a járvány további szakaszában a nagyobb esetszámmal dolgozó tanulmányok alapján. Az elektronikus linkek használatát azért javasolják, mert mögöttük megbízható szervezetek állnak, amelyek a tartalmakat rendszeresen frissítik.

Szemlézte:
Szvirák Dávid

Eredeti közlemény Mimouni, F., Lakshminrusimha, S., Pearlman, S.A. et al. Perinatal aspects on the covid-19 pandemic: a practical resource for perinatal–neonatal specialists. J Perinatol (2020).

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Honnan ered a SARS-CoV-2? - interjú Müller Viktorral és Kemenesi Gáborral