A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben. Gasztrointesztinális tünetek A 2019 decemberben Kína Hubei tartományában jelentkező új coronaria vírus (2019-nCoV) fertőzés légúti tünetei jól ismertek ma már: láz, száraz köhögés, dyspnoe, pneumonia. Terjedésének útja a cseppfertőzés és a fizikai érintkezés. Súlyos légúti tünetegyüttest okozhat főleg a 60 év feletti fertőzöttekben. A kórokozó a Coronaviridae vírus családhoz tartozik és genetikailag rokon a SARS-CoV és a MERS-CoV kórokozóival, melyek 2003-ban ill. 2012-ben járvány kialakulásával fenyegettek Kínában és a Közel-Kelet országaiban. Kevéssé ismertek azonban azok az emésztőszervi panaszok, melyek a 2019-nCoV fertőzés során megelőzhetik a légúti tüneteket: elsősorban émelygés és hasmenés. Ezek előfordulási gyakoriságábannagy eltérések mutatkoznak a leírások között: 5-50%-ig szórnak az adatok. Az első 2019-nCoV fertőzött beteg az USA-ban két napja tartó émelygéssel, hányingerrel, hasmenéssel jelentkezett. A vírus genetikai markerei kimutathatóak voltak a székletben és az orr- garat kenetekben. A vírus genom kimutatható a legtöbb beteg nyálában, ami a nyálmirígyek fertőzöttsége mellett szól, majd a betegség során a vírus mennyisége csökken a nyálmintákban. Korábbi vírus-kutatások kimutatták a coronavírus (SARS-CoV) orientációját a tápcsatorna sejtjeihez. Ezt megerősítette a vírus kimutatása biopsziás anyagokban és a székletben a betegek kórházból való távozása után is. Ez magyarázatot ad a betegség kiujulására, a folyamatos fertőzőképességre. Tehát az emésztőrendszer a fertőzés egy alternatív útja lehet, amennyiben az egyén tünetmentes, vagy enyhe emésztőszervi panaszokkal rendelkező hordozókkal érintkezik. Ezért ezeknek a panaszoknak a monitorozása járványügyi szempontból óriási jelentőséggel bír. Receptor-mechanizmusok Molekuláris biológiai technológiával kimutatták, hogy a SARS-CoV és a 2019-nCoV vírusok szekvenciája 79%-ban megegyezik. Az angiotenzin-konvertáló enzim II (ACE2)-receptor, mint a SARS-CoV vírus korábban igazolt belépési helye a 2019-nCoV vírus esetében is megerősítést nyert. Egyetértés övezi azt is, hogy a humán coronavírus patogenitását és átvihetőségét a kórokozó és a gazdaszervezet kölcsönhatása, a vírus receptor-felimerési és receptor-kötődési képessége, valamint a légzőszervi epitéliumhoz való kötődése szabja meg. Azt is megállapították, hogy a vírus transzmembrán S-proteinjének az ACE2-receptorhoz való kötődését követően, az enzim expressziója a légzőszervi epitélium felszínén csökken és ez feltehetően a légzőszervi működés romlásával jár. Kiderült, hogy a transzmembrán-szerin-proteáz 2 (TMPRSS2), amely az ACE2 receptorral együtt expresszálódik a gazdaszervezet sejtjeinek felszínén, szükséges a vírus hatásának érvényesüléséhez és átvihetőségéhez. Sürgetően fontos tehát az ACE2 fúziós proteinek és a TMPRSS2-gátlók vizsgálata a COVID-19 megelőzésének, felismerésének és kezelésének mielőbbi eléréséhez. További kutatások során megvizsgálták az egészséges egyének ACE2-t expresszáló sejtjeinek összetételét és arányát a tüdőben és a tápcsatornában, melynek során kiderült, hogy erősen reprezentálódnak nem csupán a pneumociták felszínén, hanem a nyelőcső felső szakaszának, az ileumnak és a kolonnak az epitéliumában is. A COVID-19 fertőzésre tehát az emésztőrendszer is fogékony, amelynek következménye az enterociták működési zavara, a bélnyálkahártya barrier-funkciójának romlásával, a permeabilitás fokozódásával, következményes hasmenéssel és felszívódási zavarral. Hepatotoxicitás A COVID-19 betegségben mérsékelt eltérések észlelhetők a májműködésben, így emelkedett transzamináz érték, csökkent fehérjeszint a vérben és megnyúlt protrombin-idő. Korábbi vizsgálatok igazolták a SARS vírus jelenlétét a májszövetben, megerősítve a hepatociták direkt vírus-fertőzöttségét, melyet azonban fibrin-lerakódás, fibrosis nem követett. Ezek alapján a 2019-nCoV és a SARS-CoV hepatotoxicitását vírus-hepatitisnek tartják. Nem zárható ki azonban a betegség során adott antivirális gyógyszerek, antibiotikumok, kortikoszteroidok májkárosító hatása sem. RNS-szekvenáló vizsgálatokkal a cholangiociták 59,7 %-ában mutattak ki ACE2 expressziót, szemben a hepatociták 2,6 %-ával, amiből arra következtettek, hogy a 2019-nCoV az intrahepatikus epeutakban okoz direkt károsodást. Következtetések A járvány megfékezéséhez minden erőfeszítést meg kell tenni a COVID-19 infekció korai felismerésének, a fertőzöttek elkülönítésének érdekében, még a légzőszervi tünetek kialakulása előtt. A COVID-19 emésztőszervi manifesztációjának pontos mechanizmusa még nem ismert, azonban a kutatásnak az ACE2 és a TMPRSS2 vizsgálatára kell irányulni. A klinikusoknak fel kell ismerni a fertőzés korai stádiumát jelző enyhe gasztrointesztinális tüneteket és tisztázni kell a fertőzőképesség időtartamát. Eredeti közlemény: Katarzyna Kotfis, Karolina Skonieczna-Zydecka : Anaesthesiol.Intensive Ther. 2020, 52. 1 . COVID-19:gastrointestinal symptoms and potential sources of 2019-nCoV transmission. Szemlézte: Kovács Ágota dr. eLitMed.hu 2020.április 6.