COVID-19

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

2020. ÁPRILIS 08.

Szöveg nagyítása:

-
+

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében az ún. „citokin vihar” (cytokin storm) szindróma jelentkezhet. Minden extrém gyulladásos tünetek észlelésekor azonnal a jól bevált kezelést kell alkalmazni az egyre fokozódó mortalitás kivédésére. Ez a kezelés viszont csak támogató jellegű, és a betegek akut respirációs disztressz szindróma (ARDS) által okozott légzési elégtelenség miatt halnak meg. Ugyanakkor a másodlagos hemophagocytás lymphohistiocytosis (sHLH), amely extrém gyulladásos tünetegyüttest okoz, rejtve marad a háttérben, a több szervrendszert érintő fulmináns és fatális kimenetelű hypercitokinaemia révén. Felnőttekben az sHLH-t leggyakrabban vírus fertőzés váltja ki, és a szeptikus esetek 3,7 - 4,3 %-ban fordul elő. Vezető klinikai tünetei a tartós láz, cytopenia, magas szérum ferritin szint, és a tüdő érintettsége (egészen az ARDS kialakulásáig) a betegek legalább 50%-ában fordul elő. A citokinek profiljára hasonlító sHLH pontosan jelzi a COVID-19 fertőzés súlyosságát, amennyiben megemelkedik az IL-2, IL-7, granulocyta-kolónia-stimuláló faktor (G-CSF), az interferon-gamma indukált fehérje, a makrofág gyulladásos fehérje és TNF-alfa szintje. A COVID-19 mortalitásának megítélésében 150 igazoltan fertőzött betegben a ferritin és az IL-6 szint vizsgálata azt igazolta, hogy a fenti értékek magas szintje a mortalitást döntően befolyásolta. COVID-19 fertőzés esetén egy multicentrikus randomizált klinikai vizsgálat alapján egy IL-6 receptor-blokkoló szer (tocilizumab) hatékonynak tűnik. Janus-kinase gátló (JAK gátló) szer ugyancsak befolyásolhatja mind a gyulladásos folyamatokat, mind a vírusok sejtekbe való behatolását. Összegezve: a súlyos COVID-19 fertőzött betegekben gondolni kell sHLH-ra, melynek diagózisában a pancytopenia, magas ferritin-szint és magas triglicerid-szint lehet segítségünkre. Az sHLH kezelésében szóba jövő szerek, mint steroid, immunglobulin, citokin-blokád (tocilizumab) és JAK-gátló javíthatják a túlélést. Kommentár: A hemophagocytás lymphohistiocytosis (HLH) viszonylag ritka jelenség, általában vírus infekciókhoz, valamint malignus kórképekhez, elsősorban lymphoproliferatív betegségekhez társuló tünetegyüttes. A kórkép jellegzetessége a hiperinflammáció, az ún. citokinvihar. Ezt tartós láz, pancytopenia, magas ferritin-, magas triglicerid- és alacsony fibrinogén-szintek jellemzik, valamint a csontvelő, lép vagy nyirokcsomó szövettani képében erythroid sejtek phagocytosisa látható. Kezelés nélkül a kórkép kimenetele rendkívül kedvezőtlen és COVID-19 fertőzés esetén megjelenése speciális tennivalókat igényel. Eredeti közlemény: Metha P., McAuley D.F., Brown M., Sanchez E., Tattersall R.S., Manson J.J.: COVID-19: consider cytokine storm syndromes and immunosuppression. The Lancet, 395, 10229, P1033-1034, March 28, 2020. Szemlézte: Prof.Dr.Borbényi Zita eLitMed.hu 2020.április 08.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.