Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 128

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

A renin-angiotenzin rendszer és az angiotenzinreceptorgátlók legfontosabb hatásai. Fókuszban a valzartán

FARSANG Csaba

Az AT1-receptor-antagonisták hatására az arteriolákon vasodilatatio következik be, ezért a teljes perifériás érellenállás csökken, csökken az aldoszteronszekréció is és a Na-reabszorpció és a vízreabszorpció a vesetubulusokban. A vesében csökken az intraglomerularis nyomás. A preszinaptikus gátlás feloldása miatt csökken a centrális szimpatikus tónus, az endotelintermelődés, egyes sejtnövekedési faktorok termelődése.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Az egészségügyi szakdolgozók jövedelmének alakulása 2004–2021 között hazánkban

BONCZ Imre, ELMER Diána, NÉMETH Noémi, CSÁKVÁRI Tímea, ÁGOSTON István, KAJOS Luca Fanni, SAÁGHY Andrea, KÁSÁDI Márta, ENDREI Dóra

Kutatásunkban célul tűztük ki a Magyarországon foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók átlagos havi jövedelmének vizsgálatát 2004–2021 között. Az adatok az Országos Kórházi Főigazgatóság adatbázisából származnak. Idősoros elemzésünkbe valamennyi állami egészségügyi intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozója bevonásra került.

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

A vérnyomás hatása a veseartéria áramlástani jellemzőire egészséges és fél vese esetén

CSONKA Dávid, SZUKITS Sándor, BOGNER Péter, KOLLER Ákos, WITTMANN István, HÁBER István, HORVÁTH Iván

A vérnyomás változása befolyásolhatja az áramlástani jellemzőket, és ezáltal a vesék hemodinamikáját is. Fél vesés állapotban ez a hatás még jelentősebb lehet. A veseartéria környezetének in vivo mérhetetlen áramlástani jellemzőit numerikus áramlástani szimulációval hatékonyan lehet vizsgálni. A kutatás elsődleges célja annak bizonyítása volt, hogy a magas vérnyomás és az izolált szisztolés hypertonia változásokat eredményez a veseartéria áramlástani jellemzőiben, amelyek fél vesés esetben jelentősebbek. Módszer: Egy véletlenszerűen kiválasztott betegcsoport aorta-veseartéria jobb és bal oldali elágazási szögeit mértük retrospektív módon, in vivo. A veseartéria áramlástani jellemzőinek mérésére egy numerikus áramlástani szimulációsorozatot végeztünk egészséges és fél vesés modelleken. A vérnyomást először fokozatosan növeltük 120/80 Hgmm értékről 200/90 Hgmm értékig. Ezt követően az izolált szisztolés hypertonia esetét szimuláltuk a diasztolés vérnyomást fokozatosan csökkentve 200/50 Hgmm értékig. A szimuláció kimenő paraméterei a nyomás, turbulens kinetikus energia, sebesség és térfogatáram értékei voltak a veseartériák kilépő keresztmetszetén. Eredmény: A veseartéria-elágazási szögek átlaga a bal oldalon 78°, a jobb oldalon 66° volt. A szimuláció eredményei azt mutatták, hogy a magas vérnyomás és az izolált szisztolés hypertonia következetesen változtatják a veseartéria áramlástani jellemzőit, fél vesés esetben nagyobb mértékben. Konklúziók: A vesét károsíthatja a nagyobb nyomás, a turbulencianövekedés atherosclerosishoz vezethet a veseartéria elágazásánál. Ezek a jellemzők nagyobb mértékben változnak fél vesés állapotban, így ez veszélyesebb a vesére nézve. Az áramlási sebesség és térfogatáram értékei azonban nem függenek szignifikánsan a fél vesés állapottól.

Klinikum

2022. NOVEMBER 20.

Immungének evolúciója és a fekete halál mint szelekciós nyomás

Jennifer Klunk és munkatársai 206, közvetlenül a középkori pestisjárvány előtt élt, illetve a járványban vagy egy-két generációval később meghalt személy – csontokból és fogakból nyert – DNS-mintáit elemezve azt találták, hogy négy DNS-variáció különösen feldúsult a járvány során. Ezek közreműködhettek a túlélésben, ma azonban a négy közül kettő autoimmun betegségek megnövekedett kockázatával jár együtt.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 10.

DOAC-ok hatásossága és biztonságossága agyi vénás thrombosisokban

Az agyi vénás thrombosisok (cerebral vein thrombosis, CVT) a mély vagy felszínes agyi vénák és a duralis vénás sinusok thrombosisának összefoglaló neve. A CVT éves incidenciája 1,3–1,6 eset 100 000 személyre vetítve. A CVT-s betegek változatos tünetekkel és panaszokkal jelentkezhetnek, mint például fejfájás, epilepsziás roham, fokális neurológiai tünetek és megnövekedett koponyaűri nyomás, mely tudatzavarhoz vagy akár halálhoz is vezethet. Ugyanakkor megfelelő terápia mellett a betegek mintegy 80%-ában a vénák rekanalizációjára és jó neurológiai kimenetelre lehet számítani. A terápia elsősorban antikoaguláció, mely hagyományosan heparin, majd ezt követően K-vitamin-antagonisták (VKA-k) vagy direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alkalmazását jelenti. A 2017-es European Stroke Organization (ESO) irányelv alapján az antikoaguláció standardját a VKA-k alkalmazása jelenti, ugyanakkor az irányelv publikációját követően számos olyan vizsgálat jelent meg, mely a DOAC-ok alkalmazását biztonságosnak és hatékonynak ítélte.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

In memoriam Illyés Miklós (1950–2022)

FARSANG Csaba, JÁRAI Zoltán

Életútját dr. Vályi Péter kiválóan foglalta össze: „Miklós folyamatosan az újat, a kor­sze­rűbbet kereste. Úttörője volt a magyarországi vér­nyomás-monitorozásnak, a telemedicinális vérnyomásgondozásnak, a nem invazív vascularis szűrő­vizs­gá­latoknak, végül egy komplex szűrési rendszernek.”

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Újszülöttkori koponyasérülések

NOVÁK László, FEKETE Gábor, NAGY Andrea, BOGNÁR László

A szerzők előadásukban ismertetik a Debreceni Egyetemen az elmúlt húsz évben kezelt újszülöttkori koponyasérülést szenvedett gyermekek eseteit. A szülés kapcsán a leggyakoribb sérülés az ún. pingponglabdatörés: fedett sérülés, ami általában a parietalis tájékon kerül észlelésre.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Neuroszonológiai esetbemutatás

MAY Zsolt

Az egyre szélesebb körben terjedő egyéb noninvazív vascularis képalkotó modálisok (CTA, MRA) mellett a carotis-Doppler és a transcranialis Doppler-vizsgálatok továbbra is fontos szerepet töltenek be a mindennapi betegellátásban. A Doppler-vizsgálatok egyéb módszerekhez képest könnyen megismételhetők, így alkalmasak a beteg állapotváltozásának követésére, valamint az áramlási valós idő leképezésével többletinformációt szolgáltatnak az áramlási viszonyokról.

Nővér

2021. ÁPRILIS 30.

Az APN szerepe a COVID-19 járvánnyal való megküzdés során

KURUCZ Mária, SZABÓ Luca, KARÁCSONY Ilona, VARGA Bernadett, PAKAI Annamária

A Covid-19 pandémia új kihívások elé állította az egészségügyet nem csak Magyarországon, hanem a világ többi részén is. A járványügyi vészhelyzet kapcsán nagy nyomás nehezedik az ellátó rendszerre és a benne dolgozókra minden szinten. Külföldi szakirodalmakat tekintettünk át, melyeket online adatbázisokban kerestünk, kulcsszavak alkalmazásával. A beválasztott szakirodalmaknak konkrét információt kellett tartalmazniuk az APN-ek hatásköréről, feladatairól és a felmerülő innovatív ötletekről, melyek a járvánnyal való megküzdésben hatékonyan bevethetők. Az APN-ek hatáskörét legmarkánsabban érintő változások az Egyesült Államokban történtek, melyek adaptálhatóak lennének a hazai ellátórendszerre; többek között az APN–ek hatáskörének kibővítése, bizonyos feladatok orvosi felügyelet nélküli végzése, telemedicina alkalmazása és beépítése az oktatásukba, tesztelőhelyek teljes körű kialakítása és koordinációja.

Hypertonia és Nephrologia

2021. DECEMBER 20.

A szisztolés vérnyomás változása a magyar felnőttpopulációban 2010 és 2018 között népegészségügyi szűrés adatai alapján

KÉKES Ede, BARNA István, DAIKI Tenno, DANKOVICS Gergely

Mobil népegészségügyi szűrőrendszerünk segítségével 72 857 nő (átlagéletkor 42,3±13,9 év) és 61 563 férfi (átlagéletkor 42,2±13,9 év) adatainak elemzésével vizsgáltuk a szisztolés vérnyomás átlagait, valamint a szisztolés nyomás eloszlásváltozását 2010-2018 között, három egymást követő időperiódusban. Az SBP-átlagok 2010-től fokozatosan és szignifikánsan csökkentek minden korcsoportban. A szisztolés eloszlási görbék parametrikus és nem parametrikus jellemzői ugyancsak kedvező változást mutattak a jelzett időszak alatt. Az észlelt változások arra utalhatnak, hogy hazánkban az elsődleges és másodlagos prevenció, valamint a hypertonia kezelése és az orvos-beteg együttműködés sikeres volt a jelzett időszakban.