Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2018. SZEPTEMBER 12.

Több mint testőr? A ramipril/amlodipin FDC hatása a teljes vérnyomásspektrumban

SIMONYI Gábor, ZSUZSA Pál, GENCSIOVA Kristína, FINTA Ervin

A hypertonia jelentős cardiovascularis kockázati tényező. A hypertonia eredményes kezelése hozzájárul a későbbi szív- és érrendszeri szövődmények kockázatának elkerüléséhez. A vérnyomáscélértékek gyors elérése friss hypertoniások esetén is fontos. Az új ESH/ESC hypertoniaajánlásában az antihypertensiv terápia indításakor kifejezetten javasolják a gyógyszer-kombinációk azonnali bevezetését. Retrospektív adatgyűjtéses vizsgálatunkban tanulmányoztuk a ramipril/amlodipin fix kombináció hatását a friss hypertoniások 24 órás brachialis és centrális vérnyomás-paramétereire.

HUN 2018;22(04)

Hypertonia és Nephrologia

2018. AUGUSZTUS 20.

A beteg-együttműködés jelentősége hypertoniában

SIMONYI Gábor, ALFÖLDI Sándor, BARNA István

A hypertonia hazánkban az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amely jelentős, de módosítható cardiovascularis kockázati tényező. A hypertonia kezelésében, az életmódkezelésen túl, a gyógyszeres terápia a meghatározó. Az antihipertenzív terápia során a vérnyomáscélértékek elérésének egyik jelentős eleme a betegadherencia. A rezisztensnek tartott hypertonia jelentős részében nonadherencia áll. Az adherenciát befolyásoló tényezők között szerepet játszik a gyógyszerek száma, ezek napi adagolási gyakorisága, az alkalmazott gyógy szercsoportok tulajdonságai, az életkor és a nem is. A nemzetközi és a hazai vizsgálatok szerint igen nagy a gyógyszerszedést elhagyók száma. Ennek hátránya egyértelmű, mivel a betegek nem részesülhetnek a gyógyszerek védőhatásaiban.

HUN 2018;22(02 klsz)

Hypertonia és Nephrologia

2016. OKTÓBER 20.

A hypertonia kezelésének hemodinamikai alapú megközelítése. Az impedancia-kardiográfia lehetséges helye a hypertonia egyénre szabott terápiájában

SIMONYI Gábor, ZSUZSA Pál

A hypertonia kezelése során fontos a vérnyomáscélértékek elérése. Ennek ellenére a vérnyomáscélértéken lévő betegek aránya lehetne magasabb, mivel a célérték elérésének elmaradása esetén emelkedik a cardiovascularis események kockázata. A magasvérnyomás-betegség kezelésében jelenleg a szisztolés és a diasztolés vérnyomás szolgál iránytűként, ugyanakkor számos hemodinamikai változás áll a vérnyomás-emelkedés hátterében. Hypertoniában gyakori a perctérfogat, a teljes perifériás ellenállás, a verővolumen, az artériás compliance kedvezőtlen irányú változásai. Az impedancia-kardiográfia egy szerűen elvégezhető noninvazív, nagy pontosságú módszer a hemodinamikai paraméterek vizsgálatára. Az impedancia-kardiográfia alkalmazásával lehetőség nyílik a hypertoniában fennálló különböző hemodinamikai eltérések diagnosztizálására, amelyek figyelembevétele segítséget nyújthat a megfelelő antihipertenzív ható - anyag-csoportok megválasztásában. Számos vizsgálatban igazolták, hogy a hemodinamikai alapon megválasztott antihipertenzív terápiával nagyobb arányban érhetők el a vérnyomáscélok, amelyek hosszabb távon csökkenthetik a célszervkárosodások és a szövődmények ki ala ku - lásának esélyét.

HUN 2016;20(05)

Hypertonia és Nephrologia

2016. FEBRUÁR 10.

Vérnyomáscélértékek krónikus vesebetegek számára

SARAFIDIS A. Pantelis, RUILOPE M. Luis

A hypertonia a krónikus vesebetegség (CKD) kialakulásának és progressziójának jelentős rizikófaktora, továbbá vesekárosodás következménye is lehet. Számos megfigyelésen alapuló vizsgálat szoros összefüggést igazolt, a diabeteses vagy nem diabeteses betegeknél, a magas vérnyomás (BP) és a vesefunkció-károsodás megnövekedett rizikója vagy végstádiumú vesebetegségig (ESRD) történő progresszió között, míg a klinikai vizsgálatokban az egyezményes határérték alatti vérnyomást elért betegek vesetúlélése hosszabbnak bizonyult.

HUN 2016;20(01)

Hypertonia és Nephrologia

2015. ÁPRILIS 20.

A hypertonia diagnosztikája és a vérnyomáscélértékek a legújabb ajánlások tükrében

STUDINGER Péter, BARNA István

Az elmúlt évben több nemzetközi szervezet új ajánlást jelentetett meg a hypertonia témakörében. A European Society of Hypertension és a European Society of Cardiology (ESH/ESC) 2013 júliusában publikált ajánlása átfogó jellegű, a hypertonia diagnosztikájának kérdéskörét maximális részletességgel tárgyalja. Az American Society of Hypertension és az International Society of Hypertension (ASH/ISH) 2014-es ajánlása terjedelmét tekintve jóval rövidebb, ennélfogva diagnosztikai részletekbe kevésbé bocsátkozó munka. Az ugyancsak amerikai Eighth Joint National Committee (JNC8) pedig a hypertonia diagnosztikájának csak néhány részletére fokuszálva foglalja össze szigorúan bizonyítékokon alapuló ajánlásait. E három ajánlás néhány közös és eltérő megállapítását ismertetjük.

HUN 2015;19(02)

Hypertonia és Nephrologia

2014. FEBRUÁR 20.

A magas vérnyomás paradoxonja igen idős korban

SZÉKÁCS Béla, BÉKÉSI Gábor, KISS István

A cikk a magas vérnyomásban szenvedő idős betegek orvosi véleményezésében, az antihipertenzív terápiás döntések (indikáció, támadáspont, célérték) kialakításában a „fiatalabb” korosztályokhoz képest még alaposabb orvosi mérlegelésre, a terápiás válaszok még gondosabb követésére figyelmeztet a sejt-, szervés össz-szervezeti szintű öregedés, a kapcsolódó regulációs zavarok, szubklinikai vagy már klinikailag manifesztálódott idült, progresszív kórfolyamatok, és a mindezekből integrálódó geriátriai szindrómák sokfajta terápiás csapdát tartogató kihívásai miatt. A vérnyomáscsökkentés egyrészt a 65 évesnél idősebbek esetében is alapvető védelmet jelent a cardiovascularis történések kivédésében, de akár az életet is megrövidítő beavatkozást jelenthet, ha az olyan betegnél történik, aki a nagy és középereinek nagyfokú rugalmasságvesztésén és következményesen kóros szintre emelkedett vérnyomásán túlmenően több előrehaladott társbetegségben, sőt már egy-két vagy akár több, összetett patológiai hátterű geriátriai szindrómában is szenved. Ezek a terápiás dilemmák igazán markánsan inkább a 80 évesnél idősebb korosztályban jelennek meg. Ez az a korosztály, amelyben a HYVET vizsgálat antihipertenzív terápiás aktivitásra serkentő, meggyőző eredményeit mindig a szelekció nélküli, a vérnyomás és a mortalitás viszonyát a teljes idős népességben hosszabban követő tanulmányok e tekintetben nagyfokú óvatosságra, potenciális magas vérnyomás/mortalitás paradoxonra intő üzeneteivel egybevetve kell aktuális betegeink esetében orvosi terápiás döntéseinket kialakítani és hatásait követni.

HUN 2014;18(01-02)

LAM Extra Háziorvosoknak

2010. OKTÓBER 25.

Modern béta-blokkoló kezelés a kardiológus szemével

ÉDES István

Néhány nagy, véletlen besorolásos vizsgálat (LIFE, ASCOT) publikációját követően az utóbbi években kétségbe vonták a béta-blokkolók hypertoniában történő alkalmazásának előnyeit. A klinikai vizsgálatok alapján feltételezték, hogy a hypertonia kezelésére adott béta-blokkolók kevésbé hatékonyak a stroke prevenciójában. Feltételezték, hogy a régi típusú béta-blokkolók (atenolol) anyagcserehatása kedvezőtlen (inzulinszenzitivitás, lipidparaméterek) és többek között ez okozhatja a klinikai végpontokban észlelt eltéréseket. Az utóbbi évek nagyszámú klinikai tanulmányai és metaanalízisei alapján egyértelművé vált, hogy a vérnyomáscélértékek elérése a legfontosabb feladat, amit általában kombinációs kezeléssel tudunk megvalósítani. Kevésbé lényeges a gyógyszerek szoros protokoll alapján történő megválasztása. Általánosságban kijelenthető, hogy a béta-blokkolók továbbra is az egyik legfontosabb gyógyszercsoport marad a hypertonia kezelésére.

HUN 2010;2(04)

Lege Artis Medicinae

2010. AUGUSZTUS 20.

Modern béta-blokkoló kezelés a kardiológus szemével

ÉDES István

A nebivolol egyértelműen semleges mind az anyagcsere-paraméterekre, mind a balkamra-funkcióra. Az esetek többségében jó tolerálhatósága és kedvező mellékhatásprofilja miatt kiváló terápiás alternatívát kínál.

HUN 2010;20(08)