Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 2591

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

hirdetés

A hosszú távú antiepileptikum-monoterápia hatása a vascularis kockázati tényezőkre és az atherosclerosisra

NOVÁK István

Az epilepsziás betegek jelentős része hosszú távú vagy élethosszig tartó antiepileptikum-kezelést igényel. A hosszú távú kezelés sokféle mellékhatással járhat: metabolikus és endokrin változások, viselkedési és kognitív zavarok mellett a májenzimrendszer olyan változásai is előfordulhatnak, melyek a vascularis kockázati tényezők fokozódásával járnak. Ez a hatás különösen a korábbi generációkhoz tartozó antiepileptikumoknál figyelhető meg. Egy tajvani kórház kutatói keresztmetszeti vizsgálatot végeztek a különböző antiepileptikumokkal végzett monoterápiák vascularis kocká­zati tényezőkre és az atherosclerosisra kifejtett ha­tásának összehasonlítására.

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

Atherosclerosis: Egy ősi folyamat új értelmezésben

REIBER István

Az atherosclerosis folyamata gyermekkorban kezdődik és a szervezet haláláig tart. A legtöbb cardiovascularis betegség és halálozás hátterében atheroscleroticus érelváltozások állnak. A folyamat maga több ezer éves, de komplex patofiziológiáját csak mára kezdjük ismerni és érteni. A ma rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy gondoljuk, hogy az atherosclerosis a nagy és közepes artériák olyan krónikus gyulladásos betegsége, amelyet oxidatív és egyéb módosulást szenvedett lipoproteinek, im­munsejtek és az extracelluláris mátrix subendothelialis felhalmozódása jellemez. A veleszületett és a szerzett immunitás az atherogenesis olyan összetett szabályozó rendszere, amely adott esetben a pro­athe­rogen gyulladásos és az atheroprotectiv gyulladásellenes folyamatokat irányítva fokozza a plakkok progresszióját, vagy éppen stabilizálja azokat. Az atherogenesis folyamatairól nyert egyre bővülő ismereteinkkel tovább javíthatjuk a cardiovascularis rizikóállapotok meghatározását, és ennek következtében személyre szabottabb terápiás stratégiákat alkalmazhatunk.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél

KOSTYÁL László, TORNYI Ilona, FURKA Andrea

A szarkopénia az izomösszetétel változásával járó progresszív izomerő- és izomtömeg-csökkenéssel megjelenő állapot, amely daganatos betegek körében negatív hatással bírhat a prognózisra.

Hivatásunk

2023. DECEMBER 20.

Alkalmazkodás a túlélés kulcsa

LÓRÁNTH Ida

Bolygónk 4,5 milliárd éves története során folyamatosan változott. Nemcsak szilárd felszíne, a vizei, de az éghajlata is. Ezekhez a változásokhoz kellett alkalmazkodnia az idők során kialakult és folyamatosan fejlődő élővilágnak, így az embernek is.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A nők és a migrén

ÁFRA Judit

A migrén a lakosság 14%-át érintő betegség, előfordulása a 20–64 év közötti, aktívan dolgozó és nagyrészt reproduktív korban lévő nők körében a legmagasabb, közel 20%. Migrénes nők 18–25%-ában jelent- kezik roham a menses idejében is, de 7%-uknak csak a menseshez kapcsolódóan van migrénrohama. Ezen rohamok kiváltásában az ösztrogénszint változásának van döntő szerepe a kezelésben.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia

BÁLINT Olga Hajnalka, ANDRÉKA Péter

A krónikus thromboemboliás pulmonalis egy, a pulmonalis artériás thrombosishoz társuló vascularis betegség, amely az áramlási viszonyok megváltozásához és a pulmonalis erek másodlagos remodellingjéhez vezet. A CTEPH ritka hosszú távú szövődménye a pulmonalis emboliának, melynek kumulatív incidenciája 0,1–9,1 között van tünetes betegekben. Korai tünetek az effort dysp­noe, később a jobbszívfél-elégtelenség je­lei dominálnak, ritkábban a syncope.

Hivatásunk

2023. SZEPTEMBER 14.

2040-re hatékony kezelést ígérnek

Alig több mint száz évvel ezelőtt jelentette ki egy tudományos előadásán Alois Alzheimer német orvos, hogy kutatásai szerint a főként időseket sújtó, emlékezetkihagyással és további erőteljes tünetekkel (téveszmék megjelenése, a páciens folytonos vándorlásra való késztetése stb.) járó kórt az agyban történő bizonyos fizikai elváltozások okozhatják. Érvelését a betegségben érintett személyek halála után, általa végzett agyfeltárásainál tapasztaltakkal támasztotta alá.

Ökológia

2024. MÁRCIUS 08.

A nem fertőző betegségek és az éghajlatváltozás

Az American Journal of Human Biology szaklapban megjelent, Hotter and sicker: External energy expenditure and the tangled evolutionary roots of anthropogenic climate change and chronic disease című tanulmány a két probléma gyökerét ugyanabban a jelenségben azonosítja: a külsődleges energiaforrások, különösen a fosszilis energia használatában.

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

Változások, újdonságok a csecsemőgyógyászati nefrológiában – I. rész

MÁTTYUS István

Vesicoureteralis reflux esetén a vizelet a hólyagból a vesékbe rendellenesen visszaáramlik, ami fokozott vesemedencegyulladás-veszéllyel jár, súlyos esetben vesekárosodást okoz. Csecsemőkorban gyakori. Emiatt régebben, ha már a gyanúja felmerült, célzott, invazív vizsgálatokat végeztek a VUR diagnózisának felállítása céljából. Ha sikerült VUR-t igazolni, tartós antibiotikus kezelés, majd kontrollvizsgálatok, pozitív esetben sebészi beavatkozás következett.

Ökológia

2024. FEBRUÁR 26.

Fenntarthatatlanabbá és egészségtelenebbé válnak a növényi alapú étrendek?

Az éghajlatváltozás és más súlyos környezeti problémák mérsékléséhez – sok egyéb mellett – az élelmezésünknek is változnia kell. A termelési módszereken túl az étrend átalakulásának is jelentős szerep jut: a magas jövedelmű országokra általában jellemző nagy arányú állati termék fogyasztást csökkenteni kellene; a növényeknek kellene nagyobb teret kapniuk