Részletes keresés

Hírvilág

2022. JÚNIUS 23.

Prosztatarákkal szembesült nagypapák üzentek apák napjára

A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint idehaza minden évben majdnem ötezer férfival közlik a prosztatarák diagnózisát. A betegek többsége 60 év feletti, de már ennél fiatalabb korban is megjelenhet a betegség. Éppen ezért általánosságban 50 év felett – ám családi előfordulás esetén már 40-45 éves kortól – javasolt az évente történő urológiai kontrollvizsgálat, abban az esetben is, ha semmilyen panaszuk nincs, hiszen a prosztatarák tünetmentesen is jelen lehet. A prosztataszűrés egy néhány másodperces fizikális vizsgálatból, valamint egy vérvételből áll, melynek nyomán történik meg a PSA tumormarker értékének meghatározása.

HUN

Hírvilág

2021. MÁRCIUS 29.

hirdetés

Ideggyógyászati Szemle

2020. NOVEMBER 30.

Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei

SZÔTS Mónika, PÉTERFI Anna, GERÖLY Júlia, NAGY Ferenc

A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészség­ügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.

HUN 2020;73(11-12)

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*

T. Conroy, P. Pfeiffer, V. Vilgrain, A. Lamarca, T. Seufferlein, E. M. O’Reilly, T. Hackert, T. Golan, G. Prager, K. Haustermans, A. Vogel, M. Ducreux

Kockázati tényezők A hasnyálmirigyrák (PC) potenciálisan gyógyítható stádiumban történő felismerésének lehetősége, a korai diagnózistól és a magas kockázatú populációk azonosításának és szűrésének képességétől függ, mielőtt a tünetek jelentkeznének. A nagy kockázatú populáció azonosítása kihívást jelent, és továbbra sem tisztázottak az optimális szűrőeszközök (1).

HUN 2024;11(1)

Hivatásunk

2023. DECEMBER 20.

Még kevés a tapasztalat az öntesztről

L. I.

Napjainkban már sok ország lakossági egészségügyi ellátásába szervesen beépült a betegek saját magukon végzett otthoni tesztelése. Kérdés, vajon mennyire hasznos ez, a laikusok által végrehajtott művelet egy adott betegség felderítésében, az „előtesztelés” hogyan segítheti a háziorvos munkáját és mire lehet jó, ha a beteg már az első vizitnél bizonyos jellemző tüneteket és teszteredményeket tud elmondani orvosának? Vajon ettől hamarább gyógyulhat a beteg?

HUN 2023;18(4)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Szemelvények a köszvény magyar kultúrtörténetéből – Laus Podagrae

BÁLINT Péter Vince, BÁLINT Géza

A köszvény tüneteit, az ízületi gyulladást, duzzanatot már az ókori görög és római orvosok is megfigyelték, noha nem ismerték pontosan kialakulásának okait. A középkorban a gazdagok betegségeként volt ismert, és csak a későbbi korokban vizsgálták a húgysav szerepét a köszvény kialakulásában. Cikksorozatunkban e különös betegség kultúrtörténeti vonatkozásaival szeretnénk megismertetni az olvasót.

HUN 2024;34(3)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia

BÁLINT Olga Hajnalka, ANDRÉKA Péter

A krónikus thromboemboliás pulmonalis egy, a pulmonalis artériás thrombosishoz társuló vascularis betegség, amely az áramlási viszonyok megváltozásához és a pulmonalis erek másodlagos remodellingjéhez vezet. A CTEPH ritka hosszú távú szövődménye a pulmonalis emboliának, melynek kumulatív incidenciája 0,1–9,1 között van tünetes betegekben. Korai tünetek az effort dysp­noe, később a jobbszívfél-elégtelenség je­lei dominálnak, ritkábban a syncope.

HUN 2024;34(3)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A diabeteses neuropathia jelentősége és diagnosztikája a klinikai gyakorlatban

SZTANEK Ferenc, HERNYÁK Marcell, KEMPLER Péter

A diabeteses neuropathia a cukorbetegség korán kimutatható microvascularis szövődménye. Leggyakrabban a distalis típusú szimmetrikus polyneuropathia tünetei alapján gondolhatunk jelenlétére, az autonóm idegrendszer károsodása pedig fokozott cardiovascularis mortalitással jár. A diabeteses neuropathia szűrése lényeges a klinikai gyakorlatban, mivel a cukorbetegséghez köthető idegi károsodás jelei már korai szakaszban kimutathatók.

HUN 2024;34(3)

Klinikum

2024. MÁRCIUS 20.

Az Anton-szindróma

Az anosognosia egy olyan neurológiai tünet, melyben az érintett beteg nincs tudatában a saját neurológiai vagy pszichiátriai problémáinak. Az anosognosia egyaránt érintheti a nyelvi funkciókat, az ítélőképességet, az érzelmeket, az emlékezőképességet, az egzekutív és a motoros funkciókat is.

HUN

Hivatásunk

2023. SZEPTEMBER 14.

2040-re hatékony kezelést ígérnek

Alig több mint száz évvel ezelőtt jelentette ki egy tudományos előadásán Alois Alzheimer német orvos, hogy kutatásai szerint a főként időseket sújtó, emlékezetkihagyással és további erőteljes tünetekkel (téveszmék megjelenése, a páciens folytonos vándorlásra való késztetése stb.) járó kórt az agyban történő bizonyos fizikai elváltozások okozhatják. Érvelését a betegségben érintett személyek halála után, általa végzett agyfeltárásainál tapasztaltakkal támasztotta alá.

HUN 2023;18(3)