Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 235
Ideggyógyászati Szemle
2020. SZEPTEMBER 30.
Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban
Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória működésében, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképezése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport esetében két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesztelés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.
Ideggyógyászati Szemle
2024. MÁRCIUS 30.
[Egyénre szabott fájdalom-időjárás kapcsolatelemzés: pilóta tanulmány ]
[A betegek beszámolója alapján jól ismert a fájdalom és az időjárás lehetséges összefüggése. Az eredmények azonban ellentmondóak, ami feltehetően az egyének közötti nagy érzékenységbeli különbségeknek köszönhető. Jelen tanulmány célja, hogy egyénre szabott módon jellemezze a fájdalom és az időjárás lehetséges kapcsolatait többféle statisztikai elemzés alkalmazásának kombinálásával.]
Lege Artis Medicinae
2024. MÁRCIUS 26.
A vérzéses rizikó csökkentése pitvarfibrillációban
Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizsgálata az AF kezelésében, különös tekintettel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vérzésrizikó csökkentésére irányuló stratégiákra.Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizsgálata az AF kezelésében, különös tekintettel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vérzésrizikó csökkentésére irányuló stratégiákra. Az elemzés a különböző antikoagulánsok hatékonyságát és biztonságosságát hasonlítja össze.
Lege Artis Medicinae
2024. FEBRUÁR 20.
A csökkent ejekciós frakcióval járó krónikus szívelégtelenség gyógyszeres terápiája: vericiguát, a lehetséges ötödik pillér?
A krónikus szívelégtelenség incidenciája és prevalenciája világszerte növekszik, morbiditása és mortalitása továbbra is magas. A csökkent balkamra-funkcióval járó szívelégtelenség kezelése jelenleg négy alappillérre támaszkodik: ACEI/ ARNI, β-blokkolók, MRA-k és legújabb csoportként az SGLT-2-gátlók, melyek mindegyike igazoltan csökkenti a HFrEF-betegek mortalitását és morbiditását.
Lege Artis Medicinae
2023. NOVEMBER 23.
Statin-monoterápia vagy azonnali statin + ezetimib kombináció? – a lengyel ACS-regiszter adatainak elemzése
Az atheroscleroticus szívés érrendszeri betegségek továbbra is a cardiovascularis halálozások legfőbb okai. Az akut coronaria szindrómák (ACS) kötelező gyógyszeres kezelései között szerepel az intenzív lipidcsökkentő terápia. A dyslipidaemia kezelése továbbra is kulcsfontosságú a morbiditás és mortalitás javítása érdekében. A terápiás célt azonban nehéz elérni.
Lege Artis Medicinae
2023. FEBRUÁR 22.
„A fájdalom enyhítésének női úttörője” – Cecilie Enger: Lélegezz
Cecilie Enger norvég írónő lélekelemző, tudományos hátterű családi „kalandregényt” írt. Előző művében (Anyám ajándékai) a norvég tárgyi ajándékkultúrát és az öregkori demencia kibontakozását követi nyomon; most az elemzés tárgya az aneszteziológia, a légzés és lélegeztetés, valamint a fájdalom természetének sokoldalú megközelítése. Enger előző regényére azt mondhattuk, hogy önéletrajzi ihletettségű.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. OKTÓBER 20.
A Clinical Neuroscience/Ideggyógyászati Szemle impakt faktora – történeti áttekintés
A tudományos folyóiratok általános rangsorát számos tényező alapján mérhetjük. Ezen tényezők közé tartozhat például a nyomtatásban megjelenő folyóirat példányszáma, az előfizetések száma, az éves oldalszám, az évente megjelenő közlemények száma, az egyes földrészek és országok képviselete a szerkesztőbizottságban, az interneten olvasható elektronikus folyóiratoknál az évenkénti felkeresések („hozzáférések”) száma, a folyóiratban megjelent közleményekre adott éves hivatkozások száma stb. Egy folyóirat tudományos súlyának mérése („scientometria”) is több szempont alapján történhet.
Ideggyógyászati Szemle
1956. FEBRUÁR 01.
A magasabb idegműködés tipológiai ellenőrzésének rövidített kísérleti klinikai eljárása
Egyszerű eszközökkel és kevés segéderővel megvalósítható standard klinikai kísérletes eljárást ismertetünk neurológiai és pszichiátriái betegek magasabb idegműködési típusának, valamint idegrendszeri dinamikájának elemző vizsgálatára. Az eljárás fő részei: részletes tipológiai anamnézis, első és másodlagos elhárító feltételes reflexkísérlet, az összes tipológiai próbák elvégzésével az ingerátalakítás és a kísérlet szóbeli reprodukciójának vizsgálatával, valamint asszociációs és reprodukciós kísérlet a légzés és együttmozgások kontrolljával. A tipológiai értékelés és elemzés szempontjait, az értékelés és jegyzőkönyvvezetés sémás megoldásait szemléltetjük. Az eljárással szerzett tapasztalatok ismertetése más közleményben történik. Hálás köszönetünket fejezzük ki Went István akadémikusnak és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Élettani Intézete többi tagjainak laboratóriumi eszközeik kölcsönzésével nyújtott szíves segítségükért.
Klinikai Onkológia
2022. SZEPTEMBER 28.
Hírek a világból
Az ismert, hogy az androgének gátolják a T-sejtek IFN-γ-termelését. Kísérleti rendszerben az androgénblokád megemeli az IFN-γ-termelést. Az azonban nem volt világos, hogy befolyásolják-e az mCRPC ICI iránti érzékenységét az androgének. A klinikai kutatásban prosztatabiopsziás mintákat elemeztek, amelyeket egy enzalutamid és pembrolizumab kombinációs klinikai vizsgálatból nyertek. Nyolc beteg mintáját dolgozták fel, ebből három reszponder volt, míg öt nem. A CD8 T-sejtek denzitásában nem volt eltérés a két betegcsoport között a daganatokban. Ugyanakkor a genetikai elemzés kimutatta, hogy a tumorasszociált T-sejteket két csoportra lehetett osztani génexpressziós profil alapján: a reszponderekben citotoxikus gének domináltak, míg a nem reagálók esetében a T-sejtek nyugalmi/blokkolt állapotra jellemzőeket fejeztek ki, ezzel párhuzamosan magasabb volt az androgénszintjük is. A kutatók felfedezték, hogy az IFN-γ-gén promoterében androgénreszponzív elemek vannak. Az enzalutamiddal fel lehetett függeszteni a T-sejtek csökkent IFN-γ-termelését, amit az androgénkezelés váltott ki. Amennyiben az anti-PD1-et enzalutamiddal kombinálták, a T-sejtek különböző funkciói jelentősen javultak. Kísérleti prosztatarákmodellben az enzalutamid és anti-PD1 kombinációs kezelés hatékonyabbnak bizonyult, mint a kétféle terápia önmagában.
Hivatásunk
2022. AUGUSZTUS 28.
IX. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban II.
Tartalom:
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.