Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 354

Ökológia

2024. JANUÁR 05.

Az antibiotikumok sötét oldala: humán mikrobiom- és egészségkárosító hatások

Bár az antibiotikumok felfedezése forradalmasította a fertőző betegségek kezelését, túlhasználatuk és helytelen alkalmazásuk globális antibiotikumrezisztencia-válsághoz vezetett. Használatuk számos negatív hatást gyakorol az emberi egészségre, például a bélmikrobiom módosításán keresztül. Az ezzel kapcsolatos ismereteket összegezte egy, a MicrobiologyOpen szaklapban megjelent tanulmány, az Impact of antibiotics on the human microbiome and consequences for host health.

Hypertonia és Nephrologia

2023. OKTÓBER 30.

Különbözik-e a nők és férfiak hypertoniája?

MASSZI Gabriella

A hypertonia a szív- és érrendszeri megbetegedések rizikófaktora nőkben és férfiakban is. Az élethosszvizsgálatok igazolták, hogy a nők időskorban gyakrabban szenvednek magas vérnyomás betegségben, mint a férfiak, és ez igen gyakran társul obesitassal, dyslipidaemiával, cukorbetegséggel. Mindez nagy valószínűséggel összefüggésben lehet a menopauzával, amikor az egyik legfontosabb női nemi hormon, az ösztrogén érvédő és gyulladáscsökkentő hatása megszűnik. Az is bebizonyosodott, hogy a várandósság is próbatételt jelent az érrendszer számára. A terhespatológiai eltérések a későbbiekben növelik a cardiovascularis rizikót. Különbségek mutathatók ki a vérnyomás szabályozásában, a vegetatív idegrendszer és a hormonális hatások következtében. Különbségek fedezhetők fel a gyakori szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában is. Bár az ajánlások jelenleg nem tesznek különbséget, eltérő lehet a terápiák hatékonysága és a mellékhatások gyakorisága is. A legutóbbi kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy a nők szív- és érrendszeri veszélyeztetettsége alacsonyabb vérnyomásértéknél nyilvánul meg, mint a férfiaké. Lehetséges, hogy a nők vérnyomásának küszöb- és célul kitűzött értékeit is módosítanunk kellene ahhoz, hogy a jól tervezett terápia révén a magas vérnyomás nőkben igazolt szív- és érrendszeri rizikóját mérsékeljük.

Idegtudományok

2023. ÁPRILIS 21.

Neuroprotézis szagvakoknak

Az amerikai Virginia Commonwealth University (VCU) kutatói 2020 elején indítottak vizsgálatot annak felmérésére, hogy a COVID-19 diagnózist kapottak között milyen gyakoriak és milyen időtartamúak a szaglásproblémák. Az anosmia sokszor depresszióhoz vezető, az életminőséget súlyosan rontó állapot, a nem túl távoli jövőben azonban neuroprotézis segíti majd a hypo- és anosmiások életét.

Gondolat

2022. OKTÓBER 15.

A gyógyítás esztétikájáról Nagy Edina előadása alapján

Az ELTE Esztétika Tanszéke 2021-ben online előadás-sorozatot szervezett „Bevezetés az esztétikába” címmel. Az érdeklődő közönség változatos szemszögekből ismerkedhetett az esztétikai tudományának alapkérdéseivel és kurrens kutatási területeivel: szép-e a szép, mit keres egy konzervdoboz a múzeumban, mi az improvizáció vagy éppen a provokáció szerepe a művészetben stb. Nagy Edina adjunktus, aki többek között a kritikus és szociálisan elkötelezett művészeti gyakorlatokra koncentrál a kutatásaiban, „Orvoslás és művészet találkozása a boncasztalon” címmel tartott előadást. A rendelkezésére álló egy órában nemcsak az orvoslástörténet és a művészettörténet kapcsolódási pontjait vázolta fel, hanem a kritikai értelmezés lehetőségeit is. Emellett ma alkotó művészeket, kortárs műalkotásokat is ismertetett két 2021-es kiállítás kapcsán.

Hírvilág

2022. OKTÓBER 04.

Nobel-díj – a tudomány alapjait érintő kérdést vizsgálták a díjazott kvantumfizikusok

A kvantumfizikai véletlen szerepének pontosításában végeztek döntő fontosságú kísérleteket a fizikai Nobel-díjjal kitüntetett tudósok, akiknek az eredményei alapvető jelentőségűek a kvantuminformatika fejlődésében és a kvantumtitkosításban is – mondta Csanád Máté fizikus, az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének egyetemi tanára az MTI-nek annak kapcsán, hogy kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

Ökológia

2022. OKTÓBER 01.

A mikroműanyagok lehetséges hatásai az emberi egészségre

Modellélőlények vizsgálatából arra lehet következtetni, hogy a mikroműanyagok számos módon árthatnak az ezeket elfogyasztó élőlénynek: fizikai jelenlétükkel (dörzsölő hatásuk gyulladáshoz, oxidatív stresszhez, citotoxicitáshoz vezethet); kémiai jellegű hatásaikkal (adalékanyagaik vagy a környezetből hozzájuk kapcsolódó, reproduktív és fejlődési problémákat okozó, valamint immunválaszt kiváltó kémiai anyagok), illetve a hozzájuk kapcsolódó mikrobiális közösségek által (fertőzést, béldiszbiózist okozó patogének szervezetbe kerülése, illetve antibiotikum-rezisztens baktériumok létrejötte).

Klinikai Onkológia

2022. SZEPTEMBER 28.

A szájüregi daganatok korszerű kezelése

PACZONA Róbert, CSENKI Melinda, HIDEGHÉTY Katalin, PIFFKÓ József

Magyarországon a szájüregi malignus daganatok száma igen magas. A legfontosabb etiológiai tényezők a dohányzás és alkoholfogyasztás, valamint kisebb mértékben a humán papillomavírusok (HPV) által okozott orális fertőzés. Bár a korai detektálás viszonylag egyszerű, előrehaladott betegség gyakran előfordul. A diagnózishoz és a stádium pontos meghatározásához fizikális, eszközös és képalkotó vizsgálatok szükségesek, amelyek eredménye előrevetíti a túlélést, és meghatározza a további terápiás opciókat. A szájüregi daganatok onkológiai kezelésében az elmúlt 30 évben a diagnosztika és multidiszciplináris terápia túlélésnövekedést, a komplex dentoorális gondozás, valamint a műtéti rekonstrukció fejlődése életminőség-javulást könyvelhet el. A legjobb gyógyeredményeket továbbra is a posztoperatív kemoradioterápiával kiegészített sebészi terápia adja. A táplálkozásban, beszédképzésben és a fej-nyaki régió esztétikájában betöltött fontos szerepe miatt a szájüregi daganatok sebészi kezelése és jó funkcionális eredményekkel történő műtéti rehabilitációja speciális felkészülést igényel. Lokoregionális relapsusok és távoli metasztázisok kezelésében meghatározóvá vált az immunterápia (pembrolizumab, nivolumab) akár monoterápiában, vagy kemo/sugár terápiával kombinálva. A jövőben további biomarkerek, endogén és mikrokörnyezeti faktorok feltérképezése segítheti a hatékony, személyre szabott kezeléseket.

Gondolat

2022. SZEPTEMBER 29.

Gerhes Gábor ATLAS-projektje: egy könyvben minden, amit (nem) tudunk

Birtokolhat-e egy ember minden tudást, amit az emberiség felhalmozott? Bele tudjuk foglalni a tudományos megismerés eredményeit a világképünkbe? Vagy a szubjektív értelmezés, a tényekhez való bizonytalan hozzáférés és az emberközpontú gondolkodás miatt valójában naivan és kisajátításra éhesen tekintünk bele a világba? Gerhes Gábor ATLAS-projektje a világ „tudhatóságával” foglalkozik, kiállítás, művészkönyv és tanulmánykötet formájában.

Ökológia

2022. SZEPTEMBER 21.

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...