Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 7

Egészségpolitika

2023. MÁRCIUS 23.

Újabb lépések a hazai szervtranszplantáció javításáért

KUN J. Viktória

Magyarországon évről évre nő a szerv-transzplantációk száma; mind a szervezésben, mind a törvényi szabályozásban egyre több lehetősége adott annak, hogy a cadaver (agyhalott) és az élődonoros átültetések száma emelkedhessen. Hamarosan újabb változások jönnek ezen a területen: elindulhat az inkompatibilis projekt és a keresztdonáció törvényi keretei is adottak már.

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Onkológiai kezelések speciális klinikai helyzetekben

FUTÓ Ildikó, HORVÁTH Dorottya Katalin, LANDHERR László

Az onkológiai ellátás még klinikailag jelentős társbetegségek hiányában is nagy kihívást jelent a páciensek és az egészségügyi személyzet számára. A rutin daganatellenes kezelést számos esetben árnyalják különleges élethelyzetek, mint például a terhesség vagy szervtranszplantáció. Az egyes onkoterápiás készítmények dozírozását tovább befolyásolhatja a károsodott vese- és májfunkció vagy a cukorbetegség. A tumoros betegségek prognózisának javulásával, a túlélés növekedésével egyre fontosabbá válik napjainkban a személyre szabott terápia, illetve a hosszú távú mellékhatások prevenciója, különösen a fenti nem mindennapi onkológiai helyzetekben. Jelen összefoglalóban az ESMO által, speciális klinikai helyzetekben ajánlott daganatellenes kezeléseket tekintjük át.

Nővér

2018. DECEMBER 30.

A szervdonációk ápolásetikai problémáinak szakápolói megítélése egy hazai felmérés tükrében

SZÉCSÉNYI Péter, RAJKI Veronika

A vizsgálat célja: A transzplantációs osztályokon dolgozó szakápolók véleményének feltérképezése volt a laikus lakosság felkészültségéről a szervadományozás témakörével kapcsolatban. Továbbá vizsgálni kívántuk, hogy az ápolók a vallási meggyőződést és etikai elveket részesítik-e előnyben a jogi szabályozással szemben. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a transzplantációs osztályon dolgozó ápolók felajánlanák-e saját szerveiket.

Klinikai Onkológia

2018. FEBRUÁR 10.

A szervtranszplantáció és a malignus daganatok

VÉGSŐ Gyula, MÁTHÉ Zoltán

Mind a szervátültetés, mind az onkológia a közelmúltban olyan fejlődésen ment és megy jelenleg is keresztül, ami a transzplantáció korábban már megválaszolt, onkológiával kapcsolatos kérdéseit új megvilágításba helyezte, és szükségessé tette a válaszok revízióját. Így például, a „donor pool” bővítésének szándékával napjainkban valós kérdéssé vált, hogy mely esetekben végezhetünk szervátültetést daganatos anamnézisű donorból, úgy, hogy a tumor grafttal történő átvitelének és a recipiensben való manifesztációjának minimális legyen a kockázata. A másik, egyre gyakoribb kérdés, hogy szabad-e, és ha igen, hány év tumormentes túlélés után lehet olyan beteget transzplantálni, akinek rosszindulatú daganat szerepel a kórtörténetében. A modern immunszuppresszív kezelés eredményeként a szervtranszplantált betegek mind hosszabb ideig élnek. Az immunszupprimált állapot idejével arányosan növekszik azonban a rosszindulatú daganatok kialakulásának a kockázata, arányuk hosszú távon elérheti a 20-30%-ot is. A poszttranszplantációs „de novo” tumorok jelentőségét jelzi, hogy a transzplantált betegek vezető haláloki tényezőjévé váltak. A rosszindulatú daganatok tehát több szempontból is komoly problémát jelentenek. Megoldásuk alapfeltétele az onkológusok és a transzplantáció terén jártas szakemberek együttműködése, a megújult ismereteken alapuló közös gondolkodás és az egyénre szabott döntéshozatal.

Gondolat

2011. NOVEMBER 28.

Az őssejtterápia és a klónozás kísérleti eredményei

Az elvesztett testrészek és szervek átültetéssel végzett pótlása és spontán regenerációja már az ókor képzeletét is foglalkoztatta. Valamennyi kultúra mítoszai, istenei és héroszai között szép számmal találunk kimérákat, emberfejű, állattestű lényeket, akiket ma xenotranszplantátumoknak neveznénk.

Gondolat

2011. SZEPTEMBER 13.

Meg kell határozni a transzplantáció költségeit

Mint Szócska Miklós államtitkár tavaly decemberben kijelentette, hamarosan „hazahozzák” Bécsből a tüdőtranszplantációt, Magyarországon is megteremtik a tüdőátültetés feltételeit. A NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságát kérdeztük a terv megvalósításáról.

Lege Artis Medicinae

1991. OKTÓBER 30.

A szervtraszplantáció problémái - donorgondozás

RETTEGHY Tibor

Közleményünkben rövid áttekintést adunk az agyhalál definíciójának fejlődéséről, amelynek deklarációja a transzplantáció céljából történő szervkivétel alapvető kritériuma. Az agytörzsi halál – amely az agyhalál szinonimájának tekinthető – a cephalikus reflexek, és a spontán légzés irreverzibilis megszűnésével elsősorban klinikai vizsgálatokkal diagnosztizálható. Egyidejű hypothermiát, metabolikus, vagy endocrin anyagcserezavart, izomrelaxáns, szedativum és hypnoticum elhúzódó hatását ki kell zárni. A transzplantált szervek optimális funciójához szükséges a potenciális donorok korai felismerése, az alapvető életfunkciók fenntartása az intenzív osztályon és a műtőben egyaránt. A normális homeostasis fenntartását korrekt folyadékbevitellel, a keringés stabilizálásával, és kielégítő diuresissel kell biztosítani. Jelentős diagnosztikus problémát okoz hat a potenciális donorok tévesen értelmezhető spinális reflexaktivitása, illetve spontán mozgása. Összefoglaljuk a négy évnél fiatalabb gyermekeknél történő agyhalál megállapításának kérdéseit is, noha a jelenlegi magyar törvények értelmében nem tekinthetők potenciális donornak.