Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2021. SZEPTEMBER 16.

A Covid-19-fertőzés lehetséges szemészeti tünetei és szövődményei

NAGY Zoltán Zsolt

A 2019 decemberében Kínában kitört Covid-19 világjárvánnyá vált. A kezdeti, szinte kizárólag légzőszervi tünetek után egyéb nem specifikus, de a Covid-pandémiával összefüggő tünetegyüttesekről jelentek meg beszámolók az irodalomban, így egyre több szemészeti tünet, szövődmény vált ismertté. Az alapvető szemészeti ismeretek azért is fontosak, mert a járvány cseppfertőzéssel terjed, és a nyálkahártyák szerepe ebben kiemelten jelentős. A szem legfontosabb nyálkahártyája a kötőhártya. A kötőhártyát elérő vírusrészecskék a könnyel könnyen bejutnak az orrba, majd az orrgaratba, végül elérhetik a légzőrendszert, vagyis szemészeti úton is terjedhet a fertőzés. Ugyanakkor több közleményben is vitatják a szemészeti úton történő fertőzés valószínűségét. A jelen közlemény a legfontosabb szemészeti, valamint neurooftalmológiai tüneteket foglalja össze. Az intenzív osztályokon a figyelem az életfunkciók fenntartására összpontosul, azonban az életben maradó betegeknél fontos a szemészeti szövődmények megelőzése, illetve azok időben történő kezelése.

HUN 2021;31(08-09)

Lege Artis Medicinae

2007. MÁJUS 16.

Erdheim-Chester-betegség: a histiocytosis ritka formája

NÉMETH István, BOGÁTS Gábor, KAISER László, TISZLAVICZ László

Az Erdheim-Chester-betegség a nem Langerhans-sejtes histiocytosis csoportba sorolható; ritka, több szervrendszert érintő megbetegedés. A diagnózis a CD1a-negatív histiocytaproliferáció kórszövettani kimutatásán alapul.

HUN 2007;17(04-05)

Magyar Immunológia

2006. MÁRCIUS 20.

Familiáris autoinflammatoricus szindrómák

ORBÁN Ilonka, BALOGH Zsolt

A látszólag ok nélküli, nagyfokú gyulladással zajló, ritka örökletes betegségcsoport, az úgynevezett familiáris autoinflammatoricus szindrómák gyermekkortól induló ritka, de egész életen át tartó tünetegyüttesek.

HUN 2006;5(02)

Magyar Immunológia

2006. MÁRCIUS 20.

Az idegi eredetű növekedési faktor szerepe az immun- és a gyulladásos kórfolyamatokban, az autoimmun pajzsmirigybetegségekben

MOLNÁR Ildikó

Az idegi eredetű növekedési faktor (nerve growth factor, NGF) neurotrop citokin; jelentős szerepet játszik - a központi és perifériás idegrendszeri hatások mellett - a gyulladásos és az immunfolyamatokban. A két típusú, magas (TrkA) és alacsony (p75) affinitású receptorok aktivációja a szignáltranszdukciós folyamatok során az apoptózis gátlását vagy indukcióját eredményezheti.

HUN 2006;5(02)

Lege Artis Medicinae

2005. ÁPRILIS 20.

FÓKUSZBAN AZ ALLERGIA

NÉKÁM Kristóf

- Perennialis rhinitis esetén a lokális vagy a szisztémás antiallergikum adása kedvezőbb? - Több okból is célszerűbb szisztémás antiallergikumot ajánlani a betegnek: egyrészt jellemzően szemtünetekkel is jár a betegség; másrészt - különösen hosszabb fennállás esetén - nem ritkák az olyan orrüregi anatómiai elváltozások, amelyek nehezítik a lokális készítmény megfelelő helyre jutását.

HUN 2005;15(04)

Ideggyógyászati Szemle

1966. MÁJUS 01.

Retinalis góccal induló felnőttkori panencephalitis nodosa szokatlan kórlefolyással

POHL Ödön, REMENÁR László, HAITS Géza

Szerzők egy 20 éves férfi esetét ismertetik, akinél a pathologiai lelet a panencephalitis nodosa typusos képét mutatta. Klinikailag figyelemre méltó atypusos lefolyást észleltek. A halált 3 évvel megelőzően – mint legelső tünet — előbb a jobb, majd a bal szem súlyos látásromlása lépett fel. A szemfenéken retinalis oedema, vérzések, igen kifejezett retinalis érbeszűkülések, vascularis typusú látótérkiesés, később papilla-decoloratio, és chorioretinitises gócok voltak észlelhetők. Psychiatriailag figyelemre méltó volt a lassú személyiséghanyatlás intellectualis téren, és a halált megelőző hetekben a katatoniás stuporra emlékeztető nagyfokú indítékszegénység. Neurologiai szempontból kiemelik, hogy a kóros mozgások csak a végstádiumban, és akkor is csak abortív formában jelentek meg. A szerzők a korai szemtünetek alapján feltételezik az atypiás ocularis kezdeti stádium lehetőségét panencephalitis nodosa kapcsán, és permeabilitás-pathologiai és anoxiás-vasalis mechanizmusokat tesznek felelőssé mind a szemészeti, mind a cerebralis elváltozások létrejöttéért.

HUN 1966;19(05)

Ideggyógyászati Szemle

1961. FEBRUÁR 01.

Septum pellucidum-cysták tünettana

AMBRÓZY György

1. Öt klinikailag észlelt SPC-t ismertettünk. A kórkép csupán levegőtöltéses vizsgálattal ismerhető fel. Röntgenológiai szempontból elkülönítendő corpus callosum, parasagittalis és septum pellucidum tumoroktól, valamint corpus callosum agenesiától. 2. A kórkép nem jár typusos tünetcsoporttal. Leggyakrabban fejfájás, átmeneti tudatzavar, különböző typusú epilepsiás rosszullét, ritkábban végtaggyengeség, ataxia, apraxia, aphasia, szemtünetek, a vegetetív hormonalis élet zavarai, a megjegyző és emlékezőképesség gyengesége, hangulati és indítékzavarok, paranoid téveseszmék, hallucinációk, oligophrenia, dementálódás észlelhetők. EEG görbéken bitemporalis — spike, delta komplexusokból összetevődő – paroxysmusok jelentkezése gyakori. 3. A tünetek jelentkezése az agy megfelelő részeinek fejlődési rendellenességével, vér- és liquorkeringési zavarokkal, a környező agyrészek direkt nyomásával, esetleg koponyatraumával hozhatók összefüggésbe. A zárt és közlekedő SPC sem röntgenológiailag, sem klinikailag biztosan nem különíthető el. PEG felvételen zártnak mutatkozó SPC-t észleltünk tünet- és panaszmentes állapot mellett, közlekedő SPC okozhat súlyos agynyomásfokozódást. Psychés tünetek valószínűleg a centrencephalon, limbicus rendszer, septalis regiok sérülésével magyarázhatók. 4. Az említett tünetcsoport mellett a kórkép felismerése céljából levegő töltéses vizsgálat ajánlható. Egyes szerzők szerint a zárt cysta ilyenkor rupturálhat, kamrarendszerrel való közlekedése javulhat. Több levegőtöltéses vizsgálat alkalmával zártnak mutatkozó, agynyomásfokozódásra utaló tüneteket okozó SPC műtéti megoldása javasolt.

HUN 1961;14(02)