Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 10

Idegtudományok

2021. OKTÓBER 13.

Az agytérképek csapdába csalhatnak, új reprezentációs keretrendszerre van szükség

A különböző feladatok elvégzéséért felelős agyterületek feltérképezése a területek nagy átfedése miatt nemcsak lehetetlen, de ezt célul tűzni félrevezető is egyben, nyilatkozta a lapnak Lisa Feldman Barrett, a Northeastern University pszichológusa. A tudósok az elmúlt száz évben eredménytelenül keresték a mentális kategóriák: a gondolkodás, az érzékelés, a döntéshozatal, az emlékezés, a mozgás és a többi mindennapos élmény hátterében álló agyterületek közötti határokat, folytatja Barrett, és hozzáteszi: számos közelmúltban megjelent neurológiai vizsgálat is azt bizonyítja, hogy ezek a mentális életet leíró kategóriák nem segítenek annak megértésében, hogyan strukturálódik és hogyan dolgozik az agy. Hibás az az elképzelés, hogy erős párhuzam van az idegkutatók által használt mentális kategóriák és a mentális események neuralis implementációja között, hangsúlyozza a pszichológus.

Klinikai Onkológia

2021. JÚNIUS 30.

EMDR-terápia az onkológiai páciensek kezelésében

HAVELKA Judit

Egy olyan, életet veszélyeztető betegség diagnózisa és kezelése, mint a rák, nagymértékű fizikai és pszichológiai stressznek teszi ki a betegeket, és a legtöbb ember számára traumatikus élményt jelenthet, amelynek következtében kialakuló tünetegyüttes a poszttraumás stressz zavar (PTSD). Az életveszélyes betegségnek való kitettség traumatikus élményt jelenthet, amely onkológiai PTSD kialakulásához vezethet. A megélt traumatikus élmény okozta stressz hatására a neurobiológiai rendszerek abnormális adaptációja következik be, ezenkívül gyakran olyan speciális egyéni faktorok is szerepet játszanak a PTSD-tünetek kialakulásában, mint a korábbi traumák, illetve negatív életesemények. Az onkológia olyan szakterülete a gyógyításnak, ahol nagy szükség van pszichológiai eszközökre, amelyekkel a rákkal kapcsolatos stresszorokat kezelni lehet. A szemmozgásokkal való deszenzitizálás és újrafeldolgozás (EMDR-) terápia ebben nagy segítséget jelenthet, mivel az adaptív információ újrafeldolgozása elősegítheti a veleszületett öngyógyító képesség kiváltását és az immunrendszer természetes gyógyulási folyamatát. Az onkológiai betegekkel végzett EMDR-terápiás beavatkozás célja a pszichés egyensúly helyreállítása, a rezilienciatényezők megerősítése és a betegséggel kapcsolatos traumatikus élmények feldolgozásának lehetővé tétele.

Idegtudományok

2017. JÚLIUS 25.

Szentágothai János

Az elektronmikroszkópos vizsgálatok kora előtt ezüst impregnációs módszerrel igazolni tudta a neurontan érvényességét. A későbbiekben kísérleti agykutatással foglalkozott, főleg a szemmozgások, egyensúlyi működések, gerincvelő- és agytörzsi reflexek idegmechanizmusának tanulmányozásával, az idegi gátlás szerkezeti alapjaival és a magasabb idegközpontok szerkezeti elemzésével. Legnagyobb eredményeit talán a kisagykéreg kutatásában érte el: felismerte a kéreg moduláris szerkezetét, azt, ahogyan 10-50 ezer idegsejt egységekbe kapcsolódik.

Egészségpolitika

2012. DECEMBER 28.

Új szoftver a szemmozgás-rendellenességekre

A szemmozgás sajátosságai az agyműködés neurológiai és pszichiátriai állapotának markerei lehetnek.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A háromdimenziós mozi káros élettani hatásai

A 3D technológia alkalmazásának káros élettani hatásai lehetnek.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Mi alapján különböztetjük meg az emberi arcokat egymástól?

A legtöbb ember sokkal könnyebben meg tudja különböztetni saját arcát a különböző rasszokétól, mint másokét. Miért van ez így? Egyáltalán van jelentősége?

Ideggyógyászati Szemle

2006. MÁJUS 30.

Összetett szemmozgászavar thalamus- és mesencephaloninfarktusban

GULYÁS Szilvia, NAGY Ferenc, SZIRMAI Imre

A 36 éves férfi betegnek hirtelen kettős látása és egyensúlyzavara alakult ki. Vizsgálatakor a felfelé tekintés zavarát találtuk, lefelé tekintéskor a bal bulbus elmaradt (vertikális „one-and-a-half”-szindróma), balra tekintéskor a bal bulbuson tekintésirányú, finom hullámú, horizontális nystagmusa volt. A koponya-MR-vizsgálat a thalamusban mindkét oldalon és a mesencephalonban bal oldalon, az arteria thalamoperforata ellátási területén friss ischaemiát igazolt.

Ideggyógyászati Szemle

1976. JÚNIUS 01.

Szemmozgások intravénás barbiturát narkózisban

DR BRASCH András, DR DÖME László, DR HASZNOS Tivadar, DR OLÁH Imre

A szerzők 12 esetben regisztráltak szemmozgásokat intravénás barbiturát narkózisban. A szemmozgást elektro-oculographiás technikával-, álló- és mozgófilm készítésével rögzítették.

Ideggyógyászati Szemle

1975. SZEPTEMBER 01.

Alvás alatti szemmozgások vizsgálata horizontális tekintésbénulás esetében

DR. DÖME László, DR. BRASCH András

A szerzők 31 éves nőbetegnél , akinél feltehetően gyulladásos alapon létrejött FLM laesio következtében bilaterális internucle3;.ris ophthalmoplegia alakult ki, alvás alatti szemmozgásokat regisztráltak. Ugy találták, hogy az FLM laesio, amely klinikailag teljes horizontális tekintésbénulást hozott létre, látszólag nem befolyásolta az első alvási stadiumokban lejátszódó lassúbb szemmozgásokat. Ezek között voltak horizontális irányúak is, lényegében oldalratekintő bulbus-állásokat eredményezve. Ugyanakkor az FLM laesio a gyors szemmozgások irányára döntő befolyással volt, amennyiben ezek között horizontális szemmozgás nem fordult elő.

Ideggyógyászati Szemle

1961. JÚLIUS 01.

Adatok a középagy tünet-és pályatanához, különös tekintettel a horizontális tekintés mechanizmusára

GOSZTONYI György

Agyi arteriosclerosis egy esetében az agytörzs lágyulásos gócainak egyike féloldalt a Flm laesióját okozta a IV.-magtól caudalisan. A szemmozgások következő zavarai voltak jelen: 1. supranuclearis rectus medialis-bénulás a góc oldalán; 2. rectus lateralis-gyengeség tekintési paresises (ún. abductiós) nystagmussal a góccal ellentétes oldalon; 3. a labyrinthaer nystagmus lassú fázisának isolált hiánya a gócoldali rectus medialisban, míg a gyors fázisban a gócoldali szemgolyó is részt vett. Az emberi pathológia és az állatkísérletes irodalom adatai alapján a tünetcsoport következőképpen magyarázható meg. Az oldaltekintési pálya a közép-agy formatio reticularisában elhelyezkedő tekintési központból a híd oralis részében történt kereszteződés után a tegmentumban a VI. -mag niveau-jáig száll le; innen a m. rectus medialisnak szánt rostozat visszakanyarodik s a VI.-magtól valamivel oralisabb, újabb kereszteződés után a Flm-ban jut el a III-maghoz. Valószínű, hogy a Flm leszálló oldaltekintési rostokat nem tartalmaz. A Flm-laesio okozta ún. abductiós nystagmus magyarázatára jelenlegi ismereteink nem elégségesek. A m. rectus medialisnak a nystagmus lassú fázisában való részvétele a keresztezetlen vestibulo-ocularis kapcsolat megszakadása miatt marad el. A Brc féloldali, kiterjedt laesiója csupán posturalis tremorból álló, tünetszegény képet okozott; ún. lágyszájpad-nystagmust nem hozott létre.