Részletes keresés

Klinikum

2024. MÁRCIUS 02.

Légszennyezettség és stroke

Évente kb. 5 millióan halnak meg stroke miatt, és bár korábbi vizsgálatok már kimutatták: a légszennyezettségnek való hosszú távú kitettség növeli az ischaemiás stroke előfordulását, a rövid távú expozíció hatása eddig kevésbé volt egyértelmű, írják tanulmányukban Ahmad Toubasi és munkatársai

HUN

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. AUGUSZTUS 31.

Stroke-betegek táplálásterápiája – nemzetközi irányelvek alapján összefoglaló referátum

Táplálkozás és táplálásterápia. Mennyire közel áll egymáshoz e két szó. És a stroke-hoz is. Az első esetében ma már mindenki asszociál a stroke- prevencióra, a helyes táplálkozás előnyös hatására vagy ellenkezője esetén a vascularis rizikóra. Ehhez képest talán kevésbé felismert a bekövetkezett stroke kezelésében a táplálásterápia jelentősége.

HUN 2023;8(4)

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

Szemfedő festővászonból – Halott testek a képzőművészetben

CZIGLÉNYI Boglárka

Miközben az akciófilmek és krimik professzionális kéjjel tobzódnak a holttestek látványában, és a médiában napi 24 órában nézhetjük a katonai pusztítás képeit, a halál még mindig társadalmi tabunak számít a nyugati civilizációkban. A betegség, a haldoklás színtere gyakran a kórház, ritkábban egy hospice-intézmény. Többnyire nem kísérjük végig életük végén járó szeretteinket, nem is értünk hozzá, hogyan kellene.

HUN 2022;32(08-09)

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

Lélegzet metsző tűzben – A tbc gyógyítása Magyarországon. Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum időszaki kiállítása

CZIGLÉNYI Boglárka

140 évvel ezelőtt a berlini élettani társaság ülésén Robert Koch professzor beszámolt mikrobiológiai felismeréseiről a tuberkulózissal kapcsolatban. Meggyőző előadása olyan hatást keltett, hogy a jelenlévők nehezen tudtak megszólalni utána. Több szemléletbeli, ellátórendszeri és orvostechnikai vívmány vezetett együttesen oda, hogy a századforduló rettegett népbetegsége mára megelőzhető és kezelhető kórrá vált hazánkban is.

HUN 2022;32(08-09)

Egészségpolitika

2021. NOVEMBER 29.

Épített környezet, globális felmelegedés – a környezet egyre inkább kulcsa egészségünknek

Újabb és újabb kutatások, nemzetközi és hazai ajánlások kerülnek napvilágra, amelyek mind azt igazolják, hogy a minket körülvevő környezet nagyon is komolyan hat egészségünkre. Otthon, munkahely, a természetes, vagy épített környezet, a bútorok, a konyhai eszközök, a fűtő- vagy hűtőberendezés és a globális felmelegedés a lelki és fizikai egészséget jelentősen befolyásolja. Ma már tudatos politikai és egyéni döntések kellenek.

HUN

Ökológia

2021. NOVEMBER 23.

Nagyanyáink még tudták, hogy mi az a zero waste

A világ egyik részén elképesztő méreteket ölt az élelmiszer-pazarlás, míg a másik felén éheznek. Az ökológiai lábnyom jelentős részéért felelős az élelmiszer-termelés és -kereskedelem. Sokat és sokszor elismételt mondatok, amit számos beszédes adat támaszt alá. Ha csak hazai viszonylatban nézzük, a 2019-es NÉBIH-felmérés szerint egy átlag magyar lakos évente 65 kg élelmiszer-hulladékot termel, aminek majdnem a fele indokolatlanul megy a szemétbe. Ez a mennyiség Ázsiában például „csak” 8 kg. Ahogy a tartós eredményt ígérő fogyókúrákat, úgy az élelmiszer-pazarlás megállítását is apró, praktikus lépésekkel kell elkezdeni, amelyek aztán az életünk részévé válnak – tanácsolja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

HUN

Hírvilág

2021. MÁJUS 17.

Zöld fejlesztésekkel a pandémiából történő fenntartható felépüléshez

Európai civil szervezetek nyílt levélben sürgetik az egészségügyi és klímavédelmi kérdések szorosabb együtt kezelését. A klímakatasztrófa elleni cselekvés potenciális egészségügyi előnyei az új tudományos bizonyítékok ellenére sem jelentek még meg megfelelő hangsúllyal az Európai Egészségügyi Unió elképzeléseiben.

HUN

Egészségpolitika

2020. OKTÓBER 26.

A légszennyezettség 608 000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak

A légszennyezettség 1664 eurójába, azaz mintegy 608 000 forintjába kerül minden átlagos magyar városi lakosnak, mutatta ki a témában valaha végzett legnagyobb kutatás. Ez a harmadik legmagasabb költség Európában, csak Románia és Luxemburg áll hazánk előtt.

HUN

Lege Artis Medicinae

2019. OKTÓBER 20.

Tiazid vagy tiazidszerű diuretikumot adjunk-e a magas vérnyomásban szenvedő emberek kezelésekor? A magyarországi helyzet sajátosságai

VÁLYI Péter

A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető an­ti­hipertenzív gyógyszerek maradtak. A ma­gas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógy­szer­cso­por­tokat vélet­len­szerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a forgalomban lévő, engedélyezett fix anti­hipertenzív gyógyszer-kombinációknak.

HUN 2019;29(10)

Hírvilág

2019. JANUÁR 03.

Súlyos ózonszennyezést okozott a légszennyezés elleni harc Kínában

Mintegy 40 százalékkal csökkent a levegőben lévő szálló por (PM2,5) koncentrációja a kelet-kínai városokban azóta, hogy a kínai kormány 2013-ban szigorú intézkedéseket rendelt el a légszennyezés elleni harcban, ám a drámai mértékű csökkenés megváltoztatta a légkör összetételét és súlyos ózonszennyezést idézett elő.

HUN