Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 11
Gondolat
2011. NOVEMBER 10.
Magyar Radiológia
2009. JÚLIUS 15.
Játszhat-e szerepet a mágnesesrezonancia- vizsgálat a szülésvezetés tervezésében császármetszés után?
A császármetszések száma az utóbbi évtizedben világszerte, így hazánkban is ugrásszerűen növekedett. Császármetszést követő terhesség esetén mindig felmerül a kérdés, hogy a szülés ismételt császármetszéssel vagy hüvelyi úton történjen. A császármetszés utáni uterusheg jellegéből, annak vastagságából, illetve szerkezetéből próbálnak a szerzők következtetéseket levonni a szülésvezetés módjára. Jelen tanulmányban a két szülészeti esemény között végzett uterinalis MR-vizsgálat additív szerepét vizsgálják a szülésvezetés módjának eldöntésében.
Lege Artis Medicinae
2009. JÚNIUS 10.
A féregnyúlvány diverticuluma és megkettőződése
A féregnyúlvány fejlődési rendellenességei igen ritkák, és többnyire appendicitis miatt végzett műtétnél vagy mellékleletként, más hasi szerv műtéte, illetve sectio során derülnek ki. Osztályozásukkal elsőként Cave foglalkozott. Az irodalomban leggyakrabban a megkettőződés, ritkábban a teljes hiány vagy a rendellenes helyzet szerepel. Néhány leírás hármas appendixről szól. A féregnyúlvány diverticuluma csaknem mindig szerzett elváltozás, amely a tunica muscularis folytonosságát megszakítva a mesoappendixbe terjed.
Magyar Radiológia
2006. OKTÓBER 20.
A multislice CT-vizsgálat értéke a pulmonalis embolia kimutatásában és a differenciáldiagnosztikában
A pulmonalis multislice CT-angiográfia alkalmazása egyre inkább elterjedt, széles körben alkalmazott eljárás a tüdőembólia diagnosztikájában, és a tapasztalatok alapján gold standard módszernek tekinthető. A szerzők osztályán 1993-tól egyszeletes spirál-CT, 2004-től 24 detektorsoros, 10 szeletes berendezés áll alkalmazásban. Jelen munkájukban a tüdőembólia multislice CT-vel végzett diagnosztikájáról és a terápia utáni követésről, valamint a módszer nyújtotta előnyökről számolnak be: a diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai lehetőségekről, valamint a diagnosztikai biztonság jelentős növekedéséről.
Lege Artis Medicinae
2005. SZEPTEMBER 20.
Gastrointestinalis vérzés ritka okai
A gastrointestinalis vérzés megszüntetésére irányuló erőfeszítés eszközös beavatkozások, sőt, műtét ellenére sem jár mindig sikerrel. Ezzel a lehetőséggel fokozottan kell számolnunk ritka betegségek esetén.
Lege Artis Medicinae
1994. DECEMBER 28.
Praenatalisan diagnosztizált endocardialis fibroelastosis
A szerzők – hazánkban elsőként - két intrauterin diagnosztizált endocardialis fibroelastosisban szenvedő betegükről számolnak be. Mindkét esetben a sectio, egyik esetben a postnatalis echokardiográfia is megerősítette a diagnózist. Felhívják a figyelmet e súlyos prognózisú betegség korai, intrauterin diagnosztikájának lehetőségére. Tekintettel arra, hogy a betegség családi ismétlődésével számolni kell, családi előfordulás esetén javasolják a terhesség 18. hetétől a magzati echokardiográfia elvégzését szűrővizsgálatként.
Lege Artis Medicinae
1994. JÚLIUS 27.
Az echokardiográfia jelentősége postinfarctusos szabad kamrafali rupturában
Akut myocardialis infarctus miatti kórházi kezelés során a szabadfali ruptura a pum paelégtelenség után a leggyakoribb halálok. A noninvazív diagnosztika és a szívsebészeti technika fejlődésével a szabadfali ruptura ma már potenciálisan időben észlelhető és kezelhető. CEL - Vizsgálatunk célja az volt, hogy a postinfarctusos szabadfali ruptura klinikai és morfológiai jellemzőit elemezve megállapítsuk, milyen diagnosztikus és terápiás lépések adhatnak esélyt a túlélésre. Az Országos Kardiológiai Intézet coronariaőrzőjében és belgyógyászati osztályán 1987. január 1. és 1992. december 7. között 772 beteget kezeltünk acut myocardialis infarctus miatt. A szabadfali rupturát a kórlapok retrospektív elemzésével, az elektromechanikus disszociáció és az echokardiográfiás jelek alapján, valamint a boncjegyzőkönyvek áttekintésével kerestük: 28 betegnél találtunk szabadfali rupturát. A diagnózist 23 esetben sectio, 4 esetben intraoperatív lelet, 1 betegnél pedig echokardiográfia és pericardiocentesis során eltávolított artériás vér igazolta. Elektromechanikus disszociáció vagy tamponádtünetek miatt 14 esetben végzett sürgős echovizsgálat során 12 betegnél mutattunk ki pericardialis folyadékgyülemet, közülük 7 esetben végeztünk pericardiocentesist, 2 ízben sebészi pericardium fenestratio történt. Ezt követően 4 beteg kerülhetett akut műtét re, közülük kettő a műtét alatt, kettő pedig röviddel utána exitált. Egy betegnél à centesis után, tartós drenázs mellett a vérzés megszűnt, 12 hónapos utánkövetés során recidiva nem jelentkezett. Infarctus kapcsán fellépő elektromechanikus disszociáció vagy tamponádtünetek esetén sürgős echokardiográfia szükséges, s ha pericardialis folyadékgyülem igazolódik, pericar diocentesist kell végezni. Ez átmeneti hemodina mikai javulást hozhat, elegendő időt hagyva arra, hogy a betegek sürgős műtétre kerülhessenek.
Ideggyógyászati Szemle
1968. MÁRCIUS 01.
A myasthenia gravis és a generatiós folyamatok
A myasthenia gravis és a gestatiós folyamatok közötti összefüggés felismerése korai; szerző röviden áttekinti e kérdés történeti-irodalmi fejlődését. —A betegség és a generatiós történések relatiója legnagyobb valószínűséggel endocrin jellegű. —A myastheniás beteg sorsának alakulása, életmódja, kezelése szempontjából a téma négy részre bontható : 1. A myasthenia és menstruatio. — 2. Myasthenia és terhesség. — 3. Myasthenia és szülés. — 4. Myasthenia és puerperium, lactatio. — Az egyes témák tárgyalása az irodalom és 112 saját észlelésű myastheniás beteg követése alapján elsősorban gyakorlati szempontból történik. —A myasthenia a menstruatio előtt és alatt többnyire romlik.— A terhesség hatása a betegségre lehet kedvező, kedvezőtlen, közömbös vagy kettős hatású. Myasthenia miatt a terhességet megszakítani általában nem kell, azonban egyedi mérlegelés szükséges, különösen a bulbaris tünetű betegségben. — A myasthenia a szülés normális lefolyását nem zavarja. Praeventiv sectio caesarea-ra szükség nincs. —A tárgyalt generatiós folyamatok közül a puerperium és lactatio időszaka a leginkább veszélyes. —Az egyes generatiós folyamatok hatása összefonódhat. — A tárgyalt biológiai időszakok affectogen jellegűek, a myasthenia érzelmi hatásokra reagál, így e tényezővel is számolni kell. —A kérdés gyakorlati vonatkozásait a következő pontokban foglalhatjuk össze: 1. Rosszabbodásra hajlamos myastheniás beteget menses előtt célszerű pihentetni; szükség lehet a gyógyszer-dosis emelésére is. Tervezett thymectomia időpontja menstruatio után a 4—10. nap. — 2. Terhesség esetében a bulbaris formakörű betegség jelenti a legnagyobb veszélyt: légzési crisis lehetőségét. Megnövekedhet a gyógyszerigény terhesség alatt, emiatt a beteg fokozottabb ellenőrzésre szorul. Terhesség alatt a beteggel történő psychés foglalkozás is fontos. — 3. Myastheniás beteg szülése célszerűen intézetben történjék, a szülés lefolyása azonban általában sima. -—4. A lactatiós időszak fokozott veszélye miatt igen gondos observatio, több pihenés és lehetséges korai elválasztás ajánlatos. — 5. Thymectomián átesett, jó remissióban levő beteg terhessége, szülése nyugodtan engedélyezhető. — 6. Frissen megbetegedett myastheniásnak teherbe esése nem ajánlható; a terhesség megszakítása egyedi mérlegelés alapján csak kivételesen jön szóba. Terhesség szempontjából legkedvezőbb az ocularis, legrosszabb prognosisú a bulbaris forma.
Ideggyógyászati Szemle
1964. DECEMBER 01.
Intracranialis tumor (meningioma) extracranialis metastasisa
59 éves nőbeteg jobboldali hemiplegia, aphasia, incontinentia urinae et alvi tüneteivel került kórházi kezelésbe. A klinikai tünetek alapján betegségét arterioscleroticus encephalopathianak tartották, lágyulásos gócokkal. Sectio során kiderült, hogy a klinikai tüneteket az agy bal parietalis lebenyében elhelyezkedő és az agyállományt comprimáló, histológiailag meningothelialis meningiomának bizonyult daganat hozta létre. Ez a daganat azonos histológiai structurájú metastasisokat képezett a bal tüdő felső lebenyében. A daganatnak a dura-sinusokba való terjedése helyét nem lehetett megtalálni. A ritka észlelés jelentőségét fokozza az a tény, hogy a legtöbb metastatizáló meningioma esettel szemben, az észlelt esetben előzetes műtéti beavatkozás, amely az áttétképződést az irodalmi adatok szerint megkönnyíti, nem történt.
Ideggyógyászati Szemle
1964. JÚNIUS 01.
Dandy—Walker-syndroma hypertoniával és Luschka-járat környéki pseudocystával szövődött esete
Esetünkben Dandy—Walker-syndromának hypertoniával szövődött képét tárgyaltuk. A hypertonia késleltette a diagnosist, ugyanakkor a röntgenkép is félrevezető volt, mert kisagyi tumorra engedett következtetni. A diagnosist végül a sectio tisztázta.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.