Részletes keresés

Klinikum

2023. DECEMBER 11.

hirdetés

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Hypoglykaemia: az időskori antidiabetikum-kezelés fontos mérlegelési szempontja

DOMBORÓCZKI Zsolt

A hypoglykaemia a vércukorcsökkentő kezelés jól ismert, potencionálisan életveszélyes, gyakori, mégis alulértékelt következménye. Idős betegeknél nagyobb eséllyel alakul ki alacsony vércukorszint, az észlelési küszöb csökken, az ellenreguláció gyengül. E folyamatot erősíti a neurokognitív és szomatikus állapot hanyatlása. A sérülékeny idős embernél nagyobb a hypoglykaemia szövődményeinek kockázata.

HUN 2023;33(10-11)

Ökológia

2022. SZEPTEMBER 21.

A katasztrofikus klímaváltozási szcenáriók kutatása

A klímaváltozással foglalkozó szakirodalom áttekintését is elvégző közleményben Luke Kemp és munkatársai (amerikai, kínai, brit, holland és német kutatók) kifejtik: bár a kulcsfontosságú Torontói Deklaráció már 1988-ban megállapította, hogy a klímaváltozás lehetséges következményeinél csak egy globális nukleáris háború következményei lehetnek rosszabbak...

HUN

Idegtudományok

2021. NOVEMBER 11.

A szaglásvesztés mechanizmusai SARS-CoV-2-fertőzést követően

A Covid-19-járvány felhívta a nagyközönség figyelmét a szaglás fontosságára: a higiéniában, táplálkozásban, élvezetekben betöltött szerepe mellett ennek a meglehetősen alulértékelt érzéknek fontos feladata, hogy figyelmeztessen olyan környezeti veszélyforrásokra, mint a romlott étel, a tűz, a szivárgó gáz vagy a légszennyezés. A szaglórendszer receptorsejtjei különösen kitettek a külső környezet ingereinek, így a körülöttük elhelyezkedő epithelsejtekkel egyetemben könnyedén károsíthatják őket a levegőben terjedő vírusok, baktériumok és nanorészecskék. A szaglóreceptorsejtek képesek a környezetből származó xenobiotikumokat közvetlenül az agyba juttatni. A szaglásvesztés korai mortalitással társul és az Alzheimer-, valamint a Parkinson-kór első stádiumát is jelezheti.

HUN

Hírvilág

2021. SZEPTEMBER 22.

Neuropathiacentrumokkal bővül a cukorbeteg-ellátás Salgótarjánban és Esztergomban

Két új megyei neuropathiacentrum is nyílt Észak-Magyarországon 2021 szeptemberében: az egyik Salgótarjánban, a másik Esztergomban. Az érintett megyék cukorbetegei ezentúl tehát kényelmesebben, kevesebb utazással érik el a jól felszerelt diagnosztikai központokat, ahol érzékeny műszeres vizsgálatokkal már korai stádiumban felismerhető a neuropathia, vagyis az idegkárosodás. Ez a betegség évente csaknem 4000 olyan lábamputációért tehető felelőssé hazánkban, amelyek elkerülhetők lettek volna, ha idejében diagnosztizálták, és kezelték volna a neuropathiát.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2020. NOVEMBER 30.

A szocioökonómiai helyzet és a stroke kapcsolata a fővárosban

VASTAGH Ildikó, SZŐCS Ildikó, OBERFRANK Ferenc, AJTAY András, BERECZKI Dániel

A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jelleg­ze­tes­ségeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegé­nyebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebro­vascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkohol­abú­zus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egy­értel­műen igazolja, hogy a stroke fiata­labb korban következik be, magasabb incidenciával, eset­ha­lálozással és mortali­tással jár a kedvezőtlen szocio­öko­nó­miai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcso­portokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedve­zőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakossá­gának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikó­tényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós prog­ramoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.

HUN 2020;73(11-12)

Lege Artis Medicinae

2020. JANUÁR 20.

A duáldiagnózis addiktológiai vetülete

SZEMELYÁCZ János

Az addiktológiai nehézségekkel küzdő személyek körében - a normál populációhoz képest - nagyságrendekkel gyakoribb a pszichopatológiai problémák előfordulása. Ezek természetét, dinamikáját járjuk körül a közleményben, utalva speciális kezelési igényeikre, illetve az e területen dolgozó szakemberek védelme érdekében tett lé­pé­sekre.

HUN 2020;30(01-02)

Lege Artis Medicinae

2018. JANUÁR 20.

A gyermek-felnőtt átmenet modern felfogása - tranzíció krónikus betegségekben

MAJOR János, ÁDÁM Szilvia

Az adolescens kor a jelentős testi, pszichés és szociális változások és a felnőtté válás időszaka, amely azonban fokozott vulnerabilitással is társul.

HUN 2018;28(01-02)

Hírvilág

2017. AUGUSZTUS 28.

Semmelweis Múzeum: A fény sebei

Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeuma tisztelettel meghívja önt 2017. szeptember 7-én (csütörtök) 18 órára Szabó Beáta: A fény sebei, a színek anatómiája című kiállításának megnyitójára.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2017. MÁJUS 30.

EEG-alapú agyi hálózatok 14 neurológiai betegségben

DÖMÖTÖR Johanna, CLEMENS Béla, CSÉPÁNY Tünde, EMRI Miklós, FOGARASI András, HOLLÓDY Katalin, PUSKÁS Szilvia, FEKETE Klára, KOVÁCS Attila, FEKETE István

Az agyi betegségek nagy részében eddig nem kutatták módszeresen az agyi hálózati működést. EEG funkcionális konnektivitás (EEGfC) -vizsgálata 14 neurológiai betegségben.

HUN 2017;70(05-06)