Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1589

Egészségpolitika

2021. NOVEMBER 18.

Magyar Orvosi Kamara: Levegőt!

Az ITO-s helyek telítődése mindenképpen a betegek korábbi ápolási helyeiken való feltorlódását jelenti. Az innen-onnan odavezényelt, méltatlan körülmények közé szállásolt, más betegcsoportok ellátásához szokott személyzet létszáma itt is gyorsan elégtelenné válik a hatalmas betegszám ellátásához. Az egyre inkább fulladó, romló állapotú betegeket nincs hova továbbadni, a limitált számú felszabaduló intenzíves ágy betöltéséről a döntés javarészt erre a szintre tolódik. Az idős, rossz állapotú betegek nagy része itt is hal meg – hatalmas pszichés terhet róva a sokszor fiatal, más szakterületen tanuló, tapasztalatlan orvosokra és nővérekre.

Lege Artis Medicinae

2020. ÁPRILIS 18.

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerű lehetőségeihez.

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

Az előrehaladott méhnyakrák korszerű gyógyszeres kezelése

SZÖLLŐSI Regő

A méhnyakrák világszerte a fiatal nők egyik leggyakoribb daganata, amelyet majdnem minden esetben a HPV 16/18 fertőzés okoz.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri

TÍMÁR József, KENNETH V. Honn, MARY J. C. Hendrix, MARKO-VARGA György, SIRPA Jalkanen

A rosszindulatú daganatok plaszticitása egy fontos új alapvető jellegzetességük, ami a diagnosztikát is zavarhatja, de közrejátszik az áttétképző képesség formálásában is. Továbbmenve, daganataink jelentős részében különféle módon, de kialakul a részleges vagy teljes immunrezisztencia, amelynek alapvető mechanizmusait kezdjük megismerni.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Csontáttétek gerincsebészeti ellátása

BÁNK András, ÉLTES Péter Endre, BICZÓ Ádám, LAZÁRY Áron

A gerincmetasztázisok kezelése nehéz feladat. A korszerű kezelési lehetőségek mellett a tumoros betegek várható életkora jelentősen megnőtt, ezáltal megszaporodott a gerincmetasztázissal rendelkező betegek száma is. A várható életkor növekedésével a megfelelő életminőség megőrzése fontos feladattá vált, így a palliatív gerincsebészeti beavatkozások szüksége, száma megnövekedett. Jelen közlemény célja a gerincmetasztázisok sebészeti kezelési alapelveinek, lehetőségeinek az áttekintése, összefoglalása.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Epehólyag- és epeúti daganatok kezelése

HARISI Revekka

Az epeeredetű daganatok (BTC-k: epehólyagrák, intrahepaticus és extrahepaticus epeúti daganat) olyan heterogén rosszindulatú daganatok, amelyek jelentősen eltérő epidemiológiai, klinikai és molekuláris jellemzőkkel rendelkeznek.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Malignitások az immunrendszer veleszületett defektusaiban

KRIVÁN Gergely

Az immunrendszer veleszületett defektusaira nemcsak a gyakori és elhúzódó fertőzések jellemzők, hanem az immunrendszer komplex működészavara is, amely autoimmun és allergiás jelenségek, lymphoproliferáció és rosszindulatú – elsősorban hematológiai – megbetegedések formájában manifesztálódik.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Cholangiocarcinomák patológiai klasszifikációja és lehetséges molekuláris célpontjai

SZÁSZ Attila Marcell, HALÁSZ Judit

A cholangiocarcinomák (CCA) az epeutak hámsejtjeiből származó, agresszív biológiai viselkedésű, heterogén daganatok. A hepatocellularis carcinoma után a második leggyakoribb rosszindulatú primer májdaganat.

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

Arteria centralis retinae elzáródás thrombolysiskezelése és multidiszciplináris ellátása a hagyományos szemészeti kezelési formákkal összehasonlítva

VAJDA Szilvia, GUNDA Bence, KNÉZY Krisztina, BARSI Péter, VARGA Csaba, MAUROVICH-HORVAT Pál, BERECZKI Dániel, NAGY Zoltán Zsolt

Az arteria centralis retinae okklúzió eddigi konzervatív terápiái limitált hatékonyságúak, szemészeti osztályokon történtek, ahogyan az egységes protokoll nélküli etiológiai vizsgálatok is. Pedig az ACRO a központi idegrendszeri ischaemiás stroke analógiájának tekinthető, így a szisztémás thrombolysis és a multidiszciplináris ellátás hasonlóan hatékony lehet. Emiatt 2022 májusa óta a Semmelweis Egyetemen klinikai vizsgálat keretében a 4,5 órán belül diagnosztizált ACRO thrombolysiskezelését és etiológiai vizsgálatait végezzük egységes protokoll alapján.