Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 132

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

A Covid-19 hatása a gyógyszertári dolgozók lelki egészségére és a gyógyszerészi kommunikációra

SZÉPE Orsolya, NÉMETH Adrienn, TÓTH Mónika Ditta, SUSÁNSZKY Éva

A kutatás a Covid-19-járvány első három hullámának hatását vizsgálta a magyar gyógyszerészek lelki egészségére; a betegekkel és az orvosokkal való kommunikációjára. Kérdőíves online vizsgálatunkat, a járvány 3. hulláma után végeztük. Kutatásunk a gyógyszerészi kommunikáció mellett kiterjedt az észlelt stressz mérésére is. A megkérdezettek többsége úgy vélte, hogy a járványt megelőző időszakhoz képest nőtt a munkaterhelése.

PharmaPraxis

2022. MÁJUS 28.

Milyen etikai problémákkal küzdenek a gyógyszerészek?

Viszonylag keveset tudunk azokról az etikai dilemmákról, amikkel a gyógyszerészek szembesülnek. E problémák súlyosságát és gyakoriságát eddig mindössze egyetlen, harminc éve megjelent vizsgálat próbálta megbecsülni. Az újabb vizsgálatok leginkább egy konkrét problémáról számoltak be: a közforgalmú gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek problémának élik meg, hogy üzleti és kereskedelmi érdekeknek kell megfelelniük...

Klinikum

2022. MÁJUS 26.

A cukros üdítőitalok szerepe az elhízásjárványban és a krónikus betegségek prevalencianövekedésében

A túlsúly és az elhízás prevalenciája az elmúlt négy évtizedben megháromszorozódott. 2016-os adatok szerint az elhízás prevalenciája gyermekeknél 8%, férfiak között 11%, nőknél 15%. Ma a globális populáció 30%-a túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás a 2-es típusú diabetes (T2DM) vezető kockázati tényezője, továbbá coronariabetegséghez, stroke-hoz, és számos rákfajta kialakulásához vezethet. Az elhízással kapcsolatos költségek globálisan a nemzeti össztermék 2,8%-át emésztik fel, ami nagyjából megegyezik a dohányzás vagy a fegyveres konfliktusok költségével.

Ökológia

2021. NOVEMBER 23.

Nagyanyáink még tudták, hogy mi az a zero waste

A világ egyik részén elképesztő méreteket ölt az élelmiszer-pazarlás, míg a másik felén éheznek. Az ökológiai lábnyom jelentős részéért felelős az élelmiszer-termelés és -kereskedelem. Sokat és sokszor elismételt mondatok, amit számos beszédes adat támaszt alá. Ha csak hazai viszonylatban nézzük, a 2019-es NÉBIH-felmérés szerint egy átlag magyar lakos évente 65 kg élelmiszer-hulladékot termel, aminek majdnem a fele indokolatlanul megy a szemétbe. Ez a mennyiség Ázsiában például „csak” 8 kg. Ahogy a tartós eredményt ígérő fogyókúrákat, úgy az élelmiszer-pazarlás megállítását is apró, praktikus lépésekkel kell elkezdeni, amelyek aztán az életünk részévé válnak – tanácsolja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

Egészségpolitika

2021. MÁRCIUS 01.

Lelkünket betegíti a rossz környezet

Lég-, fény- vagy zajszennyezés, klímaváltozás, az extrém időjárási események, a városi, épített környezet, vagy a kémiai szennyező anyagok, fémek, műanyagok és gyógyszerek, bizonyítottan akár komoly lelki betegségeket okozhatnak. A Covid-19 most különösen aktuálissá teszi a problémát: ugrásszerűen nőtt meg a szorongás, depresszió, de az öngyilkosságok száma is, főleg az aktív korúak körében.

Gondolat

2021. FEBRUÁR 10.

A neurózis nagyvárosi megjelenése és korai tapasztalatai – Orvosi és irodalmi diskurzusok 1900 körül

HEGEDŰS Máté

Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy olyan forrásokat ismertetek és kommentálok, amelyek valamilyen módon érzékenyen reflektáltak a nagyvárosi idegességre mint újonnan megjelent és elterjedt betegségre. Az alábbiakban olyan orvosi regiszterű szövegeket mutatok be, melyek jelentős mértékben járultak hozzá a betegség képének kialakulásához és egyáltalán ahhoz a folyamathoz, hogy ezt a jelenséget betegségként kezdték számon tartani.

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

Újabb könyv az orvos- beteg jogviszonyok köréből

HÁMORI Antal

Etikai normák és dilemmák az egészségügyben címmel 2019-ben, a Medicina Könyvkiadó Zrt. kiadásában, az Orvos-beteg jogviszonyok az egészségügyben sorozat hatodik köteteként jelent meg Hidvéginé Adorján Lívia (I–II. rész) és Sáriné Simkó Ágnes (III. rész) 282 oldalas, jelentős, komplex (fogyasztóvédelemre is kiterjedő), aktuális témakört érintő munkája. A könyv három nagyobb egységből áll: I. Jog, erkölcs, etikai normák, etikai kódexek (11–58. oldal); II. Eti­kai, bioetikai, orvosetikai, jogi dilemmák (59–135. oldal); III. Üzleti etika, verseny és reklám az egészségügyben (137–240. oldal). Az előszó szerint „a szerzők… kiemelten tárgyalják az etikai dilemmák – sokszor a mai napig is megoldatlan – ellentmondásait” (9. oldal). To­vábbá „a könyv célja a szerzők által bevallottan elsősorban a jogi ismeretterjesztés, a hivatásetikai és bioetikai normák, valamint az egészségügyben folyó gazdasági verseny legfontosabb sza­bályaira történő figyelemfelhívás, útmutatás az orvosok, egészségügyben dolgozó jogászok és a betegek számára” (10. oldal).

Immunonkológia

2019. SZEPTEMBER 01.

Az onkológiában alkalmazott kiegészítő terápiák haszna és kockázata

Gyakran csak akkor ismerjük fel az egészség jelentőségét, amikor betegek leszünk. A daganatos beteg, érthető módon, minden szalmaszálba belekapaszkodik, kipróbál bármit, amiről azt gondolja, hogy elősegítheti a gyógyulását, javíthatja életminőségét. Folyamatosan áramlanak a reklámok a médiából és kéretlenül is tanácsot adnak az ismerősök. Sajnos a páciensek és családjuk szorult helyzetét sokan a haszonszerzés reményében próbálják kihasználni, hiszen komoly üzletről van szó. Azonban jobb körültekintően viszonyulni az ilyen módszerekhez, hiszen olykor többet ártanak, mint használnak.

PharmaPraxis

2018. OKTÓBER 15.

Gyógyszer vagy szemránckrém: A közvetlen lakossági gyógyszerellátást végző gyógyszertárak honlapjainak tartalomelemzése

A szakmai és a kereskedelmi célú kommunikáció vegyítése rendkívül ellentmondásos, különösen az egészségügy területén, és a kiszolgáltatott beteg olyan termékeket és szolgáltatásokat is megvásárolhat, amelyek feleslegesek, sőt károsak a számára, írja tanulmányában az Amszterdami Egyetem kommunikációtudományi iskolájának kutatója.

Hivatásunk

2018. ÁPRILIS 20.

Úgy élek, hogy a lehető legjobban érezzem magam

BRÓDI Emília

A fiatalság kultuszának korát éljük, reklámok, filmek, újság - cikkek öntik ránk, hogy negyven fölött az ember már lefelé megy az úton. Szerencsére mindig vannak olyan egyéniségek, akik rácáfolnak minderre, és bizonyságul szolgálnak, hogy akárhány évesek vagyunk, élhetünk teljes, aktív, boldog életet. Endrei Judit, akit két évtizeden át nap mint nap láthattunk a televízió képernyőjén, ennek a gondolatnak a szószólója, előadásai, könyvei segítségül lehetnek mindazok számára, akik a megszokottól eltérő utat keresnek. Kedves, közvetlen stílusával mutat példát, hogyan lehetünk kortalanok.