Részletes keresés

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél

KOSTYÁL László, TORNYI Ilona, FURKA Andrea

A szarkopénia az izomösszetétel változásával járó progresszív izomerő- és izomtömeg-csökkenéssel megjelenő állapot, amely daganatos betegek körében negatív hatással bírhat a prognózisra.

HUN 2024;11(1)

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

[Progresszív multifokális leukoence- phalopathia jóindulatú prognózissal  egy immunkompetens betegnél – esetismertetés]

ZEYNEP ÖZDEMIR, SERAP Ruken TEKER, BURCU YÜKSEL, AYSUN SOYSA

[A John Cunningham-vírus (JCV) leginkább gyermekkorúakat fertőz, majd gyakran egész életben tünetmentes marad. Elsődleges vagy másodlagos immunszuppresszió esetén azonban ismert, hogy progresszív multifokális leukoencephalopathiát (PML) okoz a központi idegrendszerben. Ismertetjük a PML ritka esetét egy olyan betegnél, akinél nem ismert immunszuppressziót okozó tényező vagy immunmoduláció alkalmazása. ]

ENG 2024;77(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

[A hosszú távú prognózist befolyásoló tényezők pszichogén nem epilepsziás rohamokkal küzdő felnőtt betegeknél]

MELIHA TURKSEVER, BABURHAN GULDIKEN, HULYA OZKAN, MERVE Melodi CAKAR

[Azon epilepsziás betegek közül, akiknek megfigyelését video-elektroencefalográfiás monitorozás (VEM) technikával végzik, egyes betegeknél definitív diagnózisként pszichogén nem epilepsziás roham (PNES) azonosítható. Ezen betegek esetében a hosszú távú prognózis nem ismert eléggé. Jelen tanulmány célja a PNES prognózisát meghatározó tényezők azonosítása.]

ENG 2024;77(1-2)

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

Májbetegségek a háziorvosi gyakorlatban – mikor gondoljunk rá?

SCHULLER János

Az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen fejlődött a hepatológia. Egyre több betegség etiológiája, patomechanizmusa vált ismertté és így a májbetegségek többségében már hatásos kezelésre van lehetőség. Ez a fejlődés óriási felelősséget ró a gyógyító orvosra, hiszen többé-kevésbé minden orvosnak tudnia kell, melyek a gyógyítás lehetőségei a nem a saját szakterületébe tartozó kórképekben. Más szóval: a pontos etiológiai diagnózis felállítása fontos.

HUN 2024;34(1-2)

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

[Az indolamin 2, 3-dioxigenáz-1 expressziójának prognosztikai értéke gliadaganatokban]

KAYA Munir , AKSOY Asude , ARTAS Gokhan , KAPLAN Metin

[A gliomák a leggyakoribb, rossz prognózissal rendelkező, primer rosszindulatú központi idegrendszeri daganatok felnőtteknél. Az indolamin 2, 3-dioxigenáz-1 (IDO-1) fontos funkcióval rendelkezik a rák immunterápiájában, mivel a rákos sejtek immunrendszer elől való elmenekülésében játszik szerepet. Ebben a tanulmányban az volt a célunk, hogy felmérjük az IDO-1-expresszió és a klinikopatológiai paraméterek közötti összefüggést gliomákban, és hogy az IDO-1 használható-e prognosztikai markerként.]

ENG 2023;76(9-10)

Immunonkológia

2023. JÚNIUS 01.

A CheckMate-649 vizsgálat hároméves utánkövetési eredményei alátámasztják az első vonalbeli nivolumabbal kombinált kemoterápia eredményességét előrehaladott nyelőcső-, gastrooesophagealis junctio és gyomor-adenocarcinoma esetén

LAKATOS Gábor

A gastrooesophagealis daganatok továbbra is jelentős egészségügyi problémát jelentenek. Az előrehaladott stádiumú rák prognózisa kedvezőtlen, a hagyományos első vonalú kemoterápia alkalmazásával a várható életkilátás HER2-negatív betegség esetén nem éri el az egy évet (1). Az immunterápia megjelenése fontos mérföldkövet jelentett számos rosszindulatú kórkép gyógyszeres kezelésében. A legjelentősebb előrelépést az immunogén tulajdonságú tumortípusok ellátásában sikerült elérni. A gastrooesophagealis daganatok ugyanakkor rendkívül heterogének, nem minden esetben várható az immunterápia hatékonysága. Az immunkezelés szempontjából prediktív értékű biomarkernek tekinthetők a mikroszatellita-instabilitás (MSI) és a programozott sejthalál ligandum 1 (PD-L1) expressziója (2).

HUN

Klinikai Onkológia

2023. ÁPRILIS 01.

Áttétes colorectalis rák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez

Sok előnye van annak, ha egy tevékenység alapját nem az egyéni tapasztalatok, hanem e tapasztalatok összessége határozza meg. Ilyen gyűjteményt a medicinában több évezreddel ezelőtt már használtak, de korábban ezek az iránymutatások tradíciókon alapultak és tekintélyelvűek voltak. A modern klinikai irányelvek már az evidenciák alapján kidolgozott, széles körű konszenzus talaján kerülnek kidolgozásra. Ezek azonosítják, összefoglalják és értékelik a legmagasabb szintű evidenciákat, a legújabb adatokat a prevencióról, a diagnózisról, a prognózisról, a kezelésről, beleértve az előnyöket/hátrányokat és a költséghatékonyságot is.

HUN 2023;10(1. különszám)

Idegtudományok

2022. OKTÓBER 07.

Epilepsziás rohamok megelőzése intracerebralis vérzésen átesett betegek körében

Az akut spontán intracerebralis vérzést egyes becslések szerint az esetek mintegy harmadában epilepsziás roham is kíséri. A rohamok többsége EEG-vel detektálható és az intracerebralis vérzés kezdetétől számított 24 órán belül bekövetkezik. Nem ismeretes, hogy a rohamok milyen hatással vannak a betegek rövid vagy hosszú távú kimeneteleire, ugyanakkor megfigyeléses vizsgálatok alapján nincs kapcsolat a vérzéseket kísérő rohamok és a funkcionális kimenetel között, noha a legtöbb ilyen vizsgálat csak a klinikailag is észlelhető rohamokat vizsgálta. Emellett az sem ismert, hogy a preventív terápia befolyásolja-e a betegek kimenetelét vagy az epilepszia kialakulásának rizikóját. A súlyos intracerebralis vérzésekben az antiepileptikumok (AED-k) jellemzően primer prevencióként használatosak és általában nem sikerült kimutatni, hogy használatuk javítana a funkcionális kimenetelen. Egy kis randomizált, kontrollált vizsgálatból származó adatok alapján a valproát a placebóhoz képest nem mutatott különbséget az egyéves roham-előfordulás tekintetében, ugyanakkor a vérzéstől számított 12 hónap múlva valproát mellett szignifikánsan javult a betegek NIHSS-pontszáma.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2022. SZEPTEMBER 30.

[A rituximab hatása a myasthenia gravis prognózisára: egy központú, törökországi tapasztalat]

GÖL Fatih Mehmet , KARA Fatma , BOZ Merve , MUTLU Abdüssamet , KARAKULLUKÇU Serdar , BOZ Cavit

[A terápiára nem reagáló myasthenia gravis- (MG-) betegek kezelése fontos problémát jelent. Vizsgálatunk célja az volt, hogy megvizsgáljuk a rituxi­mab- (RTX-) kezelés hatását az acetilkolin-receptor-ellenes autoantitest-pozitív (AChR-Ab+), az izomspecifikus kináz-ellenes autoantitest-pozitív (MuSK-Ab+), a szeronegatív és a dupla szeropozitív MG-ben szenvedő betegek esetében.

A vizsgálatba 19 olyan MG-beteget vontunk be, akiket 2015 és 2020 között RTX-szel kezeltek. Retrospektív módon összegyűjtöttük a betegek demográfiai és klinikai adatait, valamint értékeltük az MG prognosztikus prediktorait. Feljegyeztük az RTX-kezelés előtti (pre-RTX) és utáni (post-RTX) MGFA-PIS-értékeket (MGFA-PIS: Myasthenia Gravis Foundation of America Post-Intervention Status).

10 beteg (52,6%) volt AChR-Ab+, hat beteg (31,6%) volt MuSK-Ab+, egy beteg (5,3%) volt szeronegatív, és két beteg (10,5%) volt dupla szeropozitív. A pre-RTX szteroiddózis 38,9 ± 5,7 (25–45) volt, a post-RTX szteroiddózis pedig 10,5 ± 10,3 (0–30) (p < 0,001). A post-RTX szteroid-kezelés a 19 betegből hat esetében vált szükségtelenné (p = 0,041). A post-RTX-utánkövetés során mindössze három beteg kapott intravénás immunglobulint (p < 0,001). Az RTX-kezelés utáni 12. hónapban az MGFA-PIS-pontszám kilenc beteg (47,3%) esetében minimális vagy jobb értékeket mutatott, 18 beteg (94,7%) esetében pedig javuló vagy jobb manifesztációt (p-érték: 0,004; <0,001).

Következtetés – Az RTX-kezelés utáni MGFA-PIS-pontszám-javulás hasonló volt a MuSK-Ab+ és az AChR-Ab+ betegek körében. A szeronegatív és a dupla szero­pozitív MG-betegek esetében elégtelen mennyiségű adat keletkezett. Az RTX-kezelés megfontolandó a megfelelően kiválasztott, terápiarezisztens MuSK-Ab+ és AChR-Ab+ MG-betegek esetében.]

ENG 2022;75(09-10)

Hypertonia és Nephrologia

2022. SZEPTEMBER 19.

Amit a vérnyomás-variabilitásról tudni kell

KÉKES Ede, NAGY Judit, VÁLYI Péter

A vérnyomás 24 órán belüli és hosszabb távú (hetek, hónapok, évek), valamint szezonális, regionális változása, fluktuációja régóta ismert a normotoniás és a hypertoniás betegekben egyaránt. Köztudott és ismert az is, hogy súlyosabb fokozatú hypertoniásokban és idősebbeknél a fluktuáció nagyobb mértékű. Az utóbbi évtizedben, illetve napjainkban a vérnyomás változékonysága, variabilitása (BPV) új megvilágításba került, és számos – a fluktuációt befolyásoló – oki tényezőt és következményt részletesen elemeztek. Előtérbe került a valódi diagnosztikai, prognosztikai értéke és szerepe az antihypertensiv kezelés sikerének megítélésében. Ezzel párhuzamosan a mérési módszereket újraértékelték, és az indexek értékelésének szabványosítása is megindult. Az igen rövid időtartamú (beat-to-beat) variabilitás a tudományos kutatás területének része. A rövid távú vérnyomás-változékonyság mérése és értékelése vérnyomás-monitorozással megoldottnak tekinthető, bár itt is történtek előrelépések. Egyre inkább előtérbe került a közepes és hosszú távú variabilitás beépítése a mindennapi klinikai gyakorlatba az otthoni vérnyomásmérés és a rendelői mérés módszereinek, illetve indexeinek standardizálásával. Közleményünkben bemutatjuk, hogy a vérnyomás-változékonyság kórosan megemelkedett értéke (illetve az egyes jellemzői) egyértelműen előre jelzik a szubklinikai (tüneteket még nem okozó) szervi elváltozásokat, funkciózavarokat, illetve a cardiovascularis-renalis klinikai eseményeket és a kedvezőtlen kimenetelt. A hypertonia gyógyszeres kezelésében a siker valódi értékének megítélésében – az elért célvérnyomásérték mellett – döntő szerepe van a vérnyomás-variabilitás csökkentésének. Saját tapasztalataink és az irodalmi adatok alapján ma már jogosan felvetődik, hogy a vérnyomás-fluktuációk csökkentése a jövőben egy második terápiás cél legyen és ez hangsúlyt kapjon a hypertoniával foglalkozó irányelvekben is.

HUN 2022;26(04)