Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 344

Klinikum

2024. JANUÁR 05.

Legújabb eredmények az epilepszia kapcsán

A 2023-as év végéhez közeledve a The Lancet Neurology több közleményt jelentetett meg, melyben az egyes neurológiai megbetegedéseket érintő, az idei évben közölt fejleményeket foglalják össze. Az alábbiakban az epilepsziával kapcsolatos legújabb eredményeket mutatjuk be.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Időskori hypothyreosis – Kezeljem vagy ne kezeljem?

VALKUSZ Zsuzsanna

A pajzsmirigy csökkent működése gyakori az idősekben. A hypothyreosis gyakori okai között szerepel a pajzsmirigy autoimmun megbetegedése, a korábbi pajzsmirigyműtét és a radiojód-terápia. A tünetek atípusosak lehetnek, és a szérumpajzsmirigy-stimuláló hormon szintjének mérését a laboratóriumi vizsgálatok részeként feltétlenül el kell végezni. Az emelkedett szérum-TSH-szint megállapítását ismételt vizsgálattal kell megerősíteni.

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Az ischaemiás stroke és az agyi vénás thrombosis női nemre jellemző sajátosságai

VASTAGH Ildikó, BERECZKI Dániel

Az agyérbetegségek epidemiológiájában, a rizikófaktorok előfordulásában, az akut szakasz reperfúziós kezelésében, de a betegség kimenetelében is találunk a női nemre jellemző sajátosságokat. A klasszikus rizikófaktorok közül a hypertonia, a pitvarfibrilláció, a cukorbetegség és az obesitas nagyobb stroke-rizikót jelentenek nőkben a férfiakhoz viszonyítva. A női nemre specifikus rizikófaktorok ismerete nem csak a terápia szempontjából, hanem a sikeres prevencióhoz is nélkülözhetetlen.

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

A 2-es típusú cukorbetegség kapcsolata a szorongásos és az affektív zavarokkal

TORZSA Péter, HARGITTAY Csenge, TORZSA Gergely, TRIPOLSZKY Bálint, RIHMER Zoltán, GONDA Xénia

A 2-es típusú cukorbetegség, illetve a depresszió és a szorongás egyaránt népbetegség, és gyakran fordulnak elő együtt. A köztük lévő összefüggés komplex. Szerepet játszhatnak benne közös etiológiai tényezők, mint a genetikai háttér, a stresszrendszer és a szimpatikus idegrendszer aktiválódása, az immunrendszer működési zavara és az emelkedett gyulladásos citokinek, a központi idegrendszer elváltozásai.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JÚLIUS 30.

A demográfiai és klinikai faktorok hatása a poststroke afázia súlyosságára

ZAKARIÁS Lilla, VÁSÁRI Vivien, LUKÁCS Ágnes

A poststroke afázia súlyossága számos demográfiai, laesiospecifikus és klinikai faktorral összefüggést mutathat, az eredmények azonban az egyes faktorok jelentőségét tekintve ellentmondóak. A jelen kutatás célja a demográfiai és klinikai faktorok afáziasúlyosságra, valamint a receptív és az expresszív nyelvi képességekre gyakorolt hatásának vizsgálata volt magyar anyanyelvű mintán. A kutatásban 94, személy vett részt.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁRCIUS 30.

Stroke-ot követő rehabilitáció eredménye rehabilitációs intézetben

DÉNES Zoltán, BOROSNYAY Kata, MASÁT Orsolya

Stroke-ot elszenvedett, majd kórházi fekvőbeteg-ellátásban, elsőbbségi rehabilitációban részesült betegek rehabilitációs eredményének vizsgálata, különös tekintettel a funkcionális állapotban bekövetkező változásokra.

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

Az obesitasparadoxon. Létezik olyan metabolikus hátrány, amely bizonyos helyzetekben előny?

SIPOS Erzsébet Evelyn, BEDROS J. Róbert, ALFÖLDI Sándor, SIMONYI Gábor

Számos olyan tényező ismert, amelyek mind mortalitási, mind morbiditási szempontból fokozott kockázatot jelentenek a betegek számára 2-es típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, valamint krónikus veseelégtelenség kialakulására. Ezek közül az egyik legismertebb az elhízás. Alapvető egészségügyi cél tehát az obesitas elleni harc. Vannak azonban olyan vizsgálati eredmények, amelyek az egészséges testsúlyúakhoz képest jobb mortalitási és morbiditási értékeket igazoltak enyhe súlyfelesleg esetén. Ez az obesitasparadoxon. Az alábbi cikkben ezt a fogalmat járjuk körbe néhány újabb vizsgálati eredmény alapján.

Nővér

2022. DECEMBER 20.

Depresszió az egészségügyi szakdolgozók körében a Covid-19-pandémia idején

NÉMETH Anikó, IRINYI Tamás

A vizsgálat célja volt felmérni az egészségügyi szakdolgozók depressziós tüneteinek mértékét, valamint ennek esetleges összefüggéseit a Covid-ellátásban végzett munkával, illetve egyéb szociodemográfiai és munkahelyi tényezőkkel.

A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű online kérdőívvel történt 2022.01.27.–2022.02.14. között. Az adatokat leíró statisztikával, valamint χ2-próbával és Spear­man-féle korrelációszámítással elemeztük (p<0,05).

A 10 285 válaszadó 42,3%-a küzd a depresszió különböző súlyossági fokozataival, ami összefügg a családi állapottal, a nemmel, az egészségügyben eltöltött évek számával, az egészségügyi ellátás szintjeivel, a Covid-ellátásban végzett munka hosszával. Minél súlyosabb a depresszió, annál kiégettebb a válaszadó, negatív attitűddel rendelkezik a Covid-védőoltással kapcsolatban. Minél idősebb a válaszadó, a depresszió mértéke annál alacsonyabb.

A Covid-ellátásban végzett munka jelentősen negatív irányba fordította az egészségügyben dolgozók lelkiállapotát. Fontos megjegyezni, hogy a Beck-depresszióskála önmagában nem elegendő a depresszió diagnosztizálásához. 

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 08.

A humán agy monomorf

Az emberi agy, ellentétben a nemi szervekkel, és hasonlóan a tüdőhöz vagy a veséhez, struktúrájában és funkciójában is monomorf, nincs férfi, illetve női agy, állapítja meg az elmúlt 3 évtized tanulmányait összegző metaszintézis.