Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 7

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

Kiégés vizsgálata pedagógusok körében

KAPUS Krisztián, TÓTH Gábor, MÁK Kornél, FEJES Éva, BANK Gyula, HESSZENBERGER Dávid, FEHÉR Gergely , TIBOLD Antal

A kiégés (burnout) egyre inkább elterjedt jelenség, amely kiemelten érinti a szociális szférában dolgozó munkavállalókat. Munkánk célja a kiégés jelenségének vizsgálata pedagógusok körében. Demográfiai adatok felvétele mellett a kiégés vizsgálatához a Maslach Burnout Inventory (MBI) kérdőívet használtuk, a kognitív/viselkedésbeli hibákat, diszfunkcionális elvárásokat pedig a DAS segítségével térképeztük fel.

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

„Elég jó” orvosnak lenni – A szégyen felismerése és elfogadása

KELEMEN Gábor

A szégyen témaköre – akár a hibák eltussolását eredményező toxikus, akár a betegbiztonság javítására serkentő adaptív formában – két és fél évezreden át szinte hiányzott a medicina történetéből. A szerző a szégyen orvosi problematizálásának útját követi nyomon, elsősorban azon magyar pszichoanalitikus orvosok munkásságának tükrében, akik ebben a folyamatban szerepet játszottak. Az „elég jó” orvos koncepció tükrében vizsgálja a perfekcionizmus negatív, kiválóságot aláásó következményeit.

Lege Artis Medicinae

2021. FEBRUÁR 20.

A szociális fóbia összefüggései a vonásszorongással, a perfekcionizmussal és pszichológiai védőfaktorokkal fiatal női populációban: klaszterelemzés

DOBOS Bianka, PIKÓ Bettina

A szociális funkciók és az életminőség romlása, valamint az alacsonyabb életminőséggel való elégedettség a szorongásos zavarok gyakori velejárói. A nők körében előforduló magasabb gyakoriságot tekintve, kutatási célunk az volt, hogy egy fiatal nőkből álló mintán megvizsgáljuk a szociális fóbia összefüggéseit a vonásszorongással, a perfekcionizmussal, a gyógyszerszedéssel, az énhatékonysággal és az élettel való elégedettséggel. Az adatgyűjtés egy önkitöltéses kérdőív segítségével, közösségi portálok segítségével valósult meg. A mintába 14–35 éves (n = 435, életkori átlag = 27,3 év; szórás = 5,9) fiatal nők kerültek be. A kér­dőív kiterjedt a szociodemográfiai ada­tokra, a gyógyszerszedésre, valamint a pszichológiai háttérváltozókra (Szociális Fó­bia Leltár, Spielberger-féle Szorongás Kér­dőív, Multidimenzionális Perfek­cio­niz­mus Skála, Énhatékonyság Skála, Élettel va­ló Elége­dettség Skála). Korreláció­elem­zés mellett klaszterelemzést végeztünk. A vonásszorongás erősen korrelál a szociális fóbiával, a perfekcioniz­mussal és a gyógyszerszedéssel. A vizsgált változók alapján három klasztert sikerült azonosítani: 1) magas szintű vonásszorongás szociális fóbiával, közepes perfek­cionizmus, alacsony énhatékonyság és élettel való elégedettség; 2) átlag alatti vo­násszorongás szociális fóbia nélkül, magas énhatékonyság és élettel való elégedettség; 3) átlag feletti vonásszorongás közepes szociális fóbiával, magas perfek­cionizmus magas énhatékonysággal és közepes élettel való elégedettséggel. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a szociális fóbia jelentősen összefügg nemcsak a személyiség részeként jelen lévő vonásszorongással, hanem az alacsony szubjektív jólléttel és a pszichológiai védőfaktorok hiányával.

Ideggyógyászati Szemle

2014. NOVEMBER 28.

Az életeseményektől a depressziós és szorongásos panaszokig: a diszfunkcionális attitűdök és a megküzdés szerepe a patogenezis folyamatában

MÉSZÁROS Veronika, AJTAY Gyöngyi, FODOR Kinga, KOMLÓSI Sarolta, BOROSS Viktor, BARNA Csilla, UDVARDY-MÉSZÁROS Ágnes, PERCZEL FORINTOS Dóra

A jelen tanulmány célja a pszichés betegek által megélt életesemények, valamint a rájuk jellemző diszfunkcionális attitűdök és megküzdési stratégiák szerepének szisztema - tikus elemzése a szorongásos és a depressziós tünetképzés tükrében.

Lege Artis Medicinae

2012. JÚLIUS 20.

Az új keletű evészavarok néhány pszichológiai és rendszerszemléleti vonatkozása

VARGA Márta, BABUSA Bernadett

A gyors patomorfózissal jellemezhető és egyre gyakoribbá váló evészavarok újabb típusai kevésbé jelennek meg a terápiás gyakorlatban, illetve sok esetben nem elsődleges tünetként, hanem a háttérben húzódó zavarként tűnnek fel. Éppen ezért még keveset tudunk ezek pszichológiai vonatkozásairól.

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Pszichiátria és medikalizáció A pszichiatrizálás okai

KOVÁCS József

A pszichiatrizálás szakaszai A XX. században, a pszichiátriai betegség határainak a kitolásával természetesen a betegek száma is folyamatosan nőtt. A XIX. században a pszichiátria illetékességi körébe főképpen a pszichotikus betegek tartoztak, a XX. század elején ez kiegészült a neurotikus betegekkel, a XX. század második felében pedig számos olyan tünetet is pszichiátriai betegségnek kezdtek tekinteni, amelyeket korábban nem tekintettek volna annak

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Pazarlás a szakpszichológusok mellőzése az egészségügyben – Interjú dr. Perczel Forintos Dórával

Törvényellenes a helyzet a pszichés betegségek ellátásban, mert hiányoznak az egészségügyben a TB-finanszírozású pszichoterápiás rendelők. Körülbelül 1500 klinikai szakpszichológus van az országban, s csak háromszázan dolgoznak az egészségügyben, mert nincs több állás – mondta dr. Perczel Forintos Dóra, a Szakmai Kollégium Klinikai szakpszichológia és Klinikai Szakpszichológus Pszichoterapeuta Tagozat vezetője, a Szakmai Kollégium titkára.