Részletes keresés

Nővér

2019. OKTÓBER 30.

A foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe az ólomexpozíciónak kitett munkavállalók biológiai monitorozásában

SZOBOTA Lívia

A biológiai monitorozás a munka- és egészségvédelemben a környezetben előforduló vegyi anyagok mennyiségi meghatározása az exponált dolgozó biológiai mintájában, és összevetése a referenciaértékekkel. Ez a kézirat kizárólag az ólomexpozícióra fókuszál, mivel a biológiai monitorizálási lehetőségek közül leggyakrabban a vérólom koncentráció meghatározására kerül sor a foglalkozás-egészségügyben. A kéziratban bemutatásra kerül az ólomexpozíció jelentősége, rizikótényezői, a biológiai monitorizálással összefüggő szabályozási környezet, valamint a foglalkozás-egészségügyi ápoló szerepe a munkabiztonsági előírások népszerűsítése terén és prevenciós lehetőségei.

HUN 2019;32(05)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Főszerkesztői beharangozó

BENCZÚR Béla

Ahogy korábban megszokhatták kedves Olvasóink, ezúttal is színes, változatos válogatást nyújtunk át Önöknek tavaszi első számunkkal. A pulmonalis hypertonia nehezen kezelhető, súlyos állapot, amelynek az etiológiájában a krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia kiemelt szerepet játszik. A Gottsegen Országos Kardiológiai Intézet közleményéből kiderül, milyen echokardiográfiás jelek alapján kell CTEPH-ra gondolni, illetve milyen lehetőségeink vannak a kezelésre.

HUN 2024;34(3)

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Krónikus thromboemboliás pulmonalis hypertonia

BÁLINT Olga Hajnalka, ANDRÉKA Péter

A krónikus thromboemboliás pulmonalis egy, a pulmonalis artériás thrombosishoz társuló vascularis betegség, amely az áramlási viszonyok megváltozásához és a pulmonalis erek másodlagos remodellingjéhez vezet. A CTEPH ritka hosszú távú szövődménye a pulmonalis emboliának, melynek kumulatív incidenciája 0,1–9,1 között van tünetes betegekben. Korai tünetek az effort dysp­noe, később a jobbszívfél-elégtelenség je­lei dominálnak, ritkábban a syncope.

HUN 2024;34(3)

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

[A hosszú távú prognózist befolyásoló tényezők pszichogén nem epilepsziás rohamokkal küzdő felnőtt betegeknél]

MELIHA TURKSEVER, BABURHAN GULDIKEN, HULYA OZKAN, MERVE Melodi CAKAR

[Azon epilepsziás betegek közül, akiknek megfigyelését video-elektroencefalográfiás monitorozás (VEM) technikával végzik, egyes betegeknél definitív diagnózisként pszichogén nem epilepsziás roham (PNES) azonosítható. Ezen betegek esetében a hosszú távú prognózis nem ismert eléggé. Jelen tanulmány célja a PNES prognózisát meghatározó tényezők azonosítása.]

ENG 2024;77(1-2)

Immunonkológia

2023. DECEMBER 20.

Az immunterápiák pulmonológiai mellékhatásai

BITTNER Nóra

Az immuncheckpoint-gátlók megjelenése átírta az onkológiai kezeléseket a szolid tumorok és a hematológiai malignitások esetében is. Ez az áttörés megérkezett a tüdőtumorok kezelésében is.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

Krónikus vesebetegség és obesitas

FREISINGER Lilla, NÉMETHY Orsolya, LELOVICS Zsuzsanna, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

Napjainkban az obesitas járványszerű terjedése elsősorban a megváltozott környezeti tényezőkkel hozható összefüggésbe és komoly népegészségügyi problémát jelent. Az obesitas megnövekedett mortalitással járhat, de az elhízás több krónikus és nagy társadalmi terhet jelentő népbetegség, mint a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség és krónikus vesebetegség független rizikófaktora is.

HUN 2023;27(06)

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

Cardiorenalis-metabolikus szemlélet az orvoslásban – gondolatok, tudnivalók az új ajánlások nyomán az SGLT-2-gátlókkal és GLP-1-receptor-agonistákkal kapcsolatban

WAGNER László

A 2-es típusú cukorbetegség gyakori szövődményei a krónikus veseelégtelenség és a krónikus szívelégtelenség. A krónikus veseelégtelenség és a krónikus szívelégtelenség azonban egymás kialakulását és romlását is segíthetik, illetve korábban és súlyosabban jelentkezhetnek cukorbetegség esetén. Továbbá, a krónikus vese-, illetve szívelégtelenség esetén a 2-es típusú cukorbetegség is gyakrabban fordulhat elő.

HUN 2023;27(06)

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Őrségváltás – Interjú Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával

KAPÓCS Gábor

Kapócs Gábor a LAM főszerkesztőjeként beszélgetett a MOK újonnan megválasztott és a minap le­köszönt elnökével az előző ciklus tapasztalatairól és a MOK új vezetése előtt álló új kihívásokról, a kitűzött célokról.

HUN 2023;33(12)

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

High-flow nasal oxigénterápia alkalmazása Covid-19-pneumonia okozta légzési elégtelen betegek kezelésében az intenzív osztályon kívül

SZÁNTÓ Árpád, RODEK Gyula, FALVAI Ádám, CZIGÁNY Gréta

Jelentős mennyiségű szakirodalom foglalkozik a Covid-19 okozta légzési elégtelenség kezelésében a high-flow nasal oxigénterápia (HFNO) előnyeivel. Mindazonáltal az intenzív osztályon kívüli alkalmazásáról szóló tanulmányok száma jóval kevesebb. Jelen tanulmány célja a Covid-19 okozta légzési elégtelen betegek HFNO-val, nem intenzív osztályos körülmények között történt kezelési eredményeinek értékelése.

HUN 2023;33(8-9)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. AUGUSZTUS 31.

Stroke-betegek táplálásterápiája – nemzetközi irányelvek alapján összefoglaló referátum

Táplálkozás és táplálásterápia. Mennyire közel áll egymáshoz e két szó. És a stroke-hoz is. Az első esetében ma már mindenki asszociál a stroke- prevencióra, a helyes táplálkozás előnyös hatására vagy ellenkezője esetén a vascularis rizikóra. Ehhez képest talán kevésbé felismert a bekövetkezett stroke kezelésében a táplálásterápia jelentősége.

HUN 2023;8(4)