Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Újdonságok a gyermekkori hypertoniában

REUSZ György, GÁL Krisztina, KIS Éva, SZABÓ László

A gyermekkori hypertonia korábban ritka megbetegedésnek számított, renovascularis okok miatt alakult ki. Az utóbbi 10–15 évben a túlsúly gyermekkori elterjedésével az ehhez kapcsolódó metabolikus eltérések és az emelkedett vérnyomás is lényegesen gyakoribbá váltak. Ez a tény kiemeli a magas vérnyomás népegészségügyi jelentőségét, egyúttal a kivizsgálási algoritmust is meghatározza, mely korcsoportonként eltérő.

HUN 2022;32(10)

Immunonkológia

2018. MÁRCIUS 20.

Neuroblastoma

KUN J. Viktória

A neuroblastoma egy gyermekkori rosszindulatú idegrendszeri betegség. Viszonylag ritka, a daganatos betegek 5-10 százalékát érinti, vagyis évente 15-20 esettel találkozunk. A gyermek kilátásai a daganat stádiumától és a kockázati besorolástól függenek. A kis kockázatú gyermekek ötéves túlélése meghaladja a 95%-ot, nagy kockázat esetén ez körülbelül 40-50%. Dr. Garami Miklós főorvos, a Semmelweis Egyetem II. Számú, Tűzoltó Utcai Gyermekklinikájának igazgatóhelyettes docense beszélt a kezelési lehetőségekről.

HUN

Klinikai Onkológia

2017. DECEMBER 05.

Haemopoeticus őssejt-transzplantáció gyermekkori nem hematológiai szolid tumorokban

HAUSER Péter, KRIVÁN Gergely

A nagy dózisú kemoterápiát követő autológ őssejt-átültetést és az allogén őssejttranszplantációt mintegy három évtizede alkalmazzák a gyermekkori nem hematológiai szolid tumorok kezelésében. Az autológ őssejt-transzplantáció számos rossz prognózisú kemoszenzitív daganattípus esetében a standard primer kezelés részévé vált (neuroblastoma, Ewing-sarcoma, medulloblastoma), számos betegségben recidiváló és refrakter esetek egy részében hatékonyan alkalmazhatóak (csírasejtes daganatok, Wilms-tumor). A csökkentett intenzitású kondicionálással végzett allogén őssejt-transzplantációk nem váltották be a hozzájuk fűződő reményeket a nem hematológiai szolid tumorok esetében. Jelen tanulmányban részletesen elemezzük az autológ és allogén transzplantáció helyét a különböző szolid tumorok kezelésében.

HUN 2017;4(04)

Hírvilág

2013. JÚNIUS 14.

Glüfozátexpozició

A vizsgálati eredmények arra utalnak, hogy az európai lakosságban a feltételezettnél nagyobb a glüfozátexpozíció, amelyet egyes kutatók teratogéngyanús vegyületnek tartanak kétéltűek és madarak esetében. Állatkísérletek alapján a gyomirtó mutagén és karcinogén tulajdonsága is felvetődött.

HUN

Magyar Radiológia

2003. ÁPRILIS 20.

Neuroblastomás csecsemők lokoregionális kezelése: a sugárterápia szerepe és a sugárhatás késői következményei

GYENES György

A neuroblastoma a leggyakoribb extracranialis daganat gyermekkorban, az első életévben diagnosztizált tumorok egyharmadát teszi ki. A kórkép kezelésében az utóbbi tíz év során a sugárterápia jelentős szerephez jutott; korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a primer daganatok eltávolítása után viszszamaradó mikro- vagy makroszkópos daganatmaradványok besugárzása javítja az eredményeket.

HUN 2003;77(02)

Lege Artis Medicinae

2002. MÁRCIUS 20.

Antracyclinkezelésre visszavezethető restriktív cardiomyopathia

HELTAI Krisztina, SZABÓKI Ferenc

A szerzők húsz évvel korábban alkalmazott adriablastinkezelést követően kialakult restriktív cardiomyopathia és következményes ritmuszavarok esetét mutatják be.

HUN 2002;12(03)

Ideggyógyászati Szemle

1997. NOVEMBER 20.

[A neuroblastomák molekuláris biológiája]

JEAN Bénard

[A neuroblastomákkal kapcsolatban számos genetikai eltérésre derült már fény: az 1. kromoszóma rövid karjának deletiójára, az N-myconkogén amplifikációjára vagy a CD44-gén expresszálódásának kiesésére. Ezeknek az eltéréseknek egyrészt prognosztikai értékük van a körülírt daganatok szempontjából, másrészt hozzájárulnak a kezelés javításához, így előbbre visznek a legmalignusabb formák kemoterápiájának kidolgozása terén, ugyanakkor azt is lehetővé teszik, hogy a nem agresszív daganatok esetében elkerüljük ezt a kezelési módot.]

ENG 1997;50(11-12)