Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 4

Magyar Radiológia

2008. SZEPTEMBER 20.

A spontán pneumoperitoneum buborékjele

SZÁNTÓ Dezső

A spontán pneumoperitoneum megbízhatóan jelzi a hátterében álló súlyos károsodást. Az extraluminalis- intraperitonealis gázgyülem négy etiológiai csoportját a spontán, iatrogén, traumás és kriminális perforációk képezik. Az álló testhelyzetben exponált posteroanterior mellkasfelvétel a pneumoperitoneum ábrázolásának legszenzitívebb síkfilmvetülete, és az aprólékos felvételi technikák (lateralis, ferde, air-gap, lordoticus, ki- és belégzési expozíciók) már 0,5-1 ml-nyi szabad hasűri gázt is láthatóvá tesznek. Az extraluminalis gázgyülem alakját fizikai szabályok és egyéni adottságok határozzák meg. A buborékjel ritka, kórjelző képi jelenség.

Magyar Radiológia

2005. AUGUSZTUS 10.

Kesztyűujj-jelenség a mellkas röntgenfelvételén

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella, DITRÓI Edit

A tüdő röntgenvizsgálata alkalmával észlelhető kesztyűujj-jelenséget csőszerű vagy kézujjhoz hasonló, a tüdő hilusától a periféria felé egyenesen haladó foltok jellemzik. Ezt a képet a hörgőnyák és a gyulladásos szövettörmelék felhalmozódása és besűrűsödése, továbbá a hörgők szűkülete és praestenoticus tágulata idézi elő.

Magyar Radiológia

2004. OKTÓBER 20.

Pneumectomizált beteg nyelőcső-perforációja

SZÁNTÓ Dezső, SZŰCS Gabriella, DITRÓI Edit

58 éves férfi bal tüdejét gyógyszerrezisztens actinomycosis miatt eltávolították. A pneumectomia mediastinalis diszlokációt és fibrothoraxot okozott. Hat évvel később a beteg odynodysphagiáról és nyelést kísérő köhögésről panaszkodott. A mellkasfelvételeken bal oldali hydrothoraxot észleltünk, és a báriumnyeletés nyelőcső-perforációt tett láthatóvá ezen az oldalon.

Lege Artis Medicinae

2001. SZEPTEMBER 10.

Wegener-granulomatosis Diagnosztikai kérdések 15 beteg kapcsán

CSISZÉR Eszter, SOLTÉSZ Ibolya, FÜZESI Katalin

A Wegener-granulomatosis az immunvasculitisek közé sorolt, ismeretlen eredetű megbetegedés. Patológiailag nekrotizáló, granulomatosus kisérgyulladás. Klinikailag leggyakrabban a felső és/vagy alsó légutakat érinti, generalizált formában a veséket is. A patológiai és klinikai jellemzők mellett a diagnózis felállításában a magas specificitású antineutrofil citoplazmatikus autoantitestek kimutatásának van jelentősége.