Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 2614

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

Arteria centralis retinae elzáródás thrombolysiskezelése és multidiszciplináris ellátása a hagyományos szemészeti kezelési formákkal összehasonlítva

VAJDA Szilvia, GUNDA Bence, KNÉZY Krisztina, BARSI Péter, VARGA Csaba, MAUROVICH-HORVAT Pál, BERECZKI Dániel, NAGY Zoltán Zsolt

Az arteria centralis retinae okklúzió eddigi konzervatív terápiái limitált hatékonyságúak, szemészeti osztályokon történtek, ahogyan az egységes protokoll nélküli etiológiai vizsgálatok is. Pedig az ACRO a központi idegrendszeri ischaemiás stroke analógiájának tekinthető, így a szisztémás thrombolysis és a multidiszciplináris ellátás hasonlóan hatékony lehet. Emiatt 2022 májusa óta a Semmelweis Egyetemen klinikai vizsgálat keretében a 4,5 órán belül diagnosztizált ACRO thrombolysiskezelését és etiológiai vizsgálatait végezzük egységes protokoll alapján.

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

In memoriam dr. Harcos Péter

SZUPERA Zoltán

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Harcos Péter címzetes egyetemi docens, nyugalmazott osztályvezető főorvos, türelemmel viselt súlyos betegségben, életének 78. évében, 2024. február 19-én elhunyt.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Mesterséges intelligencia alapú országos döntéstámogató rendszer bevezetése a hazai stroke-ellátás javítására

SZIKORA István, MAGYAR Bence, TÉGLÁS Sándor, SZUDI Gábor, SZALMÁS Orsolya, CZENCZ Máté, KONDOR Máté, POZSÁR Kinga, NARDAI Sándor, ERÔSS Lóránd, ÓVÁRY Csaba, HORVÁTH Krisztina, MOLNÁR Ferenc József, PÁPAI György, JANCSÓ Ádám, SZABÓ Zoltán, BENES Edvárd, CHADAIDE Zoltán

Ischaemiás stroke esetén a re­kanalizációs kezelés indikációja képalkotó vizsgálatokon alapul. Az időveszteség minimalizálása érdekében mes­ter­séges intelligenciával működő stroke képalkotó hálózatot (eStroke-hálózat) alakítottunk ki.

Idegtudományok

2022. DECEMBER 12.

hirdetés

Az MR-aktivitás korai csökkenése kladribinkezelés kapcsán magas betegségaktivitású, relapszáló sclerosis multiplexben

A kladribintablettát a magas betegségaktivitású, relapszáló sclerosis multiplex kezelésére engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). A MAGNIFY-MS vizsgálatban 3,5 mg/ttkg-os kumulatív dózisban alkalmazott kladribin szedése mellett korai hatáskezdet jelentkezett, és az MR-laesiók száma szignifikánsan csökkent. A javulás független volt a kiinduláskor fennálló relapszusaktivitástól vagy az anamnézisben szereplő betegségmódosító kezeléstől. A kladribinterápia kapcsán biztonságossági aggályok nem merültek fel.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 22.

hirdetés

Jobb előbb, mint később

A legújabb vizsgálatok szerint a sclerosis multiplex (SM) minél koraibb fázisában érdemes a MAVENCLAD® alkalmazását megkezdeni.
Egy új olasz retrospektív vizsgálatban megállapították, hogy a terápianaiv betegek körében a követési idő végén gyakoribb volt a betegségaktivitást nem mutató NEDA állapot, mint az első, vagy másodvonalbeli terápiáról váltók között.2 Egy finn kutatás is a korai alkalmazás hatékonyságát és jelentőségét bizonyítja:...

Hírvilág

2022. JANUÁR 24.

Szakértői állásfoglalás a 1–3. oltás szükségszerűségéről, illetve a 4. oltás széles körű bevezetéséről a gyorsan terjedő Omikron-hullám idején

A KEKSz (Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői) által koordinált állásfoglalást változtatás nélküli formában tesszük közé. A teljes állásfoglalás PDF-ben letölthető. „Megfelelő tudományos bizonyítékok alapján Magyarországon is szükség van a 3. (emlékeztető – booster) oltásra a Delta és az Omikron vírusvariánsok okozta súlyos Covid-19 megbetegedés ellen. Ezzel szemben a 4. oltás általános bevezetése szakmailag nem indokolható a jelenlegi járványügyi helyzetben.”

Hírvilág

2021. MÁRCIUS 29.

hirdetés

A Richter Gedeon Nyrt. bioszimiláris készítménye nyerte el a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjat

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága a Richter Gedeon Nyrt.-nek ítélte a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjat a csontritkulás kezelésére szolgáló bioszimiláris készítmény, a Terrosa® létrehozásáért.

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Ideggyógyászati Szemle

1974. MÁJUS 01.

Subfrontalis meningeomák tapadása és vérellátása

DR. HULLAY J., DR. VELOK Gy., DR. BORUS F., GOMBI R.

A szerzők 13 subfrontalis meningeoma kórrajzi adatait, műtéti jegyzőkönyveit, osteo- és angiographiás rtg-képeit értékelték. Beszámolójuk 20 előzőleg tanulmányozott eset 8 éve közölt megfigyeléseiből indul ki, arra támaszkodik, azt erősíti meg és azt egészíti ki néhány új részlettel. Eszerint a PM tapadási helyén gyakori csontdomb nem csak a planum sphenoidale közepén ülhet, hanem elől az os sphenoidale spina ethmoidalisán is és lehet paramedian helyzetű is. Az OM és PM elkülönítése a klinikum, az osteo- és angiographiás rtg.-képek alapján nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is. Angiogrammokon szemléltetik táplálóér szerinti elkülönülésüket és rámutatnak arra, hogy vérellátásukban a carotis interna — a. ophthalmica, recurrens ága, a. ethmoidalis anterior, posterior, a. meningea anterior — mellett a carotis externa — a. maxillaris interna, a. meningea média — is résztvesz. Az ékcsonton tapadó subfrontalis meningeomákkal kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy az ékcsonti meningeomák sokkal nagyobb csoport, ha nemcsak a kis- és nagyszárnyiakat sorolják oda, hanem a planumon, a tuberculumon és a dorsumon tapadókat is.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*

T. Conroy, P. Pfeiffer, V. Vilgrain, A. Lamarca, T. Seufferlein, E. M. O’Reilly, T. Hackert, T. Golan, G. Prager, K. Haustermans, A. Vogel, M. Ducreux

Kockázati tényezők A hasnyálmirigyrák (PC) potenciálisan gyógyítható stádiumban történő felismerésének lehetősége, a korai diagnózistól és a magas kockázatú populációk azonosításának és szűrésének képességétől függ, mielőtt a tünetek jelentkeznének. A nagy kockázatú populáció azonosítása kihívást jelent, és továbbra sem tisztázottak az optimális szűrőeszközök (1).