Részletes keresés

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

A másodlagos májáttét eltávolításának indikációja – új terápiás megközelítések

LUKOVICH Péter, PŐCZE Balázs

A májsebészetben jelentős fejlődés volt megfi gyelhető az utóbbi évtizedekben: a műtét mortalitása rendkívüli mértékben csökkent, és az új technikák alkalmazásával a korábban technikailag nem műthető esetek váltak operálhatóvá. A máj a daganatok áttéteinek leggyakoribb helye, így a modernizáció a metasztázisok sebészetében is változásokat hozott. A műtéti mortalitás jelentős csökkenésével olyan szervek esetében is felmerült a májáttétek eltávolításának lehetősége, amelyeknél korábban nem tartottak műtétet indokoltnak (gyomor, pancreas). Az új technikák (laparoszkópia, portaembolisatio) alkalmazása óta eltelt idő alatt megjelent tanulmányok már lehetőséget adnak arra, hogy felmérjük onkológiai szempontból is az eredményeket. A laparoszkópos technika már nemcsak a primer tumorok, hanem a májáttétek kezelésében is teret nyert: a rövid és hosszú távú hatások, illetve az onkológiai eredmények szintén megfelelnek a nyitott műtétekének. Bár erre nagy esetszámú közlések nincsenek, a colorectalis daganatok szimultán májáttéteinek egy ülésben végzett reszekciójának növekedése várható a laparoszkópos technika alkalmazásától. A kiterjedt májáttétek esetében az érreszekcióval végzett májműtétek, elégtelen posztoperatív residualis májfunkció miatt végzett portaocclusio után végzett májreszekciókkal is jobb eredmény érhető el, mint az onkológiai kezeléssel. A májáttétek esetében az onkológus és a sebész közös döntése szükséges a megfelelő terápiás terv felállításához.

HUN 2020;7(3)

Klinikai Onkológia

2016. FEBRUÁR 15.

A colorectalis májáttétek perioperatív onkológiai kezelésének sebészi szempontjai

KUPCSULIK Péter

A sebészet fejlődése megváltoztatta a májdaganatok operálhatóságának megítélését. A műtétek radikálisabbak, eredményesebbek lettek. A colorectalis májáttét a leggyakoribb olyan májdaganat, amely kezelési tervének felállításához a sebész és az onkológus szoros együttműködését, és mindkettőjük korszerű szemléletét igényli. Miután a primer vastagbéldaganat áttétjéről van szó, kézenfekvőnek látszik perioperatív kemoterápia alkalmazása. Az eredmények azonban óvatosságra intenek. Az operábilis májáttétek túlélését a neoadjuváns kezelés nem javította, számos adat szól amellett, hogy a perioperatív kemoterápia sem indokolt. Kiterjesztetett, vagy kétlépcsős rezekcióknál adjuváns kezelésnek van helye. Az inoperábilis áttétek kevesebb mint 10%-a válik rezekálhatóvá kemoterápia után. A szinkronáttétek kórjóslata rossz, az ötéves túlélés rezekció után sem több 20%-nál. Különös fi gyelmet érdemel az „eltűnt” metasztázis, melynek ellátása speciális sebészi jártasságot igényel. Kemoterápiát követően fokozódik a műtéti kockázat, emelkedik a szövődmények aránya. A molekuláris alapú célzott kezelések hatékonysága további vizsgálatokat igényel. Az egyénre szabott kezelés tervezéséhez multidiszciplináris együttműködés szükséges.

HUN 2016;3(01)

Klinikai Onkológia

2015. SZEPTEMBER 05.

Májdaganatok ablációs kezelése

DOROS Attila

A májdaganatok ablációja világszerte gyakran alkalmazott minimálisan invazív daganatroncsoló módszer. A betegek jól tolerálják, gyakorlatilag rövid posztoperatív megfigyelés után mobilizálhatók, rövid idő után otthonukba engedhetők. Ma már van elég adat arra, hogy a primer májrák korai stádiumában a sebészi reszekciókkal azonos eredményességgel alkalmazhatók a hőablációs módszerek, míg vastagbélrák és egyéb eredetű áttéteknél inkább kiegészítő a szerepük - nem reszekálható, de viszonylag kis méretű tumorok kezelhetők eredményesen. Áttekintjük a globálisan és hazánkban elérhető ablációs módszereket, azok eredményeit, a terápiás protokollokban elfoglalt helyüket és rávilágítunk a hazai nehézségekre is.

HUN 2015;2(03)

Lege Artis Medicinae

2011. MÁRCIUS 20.

Sikeres endokrin terápia májáttéteket adó emlőrák kezelésében - Hosszan tartó klinikai remisszió fulvesztrantterápiával

FARCZÁDI Enikő, BOÉR Katalin

Metasztatikus emlőrákban a kezelés ritkán kuratív. A terápia célja a tünetek megjelenésének késleltetése, a lehető leghosszabb túlélés biztosítása megfelelő életminőség mellett. A kezelés stratégiáját az életkor, a kísérő betegségek, a metasztázisok kiterjedése és lokalizációja, illetve a hormonreceptor-status határozza meg.

HUN 2011;21(03)

Lege Artis Medicinae

2008. JÚLIUS 14.

HER-2-diagnosztika

KÁLMÁN Endre

A nyaki gerincét fájlaló perimenopausalis korú nőbeteg komplex radiológiai kivizsgálása során a bal emlőben nyirokpangással kísért nagy térfoglaló folyamat igazolódott, amely hónalji nyirokcsomó-, csont- és májáttéteket adott. A daganatsejtek vizsgálatakor a sejtfelszínen abnormálisan nagy mennyiségben (3+) humán epidermalis növekedési faktor-2 típusú receptort (HER-2) mutattak ki. A célzott HER-2-ellenes monoklonális ellenanyaggal végzett terápia hatására a daganat minden ismert lokalizációban jelentősen regrediált.

HUN 2008;18(06-07)

Lege Artis Medicinae

1994. ÁPRILIS 27.

Az immunszcintigráfia értéke melanoma malignum metasztázisainak kimutatásában

PAPÓS Miklós, LÁNG Jenő, CSERNAY László, SZEKERES Lenke, KUBA Attila

A szerzők 99m Tc-mal jelzett antimelanoma monoklonális ellenanyag F(ab'), fragmentjével végzett immunszcintigráfia diagnosztikus teljesítőképességét vizsgálták melanoma malignum áttételeinek kimutatásában. 23 betegben 24 immunszcintigráfia történt. A betegekben egyéb módszerekkel (mellkasröngten, hasi ultrahangvizsgálat, CT, csontszcintigráfia, biopszia) 40 metasztázist mutattak ki. A 40 metasztázis közül az immunszcintigráfia 24-et (60%) igazolt. Digitális szubtrakcióval történt háttérkorrekció után további 3 májáttét vált megjeleníthetővé. A szerzők az immunszcintigráfiát alkalmasnak tartják melanoma malignum áttételeinek igazolására. Eredményeik megegyeznek más szerzők nagyobb beteganyagon szerzett tapasztalataival.

HUN 1994;4(04)