Részletes keresés

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 08.

A humán agy monomorf

Az emberi agy, ellentétben a nemi szervekkel, és hasonlóan a tüdőhöz vagy a veséhez, struktúrájában és funkciójában is monomorf, nincs férfi, illetve női agy, állapítja meg az elmúlt 3 évtized tanulmányait összegző metaszintézis.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Funkcionális mágnesesrezonancia-képalkotáson alapuló térképezési eljárások epilepsziában

KOZÁK Lajos Rudolf, TÓTH Vivien, BARSI Péter, RUDAS Gábor

Az epilepsziasebészetben és más idegsebészeti műtétek során nem pusztán a kóros területek eltávolítása, és így a betegség meggyógyítása vagy a tünetek megszüntetése a cél, hanem a lehető legjobb életminőség megtartása is.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Mágneses rezonanciás mérési és adatfeldolgozó módszerek epilepsziában

BARSI Péter

Az epilepsziás beteg kivizsgálásában alapvető jelentőségű a neuroradiológia, azon belül is elsősorban a mágneses rezonanciás (MR-) vizsgálat szerepe. A vizsgálati eredmény kiemelt fontosságú terápiarezisztens fokális epilepsziás beteg esetében, amikor műtéti megoldásra lehet szükség. A folyamatosan fejlődő MR-technika lehetővé teszi, hogy optimális vizsgálati protokollt alkalmazzunk.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2009. MÁRCIUS 25.

Az agyi lateralizáció plaszticitása epilepsziában: funkcionális MR-vizsgálatok

KALMÁR Zsuzsanna, WOERMANN Friedrich, SCHWARCZ Attila, JANSZKY József

Célkitűzés - Négy vizsgálatban elemeztük az epilepszia és egyéb funkcionális faktorok hatását a féltekei munkamegosztásra. Módszerek - A vizsgálatokat epilepsziás és plexussérült betegeken végeztük funkcionális MR segítségével, beszéd-, vizuális, memória- és szenzomotoros paradigmák segítségével.

HUN 2009;62(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

2008. JÚLIUS 30.

Agyi lateralizáció és az epilepsziás rohamok tünettana: ictalis klinikai lateralizációs jelek

HORVÁTH A. Réka, KALMÁR Zsuzsanna, FEHÉR Nóra, FOGARASI András, GYIMESI Csilla, JANSZKY József

A klinikai lateralizációs jelek azok a jelenségek, amelyek egyértelműen utalhatnak a rohamokat indító féltekére. Fontos segítséget jelentenek az epilepsziás góc meghatározásában az epilepsziaműtéti kivizsgálás során, sőt, jelenlétük növelheti az epilepsziaműtét sikerét is. Az elemi szenzoros jelenségek, mint az egyik látótérfélben megjelenő vizuális aura vagy féloldali ictalis szomatoszenzoros szenzáció mindig a góccal ellentétes oldalon jelenik meg.

HUN 2008;61(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2008. JÚLIUS 30.

Az emberi agy és intelligencia evolúciója

LAKATOS László, JANKA Zoltán

Az élővilág és benne az ember evolúciójának fő hajtóereje a sikeres alkalmazkodás a környezeti változásokhoz, amit véletlenszerű genetikai módosulások és az ebből fakadó „újítások” tesznek lehetővé. Jelenlegi tudásunk szerint az emberré válás körülbelül 7-8 millió évvel ezelőtt az afrikai szavannákon kezdődött el, ahol a felegyenesedett testtartás és a két lábon járás jelentős evolúciós előnyökkel járt.

HUN 2008;61(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2004. FEBRUÁR 10.

A fejszámolás és a szóalkotás hatása az arteria cerebri mediákban mért véráramlás-sebességre

AMREIN Ilona, PÁLVÖLGYI László, DEBRECZENI Róbert, KAMONDI Anita, SZIRMAI Imre

A gondolkodást igénylő feladatok végzésekor az arteria cerebri mediában transcranialis Dopplervizsgálattal véráramlássebesség-változások mérhetők. A szerzők egészséges egyéneken végzett számolási és szóalkotás-tesztvizsgálatok során meghatározták az arteria cerebri mediában kialakuló véráramlássebességváltozásokat és a kezességtől függő oldalkülönbséget.

HUN 2004;57(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1989. FEBRUÁR 01.

Hemisphaerialis lateralizáció szerepe a féloldali bénulással kísért ictus cerebrovascularis kórlefolyásában

DR. NYÁRY István, DR. ENDRES Mária, DR. BÁHIDI Mária, DR. VAJDA János, DR. DEÁK György, DR. SZIKORA István, DR. PÁSZTOR Emil

Ismeretes, hogy az analitikus, logikai és verbális funkciók rendszerint a bal féltekére lokalizáltak, míg a jobb hemisphaerium felelős a konstrukciós készségért, a holisztikus és térbeli funkciók kivitelezéséért. Tudunk a két félteke közötti morfológiai különbségekről: bár az idegszövet mennyisége nagyjából egyenlő [1], az állomány a sejtek nagyobb sűrűsége miatt kompaktabb a bal oldali féltekében [2], továbbá a planum temporale felszíne és a Sylvius-árok hossza nagyobb a bal hemisphaeriumban [3] és a bal oldal árkoltsága is kifejezettebb.

HUN 1989;42(02)

Ideggyógyászati Szemle

1978. SZEPTEMBER 01.

A funkciólateralizáció kérdései a neuropszichológiai kutatásban

ERDÉLYI Alisza

Az utóbbi évtizedekben neurológusok és neuropszichológusok részletesen elemezték a jobb oldali agyfélteke klinikai szindrómáit és ennek alapján a jobb félteke vezető szerepét hangsúlyozzák a percepciós folyamatokban. Messze van még azonban az az idő, hogy pontosan tudjuk értelmezni, milyen viszonyban vannak egymással az agy funkcionális aszimmetriájának különböző jelenségei.

HUN 1978;31(09)