Részletes keresés

Magyar Radiológia

2004. FEBRUÁR 20.

Serratia marcescens által okozott multiplex agytályog és rövid távú következményei

FEJES Melinda, BORBÁS Éva, PAPP Attila, SZÉKHELYI Zsuzsanna, SZŰTS Ágnes

A közlemény célja, hogy bemutassa egy ritka újszülöttkori kórkép, a Serratia marcescens által okozott multiplex agytályog kialakulását, lefolyását és kezelését. Az eset kapcsán ismertetjük az újszülöttkori, Gram-negatív bakteriális meningitisek, agytályogok klinikai és radiológiai jellemzőit.

HUN 2004;78(01)

Ideggyógyászati Szemle

1997. NOVEMBER 20.

Előzmények és epilepszia dyskineticus/dystoniás cerebralis paresisben

BALOGH Erzsébet, KOZMA Gyuláné, VARGÁNÉ Kiss Anna

A cerebralis paresis gyakorisága (1-3/1000) nem, de az athetosis prevalenciája csökkenni látszik. A közlemény 234, 1972–1992 között született, athetosisban szenvedő gyermeknél és fiatal felnőttnél foglalja össze az alacsony születési súly, az icterus, a perinatális hypoxia és/vagy a neonatalis konvulzió, valamint a későbbi epilepszia előfordulási gyakoriságát retrospektív feldolgozás alapján. A gyermekek Budapesten (n=149) és Londonban (n=85) részesültek konduktív nevelésben. A gyermekek többsége 2500 g feletti súllyal született. Hypoxiára utaló klinikai jeleket a budapestiek között 43,8%-ban, a londoni betegcsoportban 75,3%-ban találtak. Magicterus egy esetben sem igazolódott. Hypoxia és icterus együtt alig fordult elő. Az érett újszülöttek hosszú hypoxiás károsodása az alapja a későbbi epilepsziával (Budapesten 29,5%, Londonban 23,5%) vagy a nélkül megjelenő súlyos cerebralis paresisformának.

HUN 1997;50(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1981. JÚNIUS 01.

A kreatin foszfokináz és az adenil cikláz aktivitásának vizsgálata kisérletes epilepszia modellben

SZEGEDY László, FEHÉRVÁRI Éva

A szerzők metionin szulfoximin görcsökben fehérpatkányok kisagykérgének kreatin foszfokináz és adenil cikláz aktivitását vizsgálták. Megfigyeléseik szerint a kreatin foszfokináz aktivitása a kisagykéreg Purkinje sejtjeiben az epilepsziás konvulziók megjelenése és ismétlődése során fokozatosan emelkedett. Az adenil cikláz aktivitását jelző reakció-csapadék elektronmikroszkópos vizsgálataik során az arteriolák bazális membránjában, az idegsejtnyúlványok plazma-membránjában, illetve a szinaptikus membránokban jelent meg. Az epilepsziás görcsök kialakulásával párhuzamosan a vizsgált struktúrákban az enzim aktivitása egyenletesen fokozódott.

HUN 1981;34(06)