Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 567

Lege Artis Medicinae

2023. DECEMBER 19.

Digitalizáció az egészségügyben: a 65 éven felüli betegek és orvosok digitális egészséggel kapcsolatos használati szokásai, attitűdjei és igényei Magyarországon

BOROS Julianna, GIRASEK Edmond, DÖBRÖSSY Bence, GYÔRFFY Zsuzsanna

A digitális egészségügy fejlődése az utóbbi években jelentősen felgyorsult, de sok esetben éppen a leginkább rászorultak, köztük a 65 éven felüliek maradnak ki a legfejlettebb digitális technológia alkalmazásából. Feltáró jellegű kutatásunk során a felnőtt magyar lakosságra vonatkozó országos, reprezentatív kérdőíves betegfelmérés 2021 őszén készült, a válaszadók közül 428-an tartoztak a 65 éven felüli korosztályba.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁJUS 30.

[A 39 tételes Parkinson-kór-kérdőív török nyelvű változatának megbízhatósága és validitása]

TUBA Kayapinar BILGE, ELIF Elcin DERELI, OZGUR Oztop-CAKMAK, FATOS Sibel ERTAN, EMINE Eda KAYAPINAR AYLAK, OZDEN Ozyemisci TASKIRAN

[A tanulmány célja a 39 tételes Parkinson-kór-kérdőív török nyelvű változata megbízhatóságának és validitásának elemzése volt. A tanulmány célja a 39 tételes Parkinson-kór-kérdőív török nyelvű változata megbízhatóságának és validitásának elemzése volt. – Összesen 100 Parkinson-kóros beteget vontunk be, akiket a Koc Egyetem és az Isztambuli Egyetem neurológiai ambulanciájára vettek fel. Minden résztvevő kitöltötte a 39 tételes Parkinson-kór kérdőívet, a Parkinson-kór életminőségi kérdőívet, az Egyesített Parkinson-kór pontozó skálát. ]

Nővér

2023. MÁJUS 03.

Az ápoló szerepe a nosocomialis szepszis megelőzésében, korai felismerésében és kezelésében

BAJNÓCZI Judit

Kutatásom célja felmérni az ápolók ismereteit a szepszis tárgykörében. Kutatásomat a Magyarországon dolgozó ápolók körében végeztem, online kérdőíves kikérdezés keretében. A kitöltőknek egy 31 kérdésből álló elektronikus kérdőívet kellett kitölteniük, amelyek érintették a megelőzés, a felismerés és a kezelés témakörét is.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A krónikus vesebetegséggel élők betegségismerete és a Kidney Disease Knowledge Survey magyar nyelvű validálása

PAPP-ZIPERNOVSZKY Orsolya, VARGA Alexandra, ONDRIK Zoltán, HARIS Ágnes

Magyarországon becslések alapján körülbelül minden tizedik ember szenved krónikus vesebetegségben (CKD). A CKD pontos ismerete kulcsfontosságú a megküzdési stratégiák, az önellátás, valamint a betegség progressziójának megelőzése szempontjából. A 28 kérdéses Kidney Disease Knowledge Survey 2011-ben Wright és munkatársai által a krónikus vesebetegség ismeretének mérésére kifejlesztett tudásteszt. Magyar nyelven jelenleg egyetlen validált CKD-tudásteszt sem érhető el, így tanulmányunk célja ezen kérdőív magyar nyelvű validálása, valamint összefüggéseinek vizsgálata szociodemográfiai és betegségváltozókkal. Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban 149, krónikus vesebetegségben (1–5. stádium) szenvedő, predialízises beteg vett részt (64 férfi, 83 nő, átlagéletkor: 63,83 év). Feltáró faktoranalízis mellett a kérdőív konvergens és divergens validitását ellenőriztük. Eredményeink alapján a teszt belső konzisztenciája 0,641, amely a mérőeszköz elfogadható megbízhatóságát jelzi. A kérdőív helyes válaszainak aránya 56,64% lett. Ez a nemzetközi eredményekhez képest valamennyivel alacsonyabb betegségismeretet mutat.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A praediabetes és diabetes szűrése

ROSTA László

A 2-es típusú diabetes komplex anyagcsere-betegség, amely a micro- és macrovascularis szövődmények megelőzése és kezelése céljából szinte folyamatos, multidiszciplináris megközelítésű egészségügyi ellátást igényel. A FINDRISC szűrést költséghatékonysága, valamint időbeni kezelési lehetőségének a betegek életminőségére, gyakorolt hatása miatt lenne hasznos az alapellátásban minél szélesebb körben alkalmazni.

Fókuszban

2022. DECEMBER 12.

A két éven át teriflunomiddal kezelt, relapszáló-remittáló sclerosis multiplexes betegek életminősége való életbeli adatok alapján: a görögországi AURELIO vizsgálat eredményei

Az AURELIO beavatkozás nélküli, megfigyeléses, multicentrikus, prospektív vizsgálatba 22 görögországi kórházból választottak be relapszáló-remittáló sclerosis multiplexes betegeket. Olyanokat vontak be 2016-tól kezdve, akiknek kezelőorvosa (az alkalmazási előiratnak és a helyi felírási szabályoknak megfelelve) teriflunomidkezelést indított, majd két éven át követték őket. A vizsgálat 2020-ban fejeződött be. Az elsődleges végpont a résztvevők életminőségének változása a kiindulás és 24. hónap között, a Multiple Sclerosis Impact Scale (MSIS-29) alapján. Másodlagos végpontokat is vizsgáltak: az MSIS-29 teszt fizikális és pszichológiai alskáláin mért értékek változása, a Treatment Satisfaction Questionnaire for Medication (TSQM) kérdőív négy komponensének (hatékonyság, mellékhatás, kényelem, globális elégedettség) értékei közti különbség a kiinduláskor és a második év végén, továbbá az EDSS, a Patient Determined Disease Steps (PDDS), és a Performance Scale (PS) értékeinek változása az első és a második év végén.

Lege Artis Medicinae

2022. DECEMBER 20.

Koronavírushoz kapcsolódó, magyarra lefordított szubjektív egészségértés kérdőív pszichometriai jellemzői

BÁNFAI-CSONKA Henrietta, BÁNFAI Bálint, JEGES Sára, BETLEHEM József

Az egészségértés fogalma egyre gyakrabban fordul elő a hétköznapokban is. A megfelelő egészségértés elengedhetetlen annak érdekében, hogy megfelelő döntéseket hozzunk az egészségünkkel. Kutatásunk célja a lakosság koronavírushoz fűződő egészségértésszintjének megismerésére alkalmas mérőeszköz, az eredetileg német nyelvű HLS-Covid-Q22 kérdőív magyar populációra való alkalmazási lehetőségének vizsgálata.

Hypertonia és Nephrologia

2022. DECEMBER 14.

Vérnyomáscsökkentés nagyon idős és esendő állapotú betegeknél: az alapellátásbeli gyakorlat kérdései

TORZSA Péter, KALABAY László, CSATLÓS Dalma, HARGITTAY Csenge, MÁRKUS Bernadett, MOHOS András, SZIGETI Mátyás, FERENCI Tamás, VERSCHOOR Marjolein, ROZSNYAI Zsófia, GUSSEKLOO Jacobijn, POORTVLIET K. E. Rosalinde, STREIT Sven

A vérnyomáscsökkentő terápiában a családorvosi gyakorlatban megmutatkozó eltérések elemzése érdekében 2543 családorvos bevonásával online kérdőíves felmérést végeztünk különböző karakterisztikájú – esendőség, SBP és CVD tekintetében –, nagyon idős (80 évesnél idősebb) betegek körében. Arra is kerestük a választ, hogy mennyire befolyásolja a kezelési döntésüket az időskori esendőség. A tanulmányunk másik célkitűzése a magyar eredmények összehasonlítása volt a nemzetközi eredményekkel. Országonként összehasonlításra került azon esetek aránya, amelyekben a kezelés mellett döntöttek a családorvosok. A 29 országból 24 országban (83%) a beteg esendő állapotát a családorvosok azzal a döntéssel kapcsolták össze, hogy inkább nem indítanak kezelést. A legalacsonyabb kezelési arány Hollandiában volt, a legmagasabb arány pedig Ukrajnában. Magyarország azon országok közé tartozott, ahol a családorvosok inkább kezelik az esendő pácienseket (a kezelési arány 50–59% között volt). A páciens esendősége nem befolyásolta a terápia megkezdését, sokkal jobban a cardiovascularis megbetegedés és a 160 Hgmm feletti SBP. A vizsgálat fontos üzenete volt, hogy továbbra is szükséges a családorvosok és a családorvos-rezidensek oktatása az idős, esendő hypertoniás betegek kezelésével kapcsolatban.

Nővér

2022. NOVEMBER 08.

A fejfájás megjelenési formái és azok hatása a mindennapi tevékenységekre

CSEH Hermina , KARÁCSONY Ilona, PAKAI Annamária

Magyarországon mintegy 3,5 millió ember panaszkodik rendszeresen fejfájásról. A kutatásunk célja a hallgatók körében felmérni a fejfájás előfordulását, okait és tüneteit. Kvantitatív, keresztmetszeti kutatást 2021.03.01.–2021.11.30. között végeztünk. Nem véletlenszerű, célirányos szakértői mintavétel célcsoportja az elmúlt három hónapban fejfájásra panaszkodó, 18–45 éves egyetemi hallgatók (n=111). Saját szerkesztésű és validált kérdőíveket alkalmaztunk (Athén insomniaskála és PSS). Leíró statisztikát, kétmintás t-próbát, korrelációt, ANOVA-t és χ2-próbát számoltunk SPSS 22.0 program segítségével (p<0,05). Az elsődleges fejfájások közül 63,06% tenzióst, 8,11% migrént, 4,5% clustert és 24,32% kevert típusút detektáltunk. A fájdalom intenzitása szignifikánsan összefüggésben volt a fejfájás megjelenésének gyakoriságával és időtartamával (p<0,05). A fájdalom intenzitása nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a stressz-szinttel, az alvászavar kialakulásával, a fejfájás típusaival, a koncentrációképesség csökkenésével és a tanulási módszerekkel (p>0,05). Elmondható, hogy a fájdalom intenzitását a fejfájás megjelenésének gyakorisága és a fájdalom időtartama befolyásolja.

Nővér

2022. NOVEMBER 08.

A koronavírus-járvány hatása a magyar ápolók mentális egészségére

PALÁSTI-KOVÁCS Flóra, MADARÁSZ Ildikó, RAPOSA László Bence, RAPOSA-ROZMANN Nóra, KISNÉ GALAMB Julianna

Kutatásunk célja az volt, hogy kiderítsük, milyen hatással volt a járvány a magyarországi ápolók mentális egészségére a második hullám idején.  A kvantitatív, leíró jellegű keresztmetszeti kutatáshoz az adatgyűjtés országos szintű online kérdőívvel történt 2021.01.26. és 2021.02.26. között. Felmértük a leterheltség, szorongás, álmatlanság, ingerlékenység és bizonytalanság szintjét a járvány előtt, alatt, és ha volt átvezénylés, annak időtartama alatt, illetve, hogy ezeket a tüneteket mi befolyásolta a leginkább. Az SPSS 25.0 és Microsoft Excel 2010 program segítségével leíró statisztika mellett χ2-próbát, ANOVA-tesztet, T-próbát alkalmaztunk (p<0,05). A 700 kitöltő eredményéből láthatjuk, hogy mind a fent említett öt tünet értéke megemelkedett a járvány hatására (p<0,0001). A megfelelő védőfelszerelés a szorongás értékét csökkentette (p=0,043). A válaszadók 11,6%-a jelölte meg azt, hogy nem folyik náluk tesztelés. Az oltási hajlandóság ebben az időben 70% volt, amit a végzettség szignifikánsan befolyásolt (p=0,039). A koronavírus-járvány jelentősen rontotta az ápolók mentális egészségét. Az időszak nehézségét az is jelzi, hogy az ápolók nagy részének nélkülöznie kellett a szociális kapcsolatait, és 60% jelölte azt, hogy eszébe jutott, hogy elhagyja az egészségügyet.