Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

A sokarcú oxitocin: a reprodukciótól a türelemig

VARGA Katalin

A tanulmány célja, hogy az oxitocinnal kapcsolatos összefoglaló tanulmányok alapján áttekintést adjon arról, mit tudunk ma az oxitocin termelődéséről és mű­kö­dé­séről, szerepéről az emberi szervezetben. A jelenlegi összkép az oxitocin rendkívül szerteágazó hatáskörével kapcsolatban az, hogy az oxitocin koordináló funkciót tölt be az emberi fejlődésben, katalizátorként működik a társas interakciókban.

HUN 2023;33(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

2012. NOVEMBER 20.

Az immobilizációs stressz és a sertindol hatása az APP, MAPK-1 és β-aktin gének kifejeződésére patkányagyban

KÁLMÁN János, PÁKÁSKI Magdolna, SZŰCS Szabina, KÁLMÁN Sára, FAZEKAS Örsike, SÁNTHA Petra, SZABÓ Gyula, JANKA Zoltán

A stressz minőségi és mennyiségi változásától függően adaptív és maladaptív változásokat okozhat. Az emelkedett szérumkortizolszint többek között a neuroprotektív BDNF szintézisének csökkentésével hippocampalis atrófiához és szinapszisszám-csökkenéshez vezet, így felelőssé tehető az Alzheimer-kórra (AK) jellemző neuropatológiai és kognitív elváltozásokért.

HUN 2012;65(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2007. JÚLIUS 30.

Frontotemporalis lobaris degeneráció esete ubikvitinpozitív intraneuronalis inclusiókkal

LEEL-ŐSSY Lóránt, RÉVÉSZ Tamás, ALMÁSI Kálmán, SZŰCS Iván, SZABÓ Éva

A szerzők egy 57 éves férfi esetét ismertették, akit többször kezeltek négy évvel korábban kezdődött, viszonylag gyors lefolyású mentális hanyatlás miatt. A kezdeti panasz emlékezészavar, majd személyiségváltozás, zavartság és beszédzavar volt. A kórházi neuropszichiátriai vizsgálatok enyhe szenzoros afáziát állapítottak meg grammatikai hibák nélkül.

HUN 2007;60(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2005. MÁJUS 10.

Frontotemporalis dementia - I. rész Történet, prevalencia, klinikai elõfordulás

GALARIOTIS Vasilis, BÓDI Nikoletta, JANKA Zoltán, KÁLMÁN János

A szerzõk három részbõl álló összefoglaló közleményükben a frontotemporalis dementia történetét, elõfordulását, klinikai megjelenési formáit, a megkülönböztetõ kórismét, genetikáját, molekuláris patomechanizmusát, patológiáját, valamint a terápiáját tekintik át. A dolgozat elsõ része a történeti, epidemiológiai és klinikai sajátosságokkal foglalkozik. A körülírt atrófiát mutató, típusos frontotemporalis dementiát Arnold Pick írta le elõször, Alois Alzheimer pedig intraneuronális lerakódásokat talált a betegek agyában. Késõbb felismerték, hogy sok esetben nincs sem atrófia, sem sejtszintű elváltozás, viszont genetikai mutációt azonosítottak.

HUN 2005;58(05-06)