Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 586

Ökológia

2024. MÁRCIUS 25.

Az antibiotikum-rezisztencia mérsékléséhez meg kell haladnunk az emberközpontúságot

Az antibiotikum-rezisztenciát gyakran keretezik az „Egy Egészség koncepción” keresztül – azaz olyan problémaként, amely az ember, más állatok és a környezet egészségének az egységével kapcsolatos.

Ökológia

2024. MÁRCIUS 08.

A nem fertőző betegségek és az éghajlatváltozás

Az American Journal of Human Biology szaklapban megjelent, Hotter and sicker: External energy expenditure and the tangled evolutionary roots of anthropogenic climate change and chronic disease című tanulmány a két probléma gyökerét ugyanabban a jelenségben azonosítja: a külsődleges energiaforrások, különösen a fosszilis energia használatában.

Klinikum

2024. FEBRUÁR 14.

hirdetés

Az onkológiai terápia alkalmazása idős betegek esetében

HARISI Revekka

Az idős daganatos betegek onkológiai kezelése során kiemelten fontos a fiziológiás változások, a tünetek, a panaszok és a társbetegségek figyelembevétele. A daganat okozta panaszokat és tüneteket a komorbiditási tényezők sokszor elfedhetik, ami gyakran késleltetett diagnózishoz vezet. Ebben az életkorban a reszekábilis daganat is sokszor a beteg státusza miatt inoperábilissá válik, továbbá műthetőség esetén a betegek korával nő a szövődmények aránya és a halálozás gyakorisága.

Ökológia

2024. FEBRUÁR 05.

Az egészségtelen és környezetkárosító ultrafeldolgozott élelmiszerek terén változásra van szükség

Napjaink domináns élelmiszerrendszerei egészségügyi és ökológiai problémák sokaságát okozzák. Hogy ez érdemben megváltozzon, ahhoz rendszerszintű változásokra van szükség. Egy, az Agriculture and Human Values szaklapban megjelent tanulmány, az Ecological regulation for healthy and sustainable food systems: responding to the global rise of ultra-processed foods is vizsgálja a kérdést.

Ökológia

2024. JANUÁR 05.

Az antibiotikumok sötét oldala: humán mikrobiom- és egészségkárosító hatások

Bár az antibiotikumok felfedezése forradalmasította a fertőző betegségek kezelését, túlhasználatuk és helytelen alkalmazásuk globális antibiotikumrezisztencia-válsághoz vezetett. Használatuk számos negatív hatást gyakorol az emberi egészségre, például a bélmikrobiom módosításán keresztül. Az ezzel kapcsolatos ismereteket összegezte egy, a MicrobiologyOpen szaklapban megjelent tanulmány, az Impact of antibiotics on the human microbiome and consequences for host health.

Ökológia

2023. NOVEMBER 20.

A globális környezeti változások az emberi egészséget is veszélyeztetik

A napjainkban zajló globális környezeti változások közvetlen és közvetett módokon egyaránt fenyegetik az emberi egészséget. Hogy pontosan milyen változások hogyan, arról az Environment International szakfolyóiratban jelent meg egy tanulmány Current and future threats to human health in the Anthropocene címmel.

Klinikum

2023. OKTÓBER 16.

Gyakran használt, nem antibiotikus gyógyszerek is károsíthatják a bélmikrobiomot

Sok bélbaktérium tartalmaz a genomjába integráltan fágokat, amik bizonyos környezeti feltételek, így egyes bélbe jutó gyógyszerek indukáló hatására kiszabadulnak, és lyticussá válnak.

Ökológia

2023. AUGUSZTUS 21.

Ahogy az antibiotikumok, úgy a gombaellenes szerek is egyre hatástalanabbá válnak

Az antibiotikum-rezisztencia egyre szélesebb körben ismert, és egyre többet tudunk róla. Van azonban egy több szempontból hasonló, ám jobbára figyelmen kívül hagyott jelenség: a gombák gombaellenes szerekkel szembeni rezisztenciája és toleranciája.

Ökológia

2023. JÚNIUS 26.

Az erdőfürdő egyben illatfürdő

A növények sokféle illékony szerves vegyületet termelnek, melyek az emberi egészségre is hatással vannak. A Forest volatile organic compounds and their effects on human health: A state-of-the-art review című tanulmány ezek sokféleségét, bizonyított egészségügyi hatásait foglalta össze.

Idegtudományok

2023. JÚNIUS 06.

Érző lények-e a neuronok a Petri-csészében?

Az idegtudomány alapjait érintő vita bontakozott ki a Neuron című folyóiratban egy tanulmány körül, ami azt állítja, hogy a laborban növesztett egér- és humán kérgi idegsejtek szentiens, érző lények. A vita után kialakulni látszó konszenzus szerint a tanulmány olyan relevanciát követel magának, amivel egyáltalán nem rendelkezik.