Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 193

Hírvilág

2024. ÁPRILIS 15.

Keringési betegségek és rák az EU haláloki listája élén

. eLitMed

2021-ben az európai lakosság kétharmada keringési zavarokban, rákbetegségben vagy koronavírus által hunyt el. Utóbbiban Magyarország az éllovasok között állt.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A COPD-exacerbatio jelentősége, felismerése és megelőzésének lépései

BOGOS Krisztina, KEGLEVICH András

A COPD gyakori, megelőzhető és kezelhető, a légutak beszűkülésével járó krónikus tüdőbetegség. Napjainkban már a harmadik (!) vezető halálok világszerte. A krónikus betegségek körében kiemelkedő jelentőségű: előfordulása tömeges, az általa okozott mortalitás magas, az évtizedeken át folyó kezelés jelentős költségű. A beteg állapotának elhúzódó, legalább két napig tartó akut rosszabbodását exacerbatiónak nevezzük.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A rozuvasztatin/acetilszalicilsav fix kombináció helye a mindennapi gyakorlatban

SIMONYI Gábor

A cardiovascularis betegségek hazánk vezető haláloki tényezői, ugyanakkor a megelőzhető és a kezelhető betegségeknél is jelentős arányban képviseltetik magukat. A cardiovascularis betegségek szekunder prevenciójában kiemelkedő szerepet játszanak a statinok és az acetilszalicilsav (ASA). Alkalmazási területeik szélesek, ugyanakkor a szekunder prevencióban számos közös cardiovascularis betegségben javasoltak.

Hírvilág

2024. JANUÁR 05.

Ahol a szívbetegség kezdődik

A szív- és érrendszeri betegségek vezető haláloknak számítanak világszerte. Általában életviteli tudatossággal megelőzhető kialakulásuk. Ebben a rizikófaktorok csökkentése az elsődleges kulcs: a dohányzás elhagyása, a túlsúly leadása, az egészséges étrendre való átállás, a rendszeres testmozgás bevezetése, az alkoholfogyasztás mellőzése.

Hírvilág

2023. NOVEMBER 10.

Lipoprotein(a) – Az észrevétlen veszély

Magyarországon és világszinten is kiemelkedő a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők száma: a magyar lakosság körében csaknem minden második esetben szív- és érrendszeri megbetegedés a halálok .

Hírvilág

2023. OKTÓBER 27.

Segítheti az epigenetika a cukorbetegség megelőzését és gyógyítását?

A cukorbetegek száma világszerte több millióra rúg, és 2030-ra becslések szerint megduplázódhat. A cukorbetegség a 21. század egyik legnagyobb egészségügyi problémája és az ötödik leggyakoribb halálok a világon.

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

Májusban a vérnyomásra figyeltünk

BENCZÚR Béla

A „néma gyilkos”! Az első számú közellenség! A hypertoniát szakmai körökben ezekkel a jelzőkkel szoktuk illetni, kifejezve, hogy a legfontosabb szív-ér rendszeri kockázati tényezőről van szó, márpedig a világ fejlett országaiban ezek a betegségek jelentik több mint 100 éve a vezető halálokot. Mégis, mintha a köztudatban nem így élne, a hétköznapi emberek a magas vérnyomást természetesnek veszik.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

VI. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban I.

Tartalom:

  • Így óvjuk a jövő nemzedékét, avagy jó gyakorlat a koraszülöttek ápolásában
  • Ápolunk, oktatunk, rehabilitálunk
  • Digitalizáció hatásai a betegelégedettségre a sürgősségi betegellátó osztályon, szakápolói szempontból
  • „Le a hosszú ruhával!” Élni és létezni ekcémásan!
  • Gluténszűrés 6 éves gyermekpopuláció körében Szombathely városában 2014–2021. évben
  • A kihűlt beteg felmelegítése és ellátása ápolói szemmel
  • Betegedukációs program kidolgozása a garat-gégetumoros betegek utógondozásában

  • Egészségpolitika

    2022. JÚLIUS 31.

    Covid-19-áldozatok

    A járvány két évében 37 ezerrel többen haltak meg, mint az azt megelőző években – megjelentek az első konkrét adatok az elmúlt több mint két év olyan áldozatairól, akik a Covid okozta fertőzés mellett az egészségügyben kialakult súlyos állapot miatt veszítették életüket. A halaszthatónak ítélt beavatkozásokra, szűrővizsgálatokra várók, a krónikus betegek nemcsak orvosukhoz nem jutottak el, de még telefonon sem kaphattak segítséget. Leginkább a szív- és érrendszeri, a daganatos, a stroke, az ortopédiai és mentális betegeket érintette megrázóan. A járványhelyzet következményei viszont talán leginkább azzal szembesítenek minket drámai módon, hogy mennyire rossz a magyar lakosság egészségi állapota.

    Ideggyógyászati Szemle Proceedings

    2022. JÚNIUS 16.

    A dysphagia táplálásterápiájának fejlesztése, különös tekintettel a stroke-betegekre. Magyarországi vizsgálat terve

    KOVÁCS Andrea, VERESNÉ BÁLINT Márta, BÉRES-MOLNÁR Katalin Anna, FOLYOVICH András

    Hazánkban a stroke és közvetlen szövődményei képezik a harmadik leggyakoribb halálokot. A vele együttjáró funkciózavarok, így a nyelészavar kezelése szükséges. Az akut stroke-betegek 30–50%-a szenved dys­phagiában. Ezeknél a betegeknél a csökkent táp­anyag- és folyadékbevitel miatt nagy a dehidratáció, a malnutríció, az aspirációs pneumonia, a decubitus esélye. A rossz prognózis mellett elhúzódó gyógyulásra, emelkedett mortalitásra, magasabb kórházi költségekre lehet számítani. A bemutatandó vizsgálat célja a legfrissebb szakmai ajánlások, szakirodalmi adatok és kutatási eredmények alapján felhívni a figyelmet a dysphagia negatív következményeire, szövődményeire és azokra a hatékony megoldásokra, melyek segítik ezeknek a betegeknek az időben elkezdett és megfelelő konzisztenciával kivitelezett táplálásterápiáját. A szövődmények megelőzése révén csökkenthető a stroke-betegek ellátásának költsége is.