Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

HUN 2020;73(09-10)

Nővér

2018. ÁPRILIS 30.

Biztonságos átadás - Betegátadás fejlesztésének lehetőségei

SINKA Lászlóné Adamik Erika, BÖCSKEI Anna, VASS Zsolt, GÖBÖLY Ágnes

A betegátadás során elkövetett hibák, tévedések, felejtések komoly következményekkel járhatnak, ugyanakkor megfelelő módszerekkel ezen problémák száma jelentősen csökkenthető. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy kialakítsunk egy olyan módszertant, melynek segítségével megismerhetjük jelenlegi működésünket.

HUN 2018;31(02)

Egészségpolitika

2015. MÁRCIUS 25.

A szöveges emlékeztető üzenetek növelik a rákszűrő vizsgálatokon résztvevők számát

Azok a nők, akik szöveges üzenetet kapnak, emlékeztetve őket, hogy mellrák szűrésre hivatalosak, 20 százalékkal nagyobb valószínűséggel megjelennek a vizsgálaton, mint azok, akik nem kapnak SMS-t – állapítja meg egy tanulmány a British Journal of Cancer- ben. Az Imperial College Healthcare Charity által finanszírozott kutatók kísérletileg szöveges üzenet emlékeztetőket küldtek azoknak a 47-53 éves nőknek, akik az első alkalommal kaptak meghívást mellrák szűrésre.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2014. JANUÁR 30.

Az alvás szerepe az implicit tanulási folyamatokban

CSÁBI Eszter, NÉMETH Dezsõ

Vitatott kérdés, hogy az alvás milyen szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek működésében. Aktívan részt vesz-e a konszolidációs folyamatban vagy a felejtést gátolja azáltal, hogy véd az interferenciával szemben, esetleg éppen a felejtést segíti elő hatékonyabbá téve ez által az emlékezeti teljesítményt.

HUN 2014;67(01-02)

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Megoszthatatlan belső magány

Börcsök Enikő Nemsenkilény - monológ nemmindegyembereknek címmel hozott létre egy előadást, mely egy autista egy napját dolgozza fel. A magányról, a normális meghatározásáról, a nem figyelés trendjéről, a gondolat megosztásának a képtelenségéről beszélget vele Gyimesi Ágnes Andrea.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

1951. JÚNIUS 16.

Kábítószerbetegségel keletkezéséről és megjelenési formáiról

FARAGÓ István

100 narkómán beteg vizsgálata (75 alkoholista, 25 alkaloidfogyasztó; ezek között codein, dolantin, ill. akterdron fogyasztó mind ritkaság). Kialakulási tényezők: túlnyomóan még a kapitalista osztálytársadalom által feltételezettek, így: gyermekkori súlyos anyagi nehézségek 40 betegnél, szülők viszálykodása 45 esetben; ferde osztályelőítéletekkel telített családi légkör 28 esetben. Életvezetésben életkörülményeit, foglalkozását ki nem elégítőnek, ambícióval nem egyezőnek 56 érezte; 30-nak már nem is volt semmilyen törekvése. Helytelen emberi beilleszkedés 88 esetben (homosex. jelenségek) súlyos félelem; szorongás 69-nél; 23 suicidális tendenciát hordozott magában, 8 kísérelte meg az öngyilkosságot. Droghatásként: csak 7-nél iz; 53 keresett felejtést; 40 euphoriát. Megjelenési forma: különös tekintettel munkateljesítményükre ill. végzett munkájuk eredményességének lehetőségére: konfliktusos, kényszeres csoport (10), tartástalan, sodródó (21), középterület (69): belül üresek, de még kifelé aktívak (13), üresek-kiégettek (23), tompák-céltalanok (27). Következtetés: a különböző megjelenési formák különböző therápiás beavatkozásokra, átnevelési módszerekre szorulnak mindaddig, amíg a felépülő szocialista társadalom meg nem szünteti magának a kialakulásnak a lehetőségét.

HUN 1951;4(02)