Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2022. JÚLIUS 30.

[A szülési felkarbénulás korai diagnózisa és kezelése]

BERÉNYI Marianne , SZEREDAI Márta , CSEH Ágnes

[A szülési plexus brachialis laesio gyakorisága az utóbbi években csökkenést mutat, a csökkenő szülésszámnak megfelelően. A szülési felkarbénulás – nem megfelelően kezelt – formában lényegesen rontja az egyén beilleszkedését, mindennapi életét és így életminőségét is. A szülési felkarbénult újszülöttek és csecse­mők gyógyulásának elősegítése érdekében a Fejlődés­neurológiai Osztály idegpont-stimulációt is magába foglaló, komplex kezelési módszert dolgozott ki. A szülési felkarbénulás súlyosságának meg­állapítása után korai intenzív kezelést kell indítani. A legenyhébb forma (neurapraxia) a szülést követő 7–10 nap elteltével beavatkozás nélkül normalizálódik. Azokban az esetekben, amikor terápiára van szükség, többek között elektromos unipoláris idegpont-stimulációt alkalmazunk. A módszer magába foglalja az érintett idegek idegpont felőli rendszeres elektromos ingerlését, és azoknak a vele­született, szenzomotoros elemi mozgásmintáknak a strukturált gyakorlását, melyek a két felső végtag szimmetrikus mozgását segítik elő. A Fejlődésneurológiai Osztály által kidolgozott és rendszeresen alkalmazott komplex kezelési módszer az esetek közel felében teljes gyógyulást eredményez, és lényegesen javítja azok életkörülményeit is, akiknél csak részleges eredmények érhetőek el. A korai diagnózison alapuló, azonnal megkezdett komplex terápia javítja a szülési plexus bra­chialis laesio kimenetelét, az esetek zömében teljes gyógyulást eredményezve, és a részleges gyógyulással járó esetekben is javítja a mindennapos karműködést.]

ENG 2022;75(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2018. MÁRCIUS 30.

Újszülöttkori stroke - a tünetek megjelenésétől az utánkövetésig

VOJCEK Eszter, CSÉCSEI Márta, FLACH Edina, RUDAS Gábor, GRÁF Rózsa, PRINCZKEL Erzsébet

Célunk a Szent János Kórház 3. progresszivi-tási szintű Koraszülött Intenzív Osztályán 2006 és 2017 között perinatalis stroke-kal diagnosztizált érett újszülöttek kórlefolyásának elemzése volt.

HUN 2018;71(03-04)

Klinikum

2015. SZEPTEMBER 18.

Egy nagyra becsült fejlődésneurológus

Katona Ferenc Széchenyi-díjas orvos, fejlődésneurológus 90 éves, 1925. szeptember 23-án született Budapesten.

HUN

Idegtudományok

2013. JANUÁR 21.

Szótlan Piaget – konferenciabeszámoló a BCCCD13-ról

Idén harmadik alkalommal rendezték a Budapest CEU Conference on Cognitive Development-t. A CEU budapesti műhelye – Csibra Gergely és Gergely György munkásságának köszönhetően – a fejlődéslélektan egyik vezető kutatási centrumának tekinthető.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2012. SZEPTEMBER 30.

Fejlődésneurológia Az öntudat, a kommunikáció és a mozgás kialakulása Berényi Marianne, Katona Ferenc

VÉCSEI László

Berényi Marianne és Katona Ferenc tollából ez évben igen értékes mű jelent meg a Medicina Kiadó gondozásában. Valójában egy könyvsorozat újabb kitűnő példányát olvashatjuk, hiszen Katona professzor úr első könyve a közel fél évszázada, 1963-ban publikált „Az agysebészet története” című kiadvány volt.

HUN 2012;65(09-10)

Hírvilág

2012. AUGUSZTUS 28.

Aranyanyu díj

Idén is kiosztják az Aranyanyu díjakat

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2011. JÚLIUS 20.

Az egyenes testtartás és járás filo- és ontogenetikája a fejlődésneurológiában

BERÉNYI Marianne, KATONA Ferenc, CARMEN Sanchez, MANDUJANO Mario

A csecsemő születésétől fogva szigorú genetikai sorrendben nyomul be a gravitációs térbe, idegrendszere és mozgásszervei fejlődésével összhangban. A folyamat a fej emelésével kezdődik, a felső végtagokra támaszkodó homorítással, majd a forgással, üléssel, feltápászkodással folytatódik, és a lábra állással, valamint a járással fejeződik be.

HUN 2011;64(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2003. DECEMBER 20.

Szentágothai János felfedezéseinek szerepe a fejlõdésneurológiában

KATONA Ferenc, BERÉNYI Marianne

A fejlődésneurológiai diagnosztikában és neuroterápiában alkalmazott elemi mozgásminták vertikalizációs csoportja egyes tagjainak aktiválásában alapvető szerepet játszik a vestibulospinalis pálya rendszere. Szentágothai János még az 1930-as években kimutatta, hogy a tractus vestibulospinalis a nyak- és a törzsizmokat beidegző gerincvelői szakaszban végződik. Később feltárta annak a fontos kapcsolatnak egyes részleteit, amely a labyrinthus, a vestibularis rendszer és a szemmozgató izmokat beidegző idegmagvak közt működik.

HUN 2003;56(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

2001. JÚLIUS 01.

Milyen korán lesz már késő? A fejlődésneurológia korai terápiás programjai

KATONA Ferenc, BERÉNYI Marianne

A fejlődésneurológiai terápia olyan programok öszszessége, amelyeknek célja a központi idegrendszer prae-, peri· és korai postnatalis rendellenességeinek korai terápiája.

HUN 2001;54(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁJUS 01.

A fejlődésneurológia klinikuma diagnosztikai programok

KATONA Ferenc, BERÉNYI Marianne

A klinikai fejlődésneurológiában az idegrendszer prae-, peri- és korai postnatalis rejtett vagy manifeszt károsodásainak korai diagnosztikájával és korai terápiájával foglalkoznak.

HUN 2001;54(05-06)