Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 218
Nővér
2023. DECEMBER 18.
Tisztelt Olvasóink!
Egy újabb izgalmas év vége felé közeledünk, és szeretnénk megköszönni, hogy rendszeresen olvassák folyóiratunkat. Az idei évben is rengeteg érdekes és inspiráló cikk jelent meg oldalainkon, célunk változatlanul az volt, hogy megfelelő szakmai fejlődési lehetőséget biztosítsunk az egészségügyi szakdolgozók számára, és megerősítsük szakértelmüket.
Hírvilág
2023. JÚNIUS 29.
Az EU-ban évente 4000 gyermek életét mentheti meg a kötelező újszülöttkori szűrés
2023. június 28-án ünnepeljük a Nemzetközi Újszülöttkori Szűrés Világnapját, melynek célja felhívni a figyelmet az újszülöttkori szűrés fontosságára és a korai diagnózis jelentőségére. A szűrésnek köszönhetően Európában évente mintegy 4,2 millió újszülöttet tesztelhetnek veleszületett fejlődési rendellenességre és anyagcsere-betegségre.
Hypertonia és Nephrologia
2023. ÁPRILIS 28.
Hypertoniás betegek telemedicinális gondozásával kapcsolatos teendők és kommunikáció
A hypertonia az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amelynek jelentős egészségügyi terheivel kell, hogy szembenézzen a társadalom. Kezelésében az utóbbi évtizedben az új hatóanyagok megjelenése helyett a kezelési módszerek egyszerűsítésére és standardizációjára került nagyobb hangsúly. A betegség kontrollja mégsem javul olyan mértékben, ahogy vártuk. Erre adott válasz lehet a betegség gondozásának átalakítása. Ennek egyik mérföldköve az otthoni vérnyomás-monitorozás elterjedése, amelytől alacsonyabb vérnyomásértékeket, jobb adherenciát, nagyobb egészségtudatosságot várhatunk. Az eredmények elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a komplexebb intervenciók nagyobb mértékben segítik a célok elérését. A krónikus betegségek gondozásának egyik kulcsa a hatékony kommunikáció. Az egyik fejlődési irány a mobil- és hordozható esz- közökön keresztül vezet, amelyek a betegek számos adatát regisztrálják, továbbítják az egészségügy felé és jelzik vissza a betegeknek. Motivációs, oktatási és komplex életmódváltozást segítő alkalmazások segíthetnek a jobb betegségkontrollban. A mért eredmények mégsem átütően jók.
Hivatásunk
2022. DECEMBER 12.
Telt ház az Országos Szakmai Tagozatok Napján
November 19-én került megrendezésre az Országos Szakmai Tagozatok Napja a Lurdy-házban, mely a „Fejlődési leheőségek az újrainduló egészségügyi ellátásban” címet viselte. Az előadók nagy gonddal készültek a szakmai napra, számos képpel, ábrával szemléltetve az elhangzottakat. A jelenlévők láthatóan élvezték és hasznosnak találták a prezentációkat. A rendezvényterem tele volt, sokan voltak kíváncsiak az előadásokra.
Ökológia
2022. OKTÓBER 01.
A mikroműanyagok lehetséges hatásai az emberi egészségre
Modellélőlények vizsgálatából arra lehet következtetni, hogy a mikroműanyagok számos módon árthatnak az ezeket elfogyasztó élőlénynek: fizikai jelenlétükkel (dörzsölő hatásuk gyulladáshoz, oxidatív stresszhez, citotoxicitáshoz vezethet); kémiai jellegű hatásaikkal (adalékanyagaik vagy a környezetből hozzájuk kapcsolódó, reproduktív és fejlődési problémákat okozó, valamint immunválaszt kiváltó kémiai anyagok), illetve a hozzájuk kapcsolódó mikrobiális közösségek által (fertőzést, béldiszbiózist okozó patogének szervezetbe kerülése, illetve antibiotikum-rezisztens baktériumok létrejötte).
Hírvilág
2022. MÁJUS 13.
A szúnyogok elleni biológiai védekezést segítik a PTE szakemberei
A szúnyogok elleni minél hatékonyabb biológiai védekezést szolgálja az az együttműködés, amely a Pécsen működő Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) és egy biológiai alapú kártevő-mentesítést végző, innovatív megoldásokat alkalmazó spanyol cég magyarországi leányvállalata között jött létre – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) az MTI-vel.
Lege Artis Medicinae
2022. MÁRCIUS 31.
Eredményesen oktatjuk-e azt, amit fontosnak tartunk? Ahogy az orvosképzés oktatói látják
Magyarországon az általános orvostudományi szakra vonatkozó Képzési és Kimeneti Követelmények határozzák meg, hogy a végzett orvostanhallgatóknak milyen tudással, valamint jártasságokkal, készségekkel, képességekkel, azaz kompetenciával kell rendelkezniük. Kutatásunkban egyrészt azt vizsgáltuk, hogy az orvosképzéshez a Képzési és Kimeneti Követelményekben megfogalmazott kompetenciák fontosságát hogyan ítélik meg az oktatók, másrészt, hogy ezeket milyen mértékben közvetítik oktatói tevékenységük során. Az empirikus kutatást 2017 őszén végeztük négy magyarországi orvosképző intézményben, saját fejlesztésű kérdőív használatával. Az elemzéshez GAP-analízist, Wilcoxon-próbát, faktoranalízist alkalmaztunk. Kérdőívünket a négy orvosképző intézmény összes oktatójához eljuttattuk (1790 fő), közülük 439-en töltötték ki a nyomtatványt (24,5%). A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az oktatók a képzés során egyetlen kompetenciát sem közvetítettek olyan mértékben oktatási gyakorlatukban, mint amennyire azokat fontosnak tartották (egy kivételével). A fontosság és a közvetítés mértéke között – kompetenciánként eltérő mértékű – statisztikailag is igazolható negatív rés (GAP) található. A vizsgált kompetenciák jól azonosítható faktorokba sorolhatók, melyek megfelelnek a nemzetközi szakirodalomban elfogadott háromkörös modellnek. A kutatás rámutatott arra, hogy az orvosképzésben – a szűkebben vett orvosszakmai ismeretek mellett – további fejlesztési és fejlődési lehetőségek rejlenek, amelyek fontosságát az oktatási folyamat végrehajtói, az oktatók is megerősítették. A hiányok és a szükségletek felismerése mellett ezek megvalósításához az oktatók saját készségeinek fejlesztése is fontos, köztük a pedagógiai, módszertani ismereteké is.
Nővér
2021. ÁPRILIS 30.
Antimikrobiális rezisztencia a Fenntartható Fejlődési Célok függvényében: szakirodalmi áttekintés
Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) megjelenése és terjedése az evolúciós adaptáció várható következménye (különösen széleskörű alkalmazásuk következtében) a baktériumokban, így képessé válnak ellenállni az életmentő szerek hatásának. Az rezisztens baktériumok által okozott fertőzések közvetlenül összefüggésbe hozhatók a kedvezőtlenebb klinikai kimenetellel, a hosszabb kórházi tartózkodással, az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő növekvő terhekkel és többletköltségekkel, illetve az érintett betegek többlethalálozásával. A Fenntartható Fejlődési Célokat (SDG-k) az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) alkotta meg 2015-ben, amely egy globális akciótervként szolgál a bolygónk jobb, igazságosabb és fenntarthatóbb életéhez. A jelen összefoglaló tanulmány célja, hogy betekintést nyújtson az AMR és az SDG-k sikeres megvalósítása közötti összefüggésekbe.
Hírvilág
2021. NOVEMBER 16.
A Földön lévő települések fejlődését térképezik fel a világűrből
A világ településeinek lábnyomát térképezik fel a világűrből, a Földön lévő emberi települések fejlődéséről készülő legátfogóbb adatbázist az Európai Űrügynökség (ESA) és a Német Űrkutatási Központ (DLR) a Google Earth Engine csoportjával együttműködve készíti.
Idegtudományok
2021. NOVEMBER 11.
A hosszú távú fluoxetinkezelés alapvetően megváltoztatja az agyi lipidösszetételt
A hosszú távú fluoxetinhasználat feltételezhető agyfejlődési zavart okozó hatásának mechanizmusát próbálták kideríteni német és orosz kutatók fiatal majmokat vizsgálva. Az International Journal of Molecular Sciences című szaklapban megjelent kutatás eredménye szerint a hosszú távú fluoxetinkezelés több mint százféle lipid agyi mennyiségének szignifikáns változásával jár együtt, különösen jelentős az idegsejtnyúlványok myelinisatiójában központi szerepet játszó, többszörösen telítetlen zsírsavak mennyiségének csökkenése. A többszörösen telítetlen zsírsavak anyagcseréjének változása azért is különös figyelmet érdemel, mert a közelmúltban kiderült: ezek a molekulák, illetve hiányuk szerepet játszik a pszichiátriai betegségek, a bipoláris és major depresszív kórkép, valamint a szkizofrénia patogenezisében.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.