Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 191
Ideggyógyászati Szemle
2020. NOVEMBER 30.
Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei
A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészségügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.
Ideggyógyászati Szemle
2024. MÁRCIUS 30.
[A nervus occipitalis major gyógyszeres blokádjának hatása a gyógyszer-túlhasználathoz köthető fejfájás kezelésének megvonási időszakában ]
[A gyógyszerelés felfüggesztése továbbra is kulcsfontosságú elem a gyógyszertúlhasználathoz köthető fejfájás (medication overuse headache, MOH) kezelésében, azonban egyelőre nincs konszenzus a megvonási folyamat kivitelezésében. ]
Ideggyógyászati Szemle
2024. JANUÁR 30.
[Migrénes betegek periaqueductalis szürkeállományának MRI radiomikai alapú gépitanulás-modellje]
[A tanulmány célja a következő kérdés vizsgálata volt: A periaqueductalis szürke régió MRI radiomikai elemzése képes-e megvilágítani a különböző migrénaltípusok hátterében álló patofiziológiai mechanizmusokat, és képes-e az ezeket a radiomikai jellemzőket használó gépi tanulási modell a migrénes betegek és az egészséges egyének pontos megkülönböztetésére, valamint a migrén altípusait, beleértve az átfedő tünetekkel járó atipikus eseteket is?
A vizsgálatban a betegek első migréndiagnózisa után készült kezdeti MRI-felvételeket elemeztük, és további MRI-felvételeket szereztünk be egészséges alanyokról. Radiomikai modellezést alkalmaztunk a periaqueductalis szürke régió összes MRI-felvételének elemzésére. Az adathalmazt randomizáltuk, és túlmintavételt alkalmaztunk, ha a csoportok között osztály-kiegyensúlyozatlanság állt fenn. Az optimális algoritmuson alapuló jellemzőkiválasztási módszert alkalmaztuk a két csoport megkülönböztetésére szolgáló legfontosabb 5-10 jellemző kiválasztására. A mesterséges intelligencia algoritmusok osztályozási teljesítményét a receiver operating characteristic (ROC) vevő működési karakterisztika analízis segítségével értékeltük a görbe alatti terület, az osztályozási pontosság, a szenzitivitás és a specificitás értékeinek kiszámításához.
A résztvevőknek rendelkezniük kellett az epizodikus migrén, a valószínűsíthető migrén vagy a krónikus migrén igazolt diagnózisával. A vizsgálatból kizártuk az aurás betegeket, azokat, akik az elmúlt hat hónapban migrénmegelőző gyógyszert szedtek, vagy krónikus betegségben, pszichiátriai rendellenességben, cerebrovascularis betegségben, daganatos betegségben vagy más típusú fejfájásban szenvedtek. Emellett 102 egészséges személyt vontunk be a vizsgálatba, akik megfeleltek a beválasztási és kizárási kritériumoknak.
Az algoritmusalapú információnyerési módszer a jellemzők csökkentésére nyújtotta az összes módszer közül a legjobb teljesítményt, az elsőrendű, a szürke szintű méretzóna mátrix és a szürke szintű együttes mátrix osztályok voltak a domináns jellemzőosztályok. A gépi tanulási modell helyesen különítette el a migrénes betegek 82,4%-át az egészséges alanyoktól. A migrénes csoporton belül az epizodikus migrénes – valószínű migrénes betegek 74,1%-át és a krónikus migrénes betegek 90,5%-át sikerült pontosan osztályozni. A valószínű migrénes és az epizodikus migrénes betegek között nem találtunk szignifikáns különbséget a periaqueductalis szürke régió radiomikai jellemzői tekintetében. A kNN algoritmus mutatta a legjobb teljesítményt az epizodikus migrén – valószínű migrén altípusok meghatározásában, míg a Random Forest algoritmus mutatta a legjobb teljesítményt a migréncsoport és a krónikus migrén altípus meghatározásában.
A migrénes betegek diagnózisa és nyomon követése során nyert standard MR-felvételeket felhasználó radiomikai alapú gépi tanulási modell ígéretesnek bizonyul nemcsak a klinikai megközelítés számára a migrén diagnózisának és osztályozásának segítésében, hanem a migrén hátterében álló neurológiai mechanizmusok megértésében is.]
Ideggyógyászati Szemle
2023. NOVEMBER 30.
[Személyiségfaktorok és pszichológiai eltérések vizsgálata fejfájás esetén]
[Egyértelmű a kapcsolat a pszichológiai tünetek és a fejfájás között, mégsem tiszta a személyiségfaktorok és a fájdalom, valamint a „fájdalom-viselkedés” kapcsolata. Korábbi tanulmányok a Big Five faktorait alapul véve kimutatták, hogy a fejfájással küzdők esetén magasabb neuroticizmus, alacsonyabb extroverzió, nyitottság és pozitív érzelmek mérhetőek. ]
Ideggyógyászati Szemle
2023. SZEPTEMBER 30.
Szumatriptán–naproxén-nátrium fix dózisú kombinációja a migrén akut kezelésében – irodalmi áttekintés
A migrén az elsődleges fejfájásbetegségek közé tartozó gyakori megbetegedés, ami nagymértékben károsítja az egyén életminőségét. Gyógyszeres kezelésében akut és megelőző terápiákat különítünk el. Az Európai Fejfájás Társaság és az Európai Neurológiai Akadémia közös terápiás ajánlása alapján rohamterápiában nem kielégítő triptánválasz esetén javasolt triptán és nem szteroid gyulladásgátlók együttes adása.
Ideggyógyászati Szemle
2023. JÚLIUS 30.
[A Covid-19 posztakut következményei fiatal felnőtteknél: mentális fáradtság és csökkent kognitív rugalmasság]
[A Covid-19 posztakut következményei (PASC) megnevezés a Covid-19-fertőzést követő tartós tünetek előfordulását írja le. A neurológiai és pszichiátriai PASC-tünetek közé tartozhat a fáradtság, az erőkifejtés utáni rossz közérzet, a kognitív panaszok, a szenzomotoros tünetek, a fejfájás, az álmatlanság. Minden résztvevővel elvégeztük a Kognitív/Mentális Fáradtság Skálát (MFS) és a Kognitív Rugalmassági Leltárt (CFI).]
Ideggyógyászati Szemle
2023. MÁJUS 30.
Fejfájásregiszter kialakításával szerzett szegedi tapasztalataink migrénes betegek vonatkozásában
A betegregiszterek alkalmazása elengedhetetlen a klinikai kutatásban és az orvosi gyakorlatban. A fejfájás, azon belül a migrén az egyik leggyakoribb panasz, ami jelentősen rontja a betegek életminőségét, és magas a társadalmi-gazdasági kihatása. Célul tűztük ki egy hazai fejfájásregiszter kialakítását és a regiszter adatainak előzetes elemzését. Munkánkhoz az országos Sclerosis Multiplex Regisztert vettük alapul.
Hypertonia és Nephrologia
2023. ÁPRILIS 28.
A kontrollálatlan hypertonia okozta posterior reverzibilis encephalopathia szindróma MR-megjelenése két eset bemutatása segítségével
N. M. J. 60 éves nőbeteget heves fejfájás, forgó jellegű szédülés és több alkalommal jelentkező hányás, valamint ébredéskor jelentkező mindkét szemét érintő látásvesztés miatt szállították be a Semmelweis Egyetem Sürgősségi Orvostani Klinikájára. Beérkezésekor mért vérnyomása 200/100 Hgmm, pulzusa 60/perc volt. Eddig nem volt ismert és kezelt hypertoniája, illetve nem volt egyéb ismert társbetegsége. Az akutan elvégzett koponya-MR-vizsgálat (1. ábra) friss vérzést, ischaemiát nem igazolt, ellenben mindkét oldalon occipitalisan foltos intenzitásfokozódás látszott, amely alapján a neurológiai konzílium posterior reverzibilis encephalopathia szindrómát (PRES) véleményezett.
Idegtudományok
2022. NOVEMBER 10.
DOAC-ok hatásossága és biztonságossága agyi vénás thrombosisokban
Az agyi vénás thrombosisok (cerebral vein thrombosis, CVT) a mély vagy felszínes agyi vénák és a duralis vénás sinusok thrombosisának összefoglaló neve. A CVT éves incidenciája 1,3–1,6 eset 100 000 személyre vetítve. A CVT-s betegek változatos tünetekkel és panaszokkal jelentkezhetnek, mint például fejfájás, epilepsziás roham, fokális neurológiai tünetek és megnövekedett koponyaűri nyomás, mely tudatzavarhoz vagy akár halálhoz is vezethet. Ugyanakkor megfelelő terápia mellett a betegek mintegy 80%-ában a vénák rekanalizációjára és jó neurológiai kimenetelre lehet számítani. A terápia elsősorban antikoaguláció, mely hagyományosan heparin, majd ezt követően K-vitamin-antagonisták (VKA-k) vagy direkt orális antikoagulánsok (DOAC-ok) alkalmazását jelenti. A 2017-es European Stroke Organization (ESO) irányelv alapján az antikoaguláció standardját a VKA-k alkalmazása jelenti, ugyanakkor az irányelv publikációját követően számos olyan vizsgálat jelent meg, mely a DOAC-ok alkalmazását biztonságosnak és hatékonynak ítélte.
Nővér
2022. NOVEMBER 08.
A fejfájás megjelenési formái és azok hatása a mindennapi tevékenységekre
Magyarországon mintegy 3,5 millió ember panaszkodik rendszeresen fejfájásról. A kutatásunk célja a hallgatók körében felmérni a fejfájás előfordulását, okait és tüneteit. Kvantitatív, keresztmetszeti kutatást 2021.03.01.–2021.11.30. között végeztünk. Nem véletlenszerű, célirányos szakértői mintavétel célcsoportja az elmúlt három hónapban fejfájásra panaszkodó, 18–45 éves egyetemi hallgatók (n=111). Saját szerkesztésű és validált kérdőíveket alkalmaztunk (Athén insomniaskála és PSS). Leíró statisztikát, kétmintás t-próbát, korrelációt, ANOVA-t és χ2-próbát számoltunk SPSS 22.0 program segítségével (p<0,05). Az elsődleges fejfájások közül 63,06% tenzióst, 8,11% migrént, 4,5% clustert és 24,32% kevert típusút detektáltunk. A fájdalom intenzitása szignifikánsan összefüggésben volt a fejfájás megjelenésének gyakoriságával és időtartamával (p<0,05). A fájdalom intenzitása nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a stressz-szinttel, az alvászavar kialakulásával, a fejfájás típusaival, a koncentrációképesség csökkenésével és a tanulási módszerekkel (p>0,05). Elmondható, hogy a fájdalom intenzitását a fejfájás megjelenésének gyakorisága és a fájdalom időtartama befolyásolja.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.