Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 66

Klinikum

2023. DECEMBER 20.

hirdetés

Az időskori vérszegénység

GADÓ Klára

Az életkor előrehaladtával a vérszegénység előfordulása egyre gyakoribb. Időskorban nagyon gyakran több krónikus betegség egyidejű jelenlétét tapasztaljuk, amelyek a geriátriai szindrómákkal együtt jelentős mértékben befolyásolják az idős ember önellátó képességét, életkilátásait, életminőségét, valamint a kórházi kezelés szükségességét.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Statin-monoterápia vagy azonnali statin + ezetimib kombináció? – a lengyel ACS-regiszter adatainak elemzése

VARJAS Norbert

Az atheroscleroticus szívés érrendszeri betegségek továbbra is a cardiovascularis halálozások legfőbb okai. Az akut coronaria szindrómák (ACS) kötelező gyógyszeres kezelései között szerepel az intenzív lipidcsökkentő terápia. A dyslipidaemia kezelése továbbra is kulcsfontosságú a morbiditás és mortalitás javítása érdekében. A terápiás célt azonban nehéz elérni.

Egészségpolitika

2023. MÁJUS 09.

Időben fel kell ismerni az öröklött magas koleszterinszintet

KUN J. Viktória

Ma Magyarországon mintegy 40 ezer a fel nem ismert familiáris hypercholesterinaemiával (FH) élők száma, és sajnos az ő gyerekeik, rokonaik is érintettek. A betegség időben történő felismerése és kezelése életeket menthet. Gyermekek esetében ezt a törekvést a tavaly novemberben született Prágai Nyilatkozat is támogatja.

Ideggyógyászati Szemle

2023. MÁRCIUS 30.

A rosszindulatú daganatos fájdalom kezelése gyógyszerekkel és idegblokádokkal

EMBEY-ISZTIN Dezső

A WHO szakértői 1986-ban fogalmazták meg a daganatos fájdalomcsillapítás alapelveit, amelynek lényege a kombinált gyógyszeres fájdalomcsillapítás, mert ez mindenütt kivitelezhető. Gyógyszeres fájdalomcsillapításra javasolt: minor analgetikum, gyenge opioid, erős opioid, és minden esetben úgynevezett adjuváns analgetikum. Kínzó daganatos fájdalom esetén azonnal erős opioid analgetikumot kell rendelni, nem szabad szenvedni hagyni a betegeket a gyengébb szerek kombinációjával.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Rezisztens és szekunder hypertoniák

ALFÖLDI Sándor

A hypertonia a cardiovascularis események és halálozás vezető rizikófaktora világszerte. A terápiarezisztens hypertonia esetében a terápia ellenére fokozott a hypertoniával összefüggő cardiovascularis és renalis morbiditás. A valódi terápiarezisztens hypertoniában a szekunder hypertonia prevalenciája rendkívül magas. Mivel az időben történő adekvát kezelés nélkül nemritkán súlyos szövődmények várhatók.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Gyermek- és felnőttkori high-grade gliomák komplex genetikai karakterizálása újgenerációs szekvenálással: Tapasztalatok és kutatási irányok

SCHEICH Bálint, BEDICS Gábor, RAJNAI Hajnalka, REININGER Lilla, TÉGLÁSI Vanda, BÖDÖR Csaba

A központi idegrendszeri tumorok újgenerációs szekvenáláson (next-generation sequencing – NGS) alapuló panelek segítségével végzett komprehenzív genetikai analízise a terápiás célpontok keresése mellett a patogenezis egyre pontosabb megismerését teszi lehetővé.

Ideggyógyászati Szemle

2021. JÚLIUS 30.

In memoriam prof. dr. Garzuly Ferenc (1937–2021)

ILLÉS Zsolt, HAHN Katalin, KÁLMÁN Bernadette

Garzuly Ferenc címzetes egyetemi tanár hosszú, aktív élet után hunyt el 84 évesen. Közel 60 éven át dolgozott a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban, ahol nevéhez fűződik a neuropatológiai laboratórium öt évtizedes tevékenysége. A neurológiai osztályt 20 éven át vezette, majd nyugdíjazása után a patológiai osztályon dolgozott haláláig. Több, ritka betegségeket tárgyaló könyv szerzője, a Magyar Klinikai Neurogenetikai Tár­saság alapító tagja. A nemzetközi szakmai irodalomban nevét a Fabry-betegség egy speciális mutációval társuló és megadochobasilaris elváltozással járó fenotípusának leírásával tette ismertté, és leírta a familiáris meningo­cerebrovascularis amyloidosis transthyretin mutációval járó magyar típusát.

Hypertonia és Nephrologia

2021. FEBRUÁR 24.

A magasvérnyomás-betegség előfordulása és kezelése frissen diagnosztizált familiáris hypercholesterinaemiás betegekben

NÁDRÓ Bíborka, DIÓSZEGI Ágnes, KOVÁCS Beáta, PARAGH György, PÁLL Dénes, HARANGI Mariann

A familiáris hypercholesterinaemia (FH) a koleszterinanyagcsere veleszületett zavarával járó kórkép, amelyet jelentősen emelkedett összkoleszterinszint (TC) és low density lipoprotein koleszterinszint (LDL-C), ennek következtében a szív- és érrendszeri betegségek korai megjelenése jellemez. A magas vérnyomás előfordulási gyakorisága FH-s betegekben nem tisztázott, de jelenléte független kockázati tényezője a cardiovascularis betegség kialakulásának. Megfelelő terápiája ezért kiemelt fontosságú ebben a nagy kockázatú betegcsoportban. Célul tűztük ki 86, szakrendelésünkön először megjelent, frissen diagnosztizált, lipidcsökkentő kezelésben még nem részesülő heterozigóta FH-s beteg (27 férfi, 59 nő, átlagéletkoruk 53,6±13,4 év) esetén a lipidszintek, valamint a dokumentáció alapján a magas vérnyomás előfordulásának és kezelésének értékelését. Az FH diagnózisát a Dutch Lipid Network kritériumrendszer alkalmazásával állítottuk fel. A betegek átlagos TC-szintje 8,49±1,7 mmol/l, átlagos LDL-C-szintje 6,11±1,5 mmol/l, átlagos high density lipoprotein koleszterin (HDL-C) szintje 1,62±0,5 mmol/l, míg a lipoprotein-(a)-szint mediánja 301 mg/l volt. Mindössze 33 beteg esetén diagnosztizáltak korábban magas vérnyomást (38,4%). Béta-blokkolót 23, ACE-gátlót 13, ARB-t 12, kalciumcsatorna-blokkolót 9, HCT-t 11 beteg kapott. 11 beteg részesült monoterápiában, 10 beteg kettős, 11 beteg hármas, míg 1 beteg négyes kombinált kezelést kapott. Az eredmények alapján a magasvérnyomás-betegség ebben a betegcsoportban valószínűleg aluldiagnosztizált, a javasolt kezelés pedig sem az alkalmazott szer típusát, sem annak módját tekintve nem felelt meg az aktuális terápiás irányelveknek. A magasvérnyomás-betegség szűrése és korszerű kezelése, tekintettel az FH esetén kialakuló korai érelmeszesedésre, jóval nagyobb figyelmet érdemel ebben a kiemelt kockázatú betegcsoportban.

Klinikai Onkológia

2019. AUGUSZTUS 30.

A kalcium-anyagcsere változásának szerepe a daganatos betegségekben

MÉSZÁROS Szilvia, TAKÁCS István

A kalcium alapvető szerepet tölt be az emberi szervezetben. Nélkülözhetetlen a megfelelő csontszilárdsághoz, szükséges a normális izom- és idegműködéshez, befolyásolja számos enzim aktivitását és nem utolsósorban fontos szerepet játszik a sejten belüli jelátvitelben. Az utóbbi évek számos kutatása és klinikai tapasztalata igazolta a kalcium-anyagcsere és a daganatos betegségek kapcsolatát. A szabályozás zavara súlyos, esetenként életveszélyes kalciumeltérésekhez vezethet. Daganatos betegekben a fi ziológiás szabályozás eltolódása mellett patológiás tényezők is befolyásolhatják a csontáttétek és a hypercalcaemia kialakulását. Emiatt is rendkívül fontos ismerni a daganatos betegségekben kialakuló kalciumanyagcsereváltozásokat és azok kezelési lehetőségeit.

Klinikai Onkológia

2019. FEBRUÁR 20.

A mikrobiom szerepe a daganatos betegségek kialakulásában és kezelésében

SCHWAB Richárd, BACSUR Emese, TORDAI Attila, PETÁK István

A mikrobiom gyulladásos és daganatos megbetegedések kialakulásában, illetve progreszsziójában játszott kóroki szerepére vonatkozó kísérletes adatok évek óta gyűlnek. Ezek közül fontos mérföldkő volt az a megfi gyelés, hogy az APC-mutáns egerekben steril körülmények között nem alakul ki a familiáris adenomatosus polyposis (FAP) típusú vastagbélrák. Ugyanebben a kísérletes modellben igazolni lehetett az Enterobacteriaceae és Fusobacteriaceae baktériumcsaládok közvetlen kóroki szerepét. Ismert a kemoterápia toxikus hatása a bélfl órára, ugyanakkor ma már az is felmerül, hogy ez a korábban csupán mellékhatásnak tartott jelenség része a daganatellenes hatásnak, különösen az adjuváns kezelések esetében. A személyre szabott onkológiai prevenció és terápia területén biztosra vehető, hogy a mikrobiom állapotának, mintázatának ismerete és célzott módosítása fokozatosan a terápiás eszköztár részévé válik. Már ma rendelkezésre állnak a mikrobiom molekuláris diagnosztikájának az első reprodukálható módszerei. Nagyszámú klinikai vizsgálat mellett egyre inkább a molekuláris patomechanizmussal kapcsolatos új ismeretekre és a „real-world” klinikai tapasztalatokra támaszkodhatunk a mikrobiom klinikai interpretációjakor. A jelen áttekintés a rutin klinikai gyakorlat szempontjából összegzi a terület kutatási eredményeit és ennek transzlációs lehetőségeit.