Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Minor fizikális anomáliák epilepsziában

TÉNYI Dalma, TÉNYI Tamás, CSÁBI Györgyi, JANSZKY József

Az epilepszia etiológiájának vonatkozásában végzett újabb vizsgálatok rámutattak arra, hogy az epileptogenezisben az in utero, illetve a postnatalis kóros idegrendszeri fejlődés is szerepet játszik számos olyan epilepsziaszindróma esetében is, melyeket korábban egy specifikus anomáliának tulajdonítottak.

HUN 2022;7(1)

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

Magas frekvenciás oszcillációk regisztrálásának módszertana és céljai epilepsziában

CLEMENS Zsófia

A digitális EEG fejlődése és széles körű elterjedése ráirányította a figyelmet a hagyományos 0,3-70 Hz-es sávon kívüli frekvenciatartományok jelentőségére. A szélső frekvenciatartományokban jelentkező aktivitások fiziológiás eredetűek, az epilepsziás kórfolyamat azonban transzformálja és kórosan kiemelkedővé teszi ezeket.

HUN 2011;64(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚNIUS 10.

Az epileptogenezis és a megelõzés kérdései tüneti epilepsziákban

NIKL János

A tüneti epilepsziák általában jóval az agysérülést követõen, az úgynevezett latens periódus után jelentkeznek. Ebben az idõszakban az agyban progresszív szerkezeti és működési változások játszódnak le, amelyek végeredményben fokozott excitátoros állapotot okoznak. Az epileptogenezis folyamata állatkísérletekben vizsgálható, így a kindling, a status epilepticus, a hypoxiaischaemia, a traumás agysérülés modelljeiben. Az itt nyert adatok azt a hipotézist támasztják alá, hogy az elsõ sérülés alacsonyabb görcsküszöböt eredményez, de az epilepszia kifejlõdéséhez hozzájárulnak genetikai és környezeti faktorok, valamint valószínű, hogy második inzultus is szükséges.

HUN 2004;57(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚNIUS 10.

Az epilepszia gyógyszeres kezelése

SZUPERA Zoltán

Az epilepsziák kezelésében a gyógyszeres kezelés alapvetõ, a betegek több mint kétharmadánál tartós rohammentességet biztosítanak. Az antiepileptikumok az epileptogenezis során kifejlõdött krónikus izgalmi állapotot befolyásolják. Hatásukra csökken az aberráns sejtek excitabilitasa vagy fokozódik a környezeti gátlás, ami gátolja az epilepsziás roham kialakulását (antikonvulzív hatás).

HUN 2004;57(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1999. MÁRCIUS 01.

[Rasmussen-szindróma: egy beteg tartós követése ]

HALÁSZ Péter, KALÓCZKAI Andrea

[ ]

ENG 1999;52(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1998. JANUÁR 01.

Agyi MR-vizsgálatok epilepsziásoknál

CLEMENS Béla, KOLLÁR József, MÉNES Andrea, PIROS Pálma, SIKULA Judit, TÓTH Judit

A szerzők 209 epilepsziás gyermek és felnőtt koponya-MR-vizsgálatának eredményeiről számolnak be. 51 %-nál találtak kóros MR-vizsgálati eredményt a klinikai és EEG-adatok alapján szimptómás-fokálisnak véleményezett epilepsziákban, 67%-ban a szimptómás-generalizált formakörben, 8%-ban az idiopathiás-fokális, 27%-ban az idiopathiás-generalizált csoportban, 42%-ban a nem megjelölhető típusú epilepsziákban, végül 50%-ban alkalmi rohamok egy csoportjában.

HUN 1998;51(01-02)