Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Fiume és a magyar tengerészeti egészségügy – történelmi háttérrel

BALÁZS Péter

Fiume mint a Magyar Királyság adriai tengeri kikötője az 1700-as évek utolsó harmadától indult rohamos fejlődésnek. Ezért rendelkezett külön a városról és a körülötte fekvő területekről a Trianoni békeszerződés III. résznek V. címe. A Habsburg Birodalomnak, a törökök elleni győztes háborúk után, a 18. század első évtizedei nyitottak lehetőséget, hogy részesedjen a jól jövedelmező földközi-tengeri kereskedelemből.

HUN 2023;33(10-11)

Lege Artis Medicinae

2021. JÚLIUS 13.

Thromboticus thrombocytopenia a ChAdOx1 nCoV-19 oltás után

KOMÓCSI András

A nagy mortalitású, felső légúti fertőzést okozó RNS-koronavírus, a SARS-CoV-2 által okozott infekció kórképét, a Covid-19-et a WHO 2020. január végén nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi problémaként azonosította. Felfedezése óta a vírus okozta globális epidémia a világ minden országát elérte, és a betegek százezreinek halálát okozta. A SARS-CoV-2-infekcióra specifikus, hatékony gyógyszeres antivirális terápia hiányában, a fertőzést megelőző immunizáló védőoltások elérhetővé válásával kapcsolatos információk táplálják fő reményeinket. Az immunizálás csökkenti a ko­ro­na­vírus-infekció valószínűségét, il­letve im­mu­ni­z­á­lást követően a megfertőződöttek közt kli­nikailag enyhébb lefolyású kórképpel kell számolnunk. Ezeket a reményeket árnyalják azok a beszámolók, amelyek az immunizáltak között észlelt throm­boticus eseményekre hívják fel a figyelmet. A New England Journal of Medicine című folyóiratban két közlemény is beszámolt a védőoltás után észlelt, thrombocytákat érintő hatásmechanizmusú, ritka, de súlyos lefolyású szövődményekről. Az első közlemény norvég, a második németországi és ausztriai eseteket mutat be, amelyekben a vakcinációt követő időszakban szokatlan lokalizációjú thromboticus kórkép jelentkezését észlelték.

HUN 2021;31(07)

Hypertonia és Nephrologia

2020. NOVEMBER 04.

A Covid-19 és a diabetes mellitus

SIMONYI Gábor

2019 végén a kínai Vuhanból induló új koronavírus-betegség (Covid-19) epidémiája nagy kihívások elé állította még a legfejlettebb országok egészségügyi rendszerét is. A betegség magas mortalitását főleg idősebbekben és a különböző cardiovascularis és metabolikus társbetegséggel élőkben tapasztalták. Jelen összefoglalóban a diabetes mellitus és a Covid-19-betegség kapcsolata kerül terítékre, a legfrissebb nemzetközi adatok alapján.

HUN 2020;24(05)

COVID-19

2020. ÁPRILIS 15.

Változó elgondolások a felkészülésben és a hatások mérséklésében a COVID-19 világjárvány és humanitárius válsághelyzet olaszországi epicentrumában

Világjárvány idején a teendők kapcsán nem egy-egy betegre, hanem a közösség egészére kell tekintettel lenni. A COVID-19-járvány felszámolása nem kórházi, hanem társadalmi szintű megoldásokat igényel. A lombardiai jóléti társadalom katasztrófája bárhol a világon bekövetkezhet. Az epicentrumban dolgozó kórházi orvosok arra hívják fel a figyelmet, hogy a következő világjárványra egy távlatosabb egészségügyi tervvel kell felkészülni.

HUN

Hírvilág

2011. NOVEMBER 21.

Carl von Rokitansky új kórbonctana és Rudolf Virchow sejtpatológiája

A neuronok közötti információ átvitel tanulmányozását megelőzte az a felismerés, hogy nem a rostok, hanem a Th. Schwann által felfedezett sejtek az állati szervezetek legkisebb építőkövei.

HUN

Gondolat

2011. NOVEMBER 15.

A váltóláz-ellenes kínakéreg (kinin) felfedezése

A mocsárláz vagy váltóláz (malária= mal aria, rossz levegő), ősidők óta az afro-eurázsiai népek állandó kísérője ismeretlen volt a prekolumbiánus Amerikában.

HUN

Gondolat

2011. NOVEMBER 07.

Az emberiség öt nagy ostora

Soha az emberiség történetében nem volt olyan betegség, amely az orvoslást, a társadalom szociális szerkezetét és a túlvilág képzetét döntőbben determinálta volna, mint a lepra és a pestis...

HUN

LAM Extra Háziorvosoknak

2010. ÁPRILIS 20.

A cukorbetegeknél alkalmazható védőoltások, utazási prevenció

BECHER Péter, PATAI Árpád

A cukorbetegek száma világszerte növekedést mutat. A diabetes a XXI. század nagy epidémiájának tekinthető, 2030-ra a WHO adatai szerint 366 millió felnőttkorú cukorbetegre számíthatunk. Zömmel a fejlődő országokban növekszik drámaian a betegség gyakorisága (Kína, India, Banglades, Dél-Afrika, Brazília). A fejlett világban a diabetes prevalenciája 5-7%. A diabetesben megbetegedettek a korszerű kezelési elveknek megfelelően többé nem otthonukhoz kötve, elszeparáltan élnek, szinte bármilyen foglalkozást űzhetnek, és körükben az utazási kedv fellendülése is tapasztalható.

HUN 2010;2(02)

Lege Artis Medicinae

2003. OKTÓBER 20.

Korunk epidémiája: az elhízás

SIDÓ Zoltán

Az életmód-változtatás szerepét a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében és megelőzésében évek óta több helyen vizsgálják a világon. Az elvégzett klinikai vizsgálatok áttanulmányozása alapján egyértelmű, hogy a fizikai aktivitás fokozásával egyidejűleg alkalmazott célzott - elsősorban a mediterrán típusú - diéta, az életmód rendezése, a dohányzás mellőzése, az alkoholfogyasztás csökkentése, az egészséges testsúly fenntartása együttesen mérséklik a dyslipidaemiát, ezáltal csökkentik az atherosclerosis előfordulását, valamint megelőzhetik a cardiovascularis betegségek többségét.

HUN 2003;13(07)

Lege Artis Medicinae

1994. DECEMBER 28.

Tuberkulózis-surveillance hazai adatok az európai tendenciák tükrében

VADÁSZ Imre

Az elmúlt másfél évtizedben a legtöbb európai országban a tuberkulózisjárvány korábbi kedvező trendjének megfordulását észlelték. Ez a körülmény, valamint a népesség nagyarányú migrációja szükségessé, a mikrobiológiában, az immunológiaban és az informatikában bekövetkezett fejlődés pedig lehetővé tette a korábban eredményes surveillance-rendszerek új, korszerű módszerekkel történő átalakítását. Ez számos nyugat- és közép európai országban megtörtént. Ezekkel a módszerekkel a következőket állapították meg: 1. Az incidencia emelkedése főként a migrációval és a HIV epidémiával függ össze; 2. A friss exogén infekciónak jelentősebb szerepe van a megbetegedések keletkezésében, mint korábban feltételeztük; 3. A járvány jellegzetes elemei a mikroepidémiák és polirezisztens fertőzések. A hazai tbc-járvány alakulásában a nyugat-európaihoz hasonló tendenciákat észlelünk (incidenciaemelkedés, az incidencia eltolódása a fiatalabb korcsoportok felé stb.). Az ennek hátterében lévő okok felderítéséhez a következő módszerek beépítése szükséges a surveillance-rendszerbe; 1. Központi, egyéni számítógépes nyilvántartás; 2. Hármas bejelentési rendszer (klinikai, bakteriológiai, post mortem); 3. A külföldiek kötelező szűrővizsgálata; 4. Teljes körű rezisztenciavizsgálat és korszerű mikrobiológiai módszerek alkalmazása; 5. Intenzív kontakt- és fertőzőforrás-keresés. Preventív és terápiás konzekvenciák: 1. Az egészségügyi személyzet védelme; 2. A fertőző betegek (főleg a polirezisztensek) izolálása; 3. Az ellenőrzött ambuláns kezelés széles körű alkalmazása; 4. A hagyományos gondozási mód szerek következetes végrehajtása. Mindezeket nyugat-európai és hazai epidemiológiai és surveillance-adatokkal demonstrálják.

HUN 1994;4(12)