Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 454

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Az élet napos oldala – Renoir és az impresszionizmus

NÉMETH István

A 19. század művészetéről írt összefoglaló művében Németh Lajos jegyezte meg a francia impresszionista festőkkel kapcsolatban, hogy „a művészettörténet egyik legnagyobb paradoxona, hogy ezek az úgyszólván szüntelen a koplalás ellen küzdő, ócsárolt, meg nem értett, egyéni tragédiákat átélt művészek írták a festészet történetének egyik legoptimistább, napfénytől harsogó fejezetét”.

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

Lehetne jobban?! – A háziorvosi teljesítmény értékelésének módszertani továbbfejlesztése

PÁLINKÁS Anita, VINCZE Ferenc, KOVÁCS Nóra, SIPOS Valéria, CZIFRA Árpád, KOLOZSVÁRI László Róbert

Az alapellátás hatékonyságát a háziorvos (HO) egyéni jellemzőin és a praxis sajátosságain túl, általa nem befolyásolható tényezők határozzák meg, melyek figyelembevétele a jelenlegi hazai teljesítményértékelési rendszerben nem hangsúlyos. Vizsgálatunkkal szerettük volna demonstrálni, hogy milyen módon egészítené ki a HO-i teljesítmények praxisjellemzőkkel korrigált értékelése a jelenleg működő értékelési rendszert.

Klinikai Onkológia

2023. ÁPRILIS 01.

Áttétes colorectalis rák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez

Sok előnye van annak, ha egy tevékenység alapját nem az egyéni tapasztalatok, hanem e tapasztalatok összessége határozza meg. Ilyen gyűjteményt a medicinában több évezreddel ezelőtt már használtak, de korábban ezek az iránymutatások tradíciókon alapultak és tekintélyelvűek voltak. A modern klinikai irányelvek már az evidenciák alapján kidolgozott, széles körű konszenzus talaján kerülnek kidolgozásra. Ezek azonosítják, összefoglalják és értékelik a legmagasabb szintű evidenciákat, a legújabb adatokat a prevencióról, a diagnózisról, a prognózisról, a kezelésről, beleértve az előnyöket/hátrányokat és a költséghatékonyságot is.

Hypertonia és Nephrologia

2022. DECEMBER 14.

A cardiovascularis prevenció 2021. évi európai irányelvei

VÁLYI Péter , KÉKES Ede

2021. augusztusban jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) és 12 további tudományos társaság ”A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának az előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tették szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely most már a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát együttesen jelzi előre 10 év távlatában és élethossziglan. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatásra kerül a feltételezhetően egészséges, illetve a már felismert atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő személyek kockázatának a felmérése és lépcsőzetes kezelése. A kockázati tényezők befolyásolásának a kedvező hatása, a megnyert életévek már élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a páciens preferenciáit figyelembe véve személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról, azok mértékéről. Az új irányelv részletesen foglalkozik a cardiovascularis kockázatot módosító tényezőkkel, társbetegségekkel, a személyre szabott kezelés elveivel, az egyéni és a társadalmi szintű prevencióval is.

Nővér

2022. NOVEMBER 08.

A majomhimlőjárvány hazai tanulságai

KIS Zoltán, SABJANICS András, VADÁSZ Márk András

A majomhimlő egy több évtizede ismert, állatokról emberre terjedő fertőző megbetegedés, amit az Orthopoxvirusok közé tartozó majomhimlővírus okoz. Ugyanennek a vírusnemzetségnek a tagja a variola, a fekete himlő vírusa is. Az első emberi majomhimlős esetet 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A betegség járványosan Nyugat- és Közép-Afrikában terjed, és csak elvétve okozott megbetegedéseket Afrikán kívül. A majomhimlővírus egyik emberről a másikra sérülésekkel, testnedvekkel, légúti cseppfertőzéssel és szennyezett anyagokkal, például ágyneművel való szoros érintkezés útján is terjed. Újdonságnak számít a vírus európai jelenléte és terjedése. A betegség tünetei hasonlítanak a fekete himlőre, amelyről a WHO 1980-ban azt közölte, hogy eltűnt a Föld felszínéről. Az első, Afrikán kívüli majomhimlőjárványt 2003-ban regisztrálták az Amerikai Egyesült Államokban. 2022. május 7-e óta számos európai ország majomhimlő okozta megbetegedéseket jelentett a WHO felé, május 31-én pedig Magyarországon is azonosították a zoonosist. A WHO tájékoztatása alapján a legtöbb beteg saját bevallása szerint ’MSM’ (man who have sex with men) férfi. A majomhimlővírus- (monkeypox virus – MPXV-) járvány megelőzése a fertőzött beteg elkülönítésével, a higiéniai szabályok betartásával, megfelelő kézmosással, alkoholos fertőtlenítőszerekkel, valamint az egészségügyi ellátás során az egyéni védőeszközök megfelelő alkalmazásával történhet. Cikkünkben a napjainkban zajló majomhimlőjárvánnyal foglalkozunk és az alábbi témaköröket érintjük: epidemiológia, diagnosztika, klinikum, az infekciókontroll szabályai és a majomhimlő terjedésének jellemzői.

Gondolat

2022. OKTÓBER 15.

A gyógyítás esztétikájáról Nagy Edina előadása alapján

Az ELTE Esztétika Tanszéke 2021-ben online előadás-sorozatot szervezett „Bevezetés az esztétikába” címmel. Az érdeklődő közönség változatos szemszögekből ismerkedhetett az esztétikai tudományának alapkérdéseivel és kurrens kutatási területeivel: szép-e a szép, mit keres egy konzervdoboz a múzeumban, mi az improvizáció vagy éppen a provokáció szerepe a művészetben stb. Nagy Edina adjunktus, aki többek között a kritikus és szociálisan elkötelezett művészeti gyakorlatokra koncentrál a kutatásaiban, „Orvoslás és művészet találkozása a boncasztalon” címmel tartott előadást. A rendelkezésére álló egy órában nemcsak az orvoslástörténet és a művészettörténet kapcsolódási pontjait vázolta fel, hanem a kritikai értelmezés lehetőségeit is. Emellett ma alkotó művészeket, kortárs műalkotásokat is ismertetett két 2021-es kiállítás kapcsán.

Gondolat

2022. SZEPTEMBER 29.

Gerhes Gábor ATLAS-projektje: egy könyvben minden, amit (nem) tudunk

Birtokolhat-e egy ember minden tudást, amit az emberiség felhalmozott? Bele tudjuk foglalni a tudományos megismerés eredményeit a világképünkbe? Vagy a szubjektív értelmezés, a tényekhez való bizonytalan hozzáférés és az emberközpontú gondolkodás miatt valójában naivan és kisajátításra éhesen tekintünk bele a világba? Gerhes Gábor ATLAS-projektje a világ „tudhatóságával” foglalkozik, kiállítás, művészkönyv és tanulmánykötet formájában.

Gondolat

2022. AUGUSZTUS 31.

Természetművészet: újraalkotni a természet és az ember kapcsolatát

Hol szoktunk műalkotásokkal találkozni? Fehér falak között, múzeumban és galériákban. De el tudjuk képzelni, hogy kint a domboldalban vagy a patakparton nézzünk egy szobrot, festményt vagy installációt? Olyan műalkotást, amely sárból, nádból, kőből készült, és amelyet a természet erői lassan lebontanak? Cikkünkben egy különleges kortárs művészeti irányzatot mutatunk be, és vele együtt az egri Esterházy Károly Katolikus Egyetem egy olyan képzését, amely mind a magyar, mind az európai felsőoktatásban egyedülálló.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

IV. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban II.

Tartalom:

  • Covid-19 miatti hosszantartó intubáció következtében kialakult légúti szűkületek intenzív terápiás és fül-orr-gégészeti menedzsmentje
  • A Covid-19-járványhelyzet hatása az alap- és járóbeteg-ellátásra az igénybevevők oldaláról
  • Dietetikai edukáció lehetőségei a Covid-19-járvány idején
  • Krónikus betegségben szenvedők gondozása koronavírus-járvány idején, telemedicina és az SM-gondozás a Vas Megyei Centrumban
  • A pandémia és a vészhelyzeti működés hatása a rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásban egy esetprezentáción keresztül
  • Covid tények – Covid lélek

  • Ökológia

    2022. JÚNIUS 29.

    Az emberi egészség és az élelmiszerrendszerek egysége

    Számos súlyos egészségügyi probléma kiváltó okai az iparosított élelmiszer- és mezőgazdasági rendszerekben keresendők – írják a The potential of diversified agroecological systems to deliver healthy outcomes: Making the link between agriculture, food systems & health című, Food Policy szaklapban megjelent tanulmány szerzői. A nagymértékben külső inputokra utalt mezőgazdaság, az intenzív állattartás, az erősen feldolgozott élelmiszerek kiterjedt marketingje és a deregulált globális kereskedelmi láncok mind példaként sorolhatók fel erre. Általában mégis a tágabb kontextus figyelembevétele nélkül, úgy tekintenek a különféle egészségügyi problémákra, mintha azok minden mástól függetlenül lépnének fel. A túlsúlyt például gyakran egyéni életmódbeli választások kérdéseként tárgyalják (az étrendre és a mozgásra összpontosítva), kevés figyelmet fordítanak arra, hogy mi a kapcsolata az „élelmiszer-környezet” (food environment) egyéni döntésekre gyakorolt hatásával. További példa az élelmiszer eredetű megbetegedések esete. Miközben a szakértők jellemzően a hosszú élelmiszer-ellátási láncok átláthatatlanságát és az intenzív állattartást jelölik meg ezek kiváltó okaiként, szélesebb körben leginkább pusztán közegészségügyi krízisként tekintenek rájuk.