Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 10

Ideggyógyászati Szemle

1956. JÚNIUS 01.

Adalék a hepato-cerebralis degeneratio (HCD) pathologiájához

DR. FORNÁDI Ferenc, DR. SOÓS Imre, DR. SZOBOR Albert, DR. SZEKER János

Klinikailag megfigyelt, pathológiailag feldolgozott atypusos HCD-s (hepato-cerebralis degeneratio) beteg ismertetése. Klinikailag az ismert pseudosclerosisos tünetekhez torsios-dystoniás és athetoid dyskinesis társult. Pathologiailag a cirrhosis Laennec typusú. Az agyban kiterjedt areactív lágyulások a putamenekben é a thalamusok lateralis magvaiban. A különben histopathologiailag ép mesenkephalon, pons, medulla oblongata és cerebellum kifejezetten hypotrophiás. A betegség pathogenesisének magyarázatában összeegyeztetjük az eddigi histopathologiai és biochemiai vizsgálatok eredményét, és arra a megállapításra jutunk, hogy a HCD kórlényege rézanyagcserezavar, amely endotoxicus úton betegíti meg a májat és az idegparenchyma ezen toxinnal szemben érzékeny részeit - specificus elváltozásokat okozva.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Négy Niemann–Pick C esetünk, diagnosztikus és terápiás lehetőségek

PALÁSTI Ágnes, BALICZA Péter, BORSOS Beáta, MOLNÁR Méria Judit

42 éves nő. Újszülöttként icterus, hepatomegalia, intrahepaticus epeút-hypoplasia, cystoduodenostomia. Húszas évektől szellemi hanyatlás, ataxia, spasticus járás. Később myoclonusok, aluszékonyság, depresszió, akaratlan végtagmozgások, nyelészavar.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. SZEPTEMBER 15.

Chorea minor

DOBNER Sarolta, TRETHON András, SZABÓ Léna, BARABÁS Eszter, RUDAS Gábor, LIPTAI Zoltán

Az 5,5 éves gyermeknél egy hónappal lázas torokgyulladást követően polyarthritis zajlott, majd egy hónap múlva grimaszolás, vokális ticek jelentek meg. Később fokozódó figyelemzavar, bizarr végtagmozgások, fejrángás alakult ki. Törzsén, végtagjain számos hyperaemiás, gyűrű- szerű exanthema jelent meg. Pszichológiai, neurológiai vizsgálatai pszichés eredetet, vokális tic miatt kezdődő Tourette-szindrómát véleményeztek. Organikus ok tisztázása céljából vizsgáltuk, státuszában kifejezett hypotonia, jobb túlsúlyú ballisticus és choreiform mozgások, orofacialis dyskinesis, dysarthria, motoros imperzisztencia, nyelvfibrilláció volt észlelhető. Eszközfogáskészségét elvesztette, játszani, enni, rajzolni sem tudott. Koponya-MR negatív, a bal oldali nucleus caudatus tömegesebb volt. A liquor paraneoplasiás panel vizsgálata kétes volt (a Purkinje-sejtek citoplazmája, részben az elsődleges nyúlványokkal gyengén ábrázolódtak). Intrathecalis IgG-képzés nem igazolódott. A klinikai kép – lázas infekciót követő polyarthritis, erythema marginatum, viselkedés- és figyelemzavar, illetve cho- rea – alapján poststreptococcalis betegség merült fel. Torokváladék- tenyésztés negatív, AST jelzetten emelkedett volt. A szívultrahang eltérést nem talált. A major és minor kritériumok alapján betegségét reumás láz részeként jelentkező Sydenham-choreának tartottuk. Szteroid-, penicillin- és NSAID-terápia indult, mely mellett mind ízületi, mind neurológiai tünetei jelentősen regrediáltak. Másfél éves követése kapcsán két alkalommal észleltünk relapszust, interkurrens infekció, illetve tonsillectomia kapcsán. A tüneti szerek (haloperidol, tiapridal, carbamazepine) érdemi állapotjavulást nem eredményeztek, szteroid adására viszont mindkét alkalommal javultak a panaszai. Édesapjánál gyermekkorában zajlott poststreptococcalis polyarthritis miatt családi hajlam felmerül, HLA-vizsgálata folyamatban van. Konkluzió: Az antibiotikum-érában is felmerül chorea hátterében reumás láz, melynek diagnózisa a klinikai képen, valamint major és minor kritériumok jelenlétén alapul. A tüneti szerek és a tartós penicillinprevenció mellett immunterápiára is szükség lehet.

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

Terhességi nausea és hányás ellátása

A terhességek korai szakaszában 50%-ban jelentkezik hányinger és hányás, az esetek egy részében ez dehidrációhoz, súlyvesztéshez vezethet és hospitalizációt tehet szükségessé.

Ideggyógyászati Szemle

2011. MÁRCIUS 20.

Anti-N-metil-D-aszpartát-receptor-encephalitis: A szindróma ismertetése az első magyar beteg leírása kapcsán

HOLLÓDY Katalin, CSÁBI Györgyi, LÁNG Anikó, RÓZSAI Barnabás, KOMÁROMY Hedvig, BORS László, ILLÉS Zsolt

Az anti-N-metil-D-aszpartát-receptor-encephalitis az esetek döntő részében bár súlyos tünetekkel jár, reverzíbilis, jól kezelhető betegség. Ezért a kórkép felismerése és korai immunterápiája különösen fontos. Az egyéb ellenanyagok által mediált limbicus encephalitisektől jól elkülöníthető klinikai kép jellemzi.

Ideggyógyászati Szemle

1981. MÁJUS 01.

Tardiv dyskinesis prevalencia vizsgálat depó neuroleptikus kezelés esetén

PERÉNYI András, ERDŐS András, ARATÓ Mihály

A szerzők 88 depó neuroleptikus kezelésben részesülő schizophren férfi beteg vizsgálata során 7 betegnél, (7,95%) észleltek tardív dyskinesiát. Eredményeik alapján úgy tűnik, hogy a depó készítmények nem fokozzák a tardív dyskinesia kialakulásának kockázatát, arra hajlamos egyéneknél azonban gyors átmenettel a legsúlyosabb mozgászavar alakulhat ki. A tardív dyskinesia kialakulását esetleg segíthetik a depó injekciók mellett alkalmazott hagyományos neuroleptikumok is. Hangsúlyozzák a betegek folyamatos ellenőrzésének szükségességét, a korai extrapyramidális jelek, és az enyhe dyskinesisek észlelésének gyakorlati jelentőségét. Ezek jelentkezése esetén joggal merülhet fel a gyógyszerelés megváltoztatásának szükségessége is.

Ideggyógyászati Szemle

1980. MÁRCIUS 01.

A tardiv dyskinesiák kolinklorid terápiája

DR LIPCSEY Attila, DR NAGY Endre

A szerzők 5 tardiv dyskinesisben szenvedő beteg eredményes kolinklorid terápiájáról számolnak be, és foglalkoznak a kolinklorid hatásmechanizmusával.

Ideggyógyászati Szemle

1974. OKTÓBER 01.

Facio-bucco-lingualis dyskinesis

DR. TÁRCZY Miklós, DR. SZIRTES Gábor, DR. HASZNOS Tivadar

Szerzők 62 éves férfi betegnél krónikus széndiszulfid expositiót követően fellépett facio-bucco-lingualis dyskinesist ismertetnek. A dyskinesis voluntaris mozgás-intendálásra, valamint érzékszervi ingerekre mutatott fokozódást. Hang- és fényingerek dyskinesist fokozó hatását EEG és EMG vizsgálatokkal követték. A dyskinesis befolyásolására Haloperidol mechcatiót vezettek be. Az effektust Tremométerrel regisztrálták. Esetük kapcsán szerzők ismertetik a facio-bucco-lingualis dyskinesis pathomechanismusára, és a krónikus szén-diszulfid expositio idegrendszeri hatására vonatkozó irodalmi adatokat.

Ideggyógyászati Szemle

1960. JÚLIUS 01.

A neuroleptikus kezelések extrapyramidalis mellékhatásairól és promethazinnal való megelőzésükről

ORTHMAYR Alajos, SZILÁGYI Katalin

A neurolepticus kezelések során jelentkező extrapyramidalis mozgás szegénység és dyskinesisek azonos agytörzsi eredetét fejtegettük irodalmi adatok és saját megfigyeléseink alapján. Összefüggéseket állapítottunk meg a fenti jelenségek, valamint a vegyületek szerkezete, az adagok nagysága, az adagolás tartama és az extrapyramidium sejtjeinek familiáris vagy szerzett gyengesége között. A chlorpromazin és reserpin együttes adása a pulsusra és peristalticára gyakorolt antagonista hatásuk révén az ilyen mellékhatásokat csökkenti, és synergista hatásuk a psychés effectust fokozza, a turbulens phasis kiiktatása és a reintegratio elősegítése által. Az extrapyramidális mellékhatásokat gyakoribbá teszi, de kis adag promethazinnal sikerült a különböző neuroleptikumok együttes vagy önálló adása által kiváltott extrapyramidális mozgásszegénységet, sőt a szokásos antiparkinsonos szereken túl a dyskinesiseket is megelőzni, ill. megszüntetni, amellett, hogy mint phenothiazin származék a neurolepticumoknak a psychére gyakorolt hatását is fokozza.