Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 11

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. SZEPTEMBER 15.

Akut disszeminált encephalomyelitis (ADEM)

LIPTAI Zoltán, DOBNER Sarolta, BARSI Péter, RUDAS Gábor, BENKE Péter, SZABÓ Léna

Az akut disszeminált encephalomyelitis (ADEM) immunmediált, általában egyfázisú, encephalopathiával is járó demyelinisatiós kórkép, ami gyakran vírusinfekciót, ritkán védőoltást követ. A betegek többsége jól reagál nagy dózisú kortikoszteroid- vagy más immunmoduláns kezelésre. A szerzők 22,5 év alatt 59 ADEM-es gyermeket (35 fiú, 24 leány) kezeltek. A betegek átlagos életkora 6,7 év (3 hó – 16,8 év) volt. 2/3-uknál volt egyértelmű prodroma, ami medián 5,5 nappal előzte meg a neurológiai tünetek kialakulását. A leggyakoribb bevezető tünetek a hőemelkedés/ láz, az aluszékonyság/letargia, a zavartság és a görcsök voltak. Góctünete a legtöbb gyermeknek volt. A liquor csaknem minden esetben kóros volt. A betegek többségénél a következő triggerek szerepe volt valószínűsíthető: varicella, enterovírus, adenovírus, herpes simplex vírus, cytomegalovirus, Epstein–Barr-vírus, Mycoplasma pneumoniae, Di-Per-Te oltás. Hat beteg vérében volt pozitív a MOG, egy betegében az AQP4 ellenanyag. Az MRI a betegek 1/4-ében talált gerincvelői érintettséget is. 45 beteg szorult intenzív ellátásra, többségük gépi lélegeztetésre is. A standard kezelés a nagy dózisú intravénás metilprednizolon volt, emellett öten plazmaferézisben is részesültek. Súlyos intracranialis nyomásfokozódás miatt két betegnél történt dekompresszív craniectomia, e két beteg exitált. A túlélők közül 17-nek vannak – többnyire enyhe – maradványtünetei. Három betegnek volt második epizódja. Egy betegnél később sclerosis multiplex volt kórismézhető, ellenben az AQP4 antitest-pozitív beteg >6 éve panasz- és tünetmentes. Az ADEM akut életveszélyt okozó, súlyos központi idegrendszeri gyulladás, melynek kimenetele korai hatékony immunterápia és intenzív ellátás mellett kedvező lehet, de gyakoriak a maradványtünetek, és fennáll újabb epizód jelentkezésének, krónikus demyelinisatiós kórkép kialakulásának a veszélye.

Ideggyógyászati Szemle

2016. JÚLIUS 30.

[A trephined-szindróma - egy alulbecsült és kevéssé értett komplikáció dekompresszív craniectomia után]

LÁNG József, GANAU Mario, PRISCO Lara, BOZSIK Krisztina, BANCZEROWSKI Péter

[A mai napig intenzív vita övezi a dekompresszív craniectomiát (DC). Ez az eljárás olyan jelentős szövődményeket rejt magában, mint a korábbi állományi vérzések növekedése, az agyállomány herniálódása, subduralis hygroma keletkezése, vagy hydrocephalus internus kialakulása.]

Ideggyógyászati Szemle

2015. JANUÁR 30.

Osteoporoticus kompressziós csigolyatörések kezelése PMMA-augmentált csavaros transpedicularis rögzítéssel

PADÁNYI Csaba, MISIK Ferenc, PAPP Zoltán, VITANOVICS Dusan, BALOGH Attila, VERES Róbert, LIPÓTH László, BANCZEROWSKI Péter

A poroticus csigolyatörések számának növekedése miatt az utóbbi évtizedekben több innovatív műtéti eljárás is napvilágot látott, melyeknek célja a gerinc megfelelő stabilitásának elérése.

Ideggyógyászati Szemle

2012. JANUÁR 30.

Agresszív csigolyahaemangiomára emlékeztető ritka angioproliferatív daganatok

KULCSÁR Zsolt, VERES Róbert, HANZÉLY Zoltán, BERENTEI Zsolt, MAROSFŐI Miklós, NYÁRY István, SZIKORA István

Epiduralis növekedést mutató, tévesen agresszív csigolyahaemangiomaként diagnosztizált és kezelt, azonban később angioproliferatív daganatnak bizonyuló eseteket mutatunk be.

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

A derékfájás műtéti kezelése

2011. Gábor Derékfájás Konferencia Jakab

A degeneratív gerincbetegségek előrehaladott, krónikus panaszokat okozó stádiumában adott a lehetőség a sebészi kezelésre. Műtéti indikációt jelent a krónikus lokális és/vagy alsóvégtagi kisugárzó fájdalom, a hoszszas, adekvát, ám eredménytelen konzervatív kezelés. Műtéti beavatkozást csak pszichoszociálisan kompenzált betegen végezzünk, ellenkező esetben a beteg nem profi tál a technikailag kifogástalan, sikeres műtétből sem. Sürgősségi műtéti indikáció a romló neurofi ziológia állapot, a kialakuló paresis, 50-100 m alatti spinalis claudicatiós távolság és a fájdalomszindróma.

Lege Artis Medicinae

2005. JÚLIUS 20.

Új műtéti lehetőség a súlyos, traumás eredetű agyduzzadás kezelésére Az éralagút-technika alkalmazásának eredményei

CSÓKAY András

Traumás eredetű agyduzzadás és fenyegető beékelődési veszély esetén a dekompressziós craniectomia ismert, de vitatott eljárás. Nem véletlen, hogy az irodalomban is csak opcióként javasolják. Az egyik fő probléma az, hogy a herniálódó agyrészben gyakran részleges vagy teljes elhalás jön létre, amely súlyos neurológiai maradványtüneteket okoz. Ennek oka főképpen a duraszélek által leszorított agykérgi erek elzáródása.

Ideggyógyászati Szemle

2002. ÁPRILIS 20.

Új módszerek a stroke intenzív terápiájában: hemicraniectomia ischaemiás stroke-ban, valamint az intracerebralis és az intraventricularis vérzés kezelése urokinázzal

KAKUK Ilona, MAJOR Ottó, GUBUCZ István, NYÁRY István, NAGY Zoltán

Az életet veszélyeztető „malignus mediaocclusio” - az arteria cerebri media súlyos occlusiója - az arteria cerebri media területének több mint 50%-át érintő ischaemiás laesio. Az ischaemiás stroke-ok 10%-át teszi ki. Ebben a betegcsoportban a konzervatív terápia mellett 80%-os a mortalitás. A malignus mediaocclusióban a dekompressziós craniectomia életmentő beavatkozás lehet, fiatal stroke-betegeknél kifejezetten jó funkcionális neurológiai statust eredményez.

Ideggyógyászati Szemle

1991. ÁPRILIS 01.

A koponyacsont és a dura hatása az agy volumenszabályozására hypo- és hyperozmolaris folyadékterhelés alatt

DR. KUNCZ Ádám, DR. DÓCZI Tamás, DR. BODOSI Mihály

Patkánykísérletekben vizsgálták, hogy a zárt koponya és dura befolyásolja-e az agy víz- és elektrolittartalmát akut hypoozmolaris (vízintoxikáció) és hyperozmolaris (1 M NaCl-, ill. 1 M mannitol-oldat) terhelés során, összehasonlítva olyan állatokkal, amelyeknél két-, illetve egyoldali kiterjesztett craniectomia és duramegnyitás történt.

Ideggyógyászati Szemle

1981. DECEMBER 01.

Terápiás lehetőségek vibrációs szindrómában szenvedők plexus brachiális-leziója esetén

KÁKOSY Tibor, CSENGŐDY József, GLOVICZKI Zoltán

A szerzők 26 vibrációs expozícióban dolgozó beteg plexus brachiális lézióját dekompressziós eljárásokkal (célzott vállövi gyógytorna, eredménytelenség esetén I. borda-resectio) kezelték. A gyógyeredményt elektrofiziológiai módszerekkel (EMG, idegvezetési sebesség mérése) is ellenőrizték. A konzervatív kezelés szubjektíve az esetek közel 1/3-ában, objektíve felében eredményezett javulást. A műtét objektíve valamennyi esetben eredményes volt, szubjektíve 5 betegből 3 javult tartósan. Eredményeik alapján javasolják vibrációs expozícióban dolgozók felsővégtagi panaszai esetén a vállövi neurovaszkuláris kompresszió jeleinek keresését és pozitív esetben az ismertetett dekompreszsziós eljárások alkalmazását.